Budapest, a Kreml hídfőállása

Új ablakban

2019. október 30. Reggeli gyors - részlet 19.10.30. Lapszemle/Kárpáti János

06:14

00:00

Magyarország arra készül, hogy újabb kilenc évre kinevezi az eddigi legfőbb ügyészt, ugyanakkor pedig elmozdítja az igazságszolgáltatás eddigi irányítóját – írja a londoni székhelyű Reuters hírügynökség, amelynek az anyagait szerte a világon használja a média. Ezek a lépések – folytatódik a beszámoló – a bírálók szerint arra világítanak rá, hogy vegyes a kép, amikor azt nézzük, mennyire volt sikeres Orbán Viktor miniszterelnök az igazságszolgáltatási ágazatnak – a magyar társadalom továbbra is egyik legfüggetlenebb testületének – a befolyásolásában. A konzervatív populista Orbán, miközben állandóan összeütközésbe kerül a nyugati partnerekkel a jogállamiságot illetően, a magyar élet legtöbb területét szilárdan kézben tartja. Visszautasítja azokat az állításokat, hogy lebontotta a fékeket és ellensúlyokat, és azzal érvel, hogy a demokratikus választásokon megszerzett erős mandátum felhatalmazza a Fideszt a törvények megváltoztatására.

A bírák ellenállnak

Míg az ügyészségi szervezeti rendszer az Orbánhoz hűséges Polt Péter legfőbb ügyész közvetlen ellenőrzése alatt áll, a bírák országos szervezete ellenáll Orbánnak, és elkeseredett vitákba bonyolódik az olyan adminisztratív próbálkozások miatt, amelyek kinevezésekkel vagy pénzügyi nyomásgyakorlással a megtörésüket célozzák – olvasható a Reuters helyzetleírásában. A tudósítás ehhez hozzáteszi: az Európai Unió 2019-ben azt állította, hogy Magyarország nem lép fel határozottan a magas szinten jelentkező korrupcióval szemben, és hogy továbbra is aggodalomra ad okot az ügyészi szervezet működési hatékonysága. Polt Péter ezt az állítást alaptalannak nevezte.  

A Kreml hídfőállása

Az AP amerikai hírügynökség Vlagyimir Putyin mai magyarországi vizitjéről közöl előzetes cikket, amelyet átvett egyebek közt a New York Times. Az elemzés azt emeli ki, hogy az orosz elnök abban az országban tesz látogatást, amely a Kreml számára a legerősebb hídfőállás az Európai Unión és a NATO-n belül, vagyis abban a két csoportosulásban, amely általában kelletlenül tekint Oroszországra.

Az orosz államfő tárgyaló partnere, Orbán Viktor éppúgy megveti a liberális demokráciát, mint Putyin. Hevesen ellenzi a bevándorlást, és szögesdrótkerítést emel, hogy távol tartsa nemzetétől a migránsokat. Korlátozza a médiaszabadságot. A magyar kormányfő vádló szavakkal illeti Soros Györgyöt, akire Putyin is ellenszenvvel tekint.

Megkerülni Ukrajnát

A magyar-orosz viszonynak – folytatódik az AP áttekintése – erősek a gazdasági alapjai is, különösen a földgáz miatt. Magyarország régóta Oroszországtól szerzi be a legtöbb gázt, és ez a függése valószínűleg csak növekedni fog, amikor a Gazprom orosz állami gázmonopólium befejezi annak a csőnek az építését, amely a Fekete-tenger alatt Törökországba vezet, és amelynek egyik leágazása a tervek szerint Magyarországra is juttat majd gázt. Az orosz gáz jelenleg a Ukrajnán keresztül áthaladó vezetéken érkezik. Az erről szóló, Ukrajnával kötött szerződés az év végén lejár, és nem világos, hogy sikeresek lesznek-e a megújításra irányuló tárgyalások. A 2009-es orosz-ukrán gázvita súlyos gázhiányhoz vezetett az EU-országokban a leghidegebb télben – emlékeztet az AP. Az elemzés szerint mind Orbán, mind Putyin számára vonzó lenne politikai értelemben, ha a Magyarországnak szánt orosz gáz megkerülné Ukrajnát, és ez megfosztaná Kijevet a tranzitdíjtól. Az orosz és a magyar vezető egyaránt gyanakvással figyeli Ukrajnát, és a hírek szerint sikerült abba az irányba befolyásolnia Donald Trump amerikai elnököt, hogy rossz véleménnyel legyen Ukrajnáról. Az AP Magyarország és Ukrajna vitáját arra vezeti vissza, hogy Kijev nem engedi meg a kettős állampolgárságot a magyar kisebbség tagjainak. Kitér a cikk arra, hogy Oroszország az egyetlen magyarországi atomerőmű korszerűsítéséről szóló szerződéssel szintén befolyást gyakorol Magyarországra. A szerződés alapján a projektet nagyrészt orosz hitelből finanszírozzák. Magyarország – állapítja meg az amerikai hírügynökség – az Európai Unión belül az egyik legerősebb hangon szólalt fel azért, hogy enyhítsék azokat a szankciókat, amelyeket az EU a Krím félsziget orosz bekebelezése és a kelet-ukrajnai elszakadáspárti lázadók támogatása miatt rendelt el Oroszországgal szemben.

A halál csókja

A hamburgi Die Welt Sergey Lagodinskynak, a német Zöldek európai parlamenti képviselőjének, az EP jogi bizottsága alelnökének az írását közli arról, hogy Orbán Viktor barátkozása a török elnökkel a halál csókját jelentheti annak a magyar törekvésnek, amely az uniós szomszédságpolitikai és bővítési biztosi pozíciónak a megszerzésére irányul. A zöldpárti politikus azzal érvel, hogy ha a magyar biztosjelölt megkapja ezt a tevékenységi területet, akkor az értelemszerűen azzal járna, hogy Orbán Viktor jelöltje lesz az illetékes Törökország EU-csatlakozásának az ügyében is. A magyar kormány azonban nemrégiben a tagállamok képviselőiből álló Tanácsban először blokkolta, majd „a fogatlanságig puhította” azt a közös uniós nyilatkozatot, amely a nemzetközi joggal ellentétes észak-szíriai török bevonulással foglalkozott – írja Lagodinsky. Felhívja a figyelmet arra, hogy bakui látogatása során Orbán lelkesen biztosította Erdogan elnököt a török EU-csatlakozási törekvések támogatásáról. Az európai képviselő szerint egy magyar EU-bővítési biztos hatalmas kockázatot jelentene az unióra nézve. Az Európai Parlament, amikor eldönti, hogy támogatja-e a magyar biztosjelöltet, akkor nem csak az illető személyes alkalmasságáról és személyiségének integritásáról mond majd véleményt, hanem arról is, hogy miként értelmezi az őt jelölő kormány a jelöltnek szánt biztosi feladatkört. Ha Ursula von der Leyen bizottsági elnök nem húzza meg időben a határvonalat, akkor azt megteszi majd az Európai Parlament – figyelmeztet Sergey Lagodinsky.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.