"Büszke vagyok a magyar emberekre" – Beszélgetés Iratxe Pérez-García spanyol politikussal, az Európai Parlament Szocialista & Demokrata frakciójának a vezetőjével

Új ablakban

2022. március 05. Hetes stúdió - Hardy Mihály riportja (2022. március 05., szombat 15:00)

12:27

00:00

Iratxe Garcia Perez

 

Iratxe García-Pérez: Nehéz szavakba önteni. De előtte szeretném megköszönni, hogy itt lehetek, számunkra nagyon fontos a Klubrádió ügye, hiszen hasonló értékeket vallunk a demokráciáról. A mi az ukrán határt illeti: egyfelől csodálatos volt látni az emberek szolidaritását a menekültekkel, ahogy a magyar emberek és a civilek segítettek. Igaz, nem sok jele volt a magyar kormány jelenlétének…

Hardy: Talán csak a rendőrség kivételével.

IGP: Igen, igen.

Hardy: De hát a magyar menekültügyi ellátást módszeresen verték szét az elmúlt tíz évben…

IGP: Pontosan. Csak a civil szervezetek voltak jelen, meg olyan magánszemélyek, akik segíteni akartak. De ezt a segítséget is koordinálni kell. Ez pedig a kormányok feladat volna. Találkoztunk az Ukrajnából elmenekült emberekkel. Nehéz felfogni, hogy ezek az emberek egy hete még ugyanúgy éltek, mint mi, a saját házukban laktak, eljártak dolgozni. Nagyon sok az olyan asszony, akik a gyermekeikkel menekültek el. Ezeknek az embereknek minden támogatást meg kell adni, az Európai Unió szintjén, a tagállamok, a kormányok szintjén. Ezért volt fontos, hogy az Európai Unió gyorsan elfogadta az ukrán menekültek befogadásáról szóló direktívát. Mert nem elég azt mondani, hogy itt, a közelben átjöhetnek a határon. Ez volt Orbán Viktor üzenete, hogy megnyitottuk a határokat. Ez nem elég! Ezeknek az embereknek szervezett segítségre van szükségük. Tisztázni kell a jogi helyzetüket, méghozzá gyorsan. A felelősségünk abban áll, hogy meg kell szerveznünk a menekültek egészségügyi ellátását, az iskoláztatást a gyerekeknek, ebben minden egyes európai kormánynak megvan a maga felelőssége. A direktívát elfogadtuk, de most jön a munka neheze, mert mindezt meg is kell szervezni, nem elég csak deklarálni. A menekültek nem maradhatnak csak az Ukrajnával határos államokban, szét kell osztani őket egész Európában. Büszke vagyok a magyar emberekre és a civil szervezetekre, mert az látom: szinte családtagként bánnak a menekültekkel.

Hardy: Ön nemcsak tagja az Európai Parlamentnek, hanem egyben a szociáldemokrata frakció vezetője is. Meglepte önöket a hír, hogy Oroszország nemcsak fenyegeti Ukrajnát, hanem tényleg háborút indított.

IGP: Természetesen.

Hardy: Mit éreztek ennek hatására?

IGP: Rettenetesen aggódunk, az Európai Parlamentnek erre minden oka megvan. Mert látjuk: ma Ukrajna esik áldozatul, de mi lesz a következő lépés, mi következik ezután a törvénytelen megszállás után? A putyini vezetés nemcsak Ukrajnát helyezte a célkeresztbe, hanem támadást indított a demokráciánk, a szabadságunk ellen. Az európai értékeket vették össztűz alá. Ebben a helyzetben különösen fontos az egység. Ez volt az első, a legfontosabb üzenetünk, hogy egységesen szembe szállunk az orosz agresszióval. Meg kell védenünk a demokráciát és a szabadságunkat! Annak alapján, amit eddig láttunk Ukrajnában, attól tartok, hogy újabb hidegháborús szakadék felé sodródnak Európa országai. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a gyermekeink, a következő generáció békében nőhessen fel Európában. Természetesen támogatjuk az ukrán kormányt és az ukrán embereket. Fontos, hogy az Európai Unió közösségére ne csak, mint egy földrajzi egységre tekintsünk, hanem a szabadság és a demokrácia védelmezőinek is kell lennünk! Ez a kormányokra is érvényes. Orbán Viktornak el kell döntenie, hogy melyik oldalra áll! Vagy a Putyin-adminisztráció híve lesz vagy a közös Európával tart. A döntés Európa már meghozta. Megtiltottuk a befektetéseket, az orosz bankokat szankciókkal sújtottuk. Orbánnak pedig választania kell, hogy vajon támogatja-e azt az orosz kormányt, amely a közös értékeinket rombolja.

Hardy: Éppen ezt akartam megkérdezni: egy sor európai vezető próbált közvetíteni Emmanuel Macron francia elnök, Scholz-kancellár Németországból, Boris Johnson brit kormányfő is elment és megpróbált kommunikálni Moszkvával és Kijevvel. Orbán Viktor viszont februárban csakis Moszkvába ment el, milyen volt ennek a visszhangja Önöknél?

IGP: Nagyon nehéz megérteni az okokat. Szinte hihetetlen, hogy azt látjuk: Orbán továbbra is megpróbál csendben együttműködni a Putyin-adminisztrációval. Az európai vezetők a legutolsó hétig mindent megtettek, hogy találjanak megoldást, hogy fenntartsák a párbeszédet. Persze, a dialógus nagyon fontos. De két különböző dologról beszélünk, más a párbeszéd és más ügy a kollaboráció, a szándékok azonossága. Nagyon aggasztó, hogy egy olyan vezető, mint Orbán, még mindig megpróbálja fenntartani a viszonyt a Putyin-adminisztrációval. Fontos lenne végre tisztán látni és Orbánnak el kell döntenie, hogy kinek az oldalán áll: Putyinnal tart vagy a többi európai vezetővel?

Hardy: Közben pedig óriási erőfeszítéseket tett Európában és az Európai Parlamentben is, hogy összekovácsoljon valamilyen szélsőjobbos platformot vagy közös frakciót a francia Marine le Pennel, a spanyol szélsőjobbos Vox párttal vagy a német AfD-vel. Hogyan tekintenek az Európai Parlamentben ezekre a politikai manőverekre?

IGP: Mindez a szélsőjobbos és populista erőket segíti, ezt jól látjuk. Orbán egész Európában szoros kapcsolatot ápol a szélsőségesekkel. A múlt héten fogadtunk el egy jelentést arról, hogy miként torzítja a szélsőjobb a választásokat. Ebből kiderült, hogy az orosz kormány, a putyini vezetés szoros viszonyban van az európai szélsőjobboldallal. Közben ezek a pártok arról papolnak, hogy osztják az Európai Unió értékeit. A valóságban pedig azt látjuk, hogy egyre szorosabbra fűzik a kapcsolatukat a Putyin-adminisztrációval, akik cserébe igyekeznek beavatkozni az európai választásokba. A céljuk világos: meg akarják gyengíteni az Európai Uniót, szét akarják verni a közös európai projektet, ehhez pedig a szélsőjobbot és a populistákat használják eszközként.

Hardy: Azt is látjuk, hogy a putyini hatalomgyakorlás egyik legfontosabb eszköze a média feletti uralom megszerzése. Ennek fényében mit gondol arról, ami Lengyelországban történik a bírói hatalommal és a médiával vagy éppen itt Magyarországon, ahol szinte teljes a média felett a kormány ellenőrzése. Talán az utolsó és egyetlen független, igaz, befolyásos magyar rádióállomás stúdiójában beszélgetünk éppen. Éppen tegnap láttuk, hogy Moszkvában a rendőrséggel záratták be az Ekho Moszkvi rádiót! Ez itt is megtörténhet. Ön szerint mégis, mi a szerepe a független médiának?

IGP: Alapvető fontosságú. Csak a független média megléte garantálhatja a valódi demokráciát és a szabadságot. A szólás és a gondolat szabadságát. Pontosan látjuk, hogy ahol a szélsőjobb került hatalomra, mint Magyarországon vagy Lengyelországban, azonnal támadást indítottak a szabad média ellen. Hegyekben állnak a jelentések az Európai Parlament asztalán arról, hogy valójában mi is folyik ezekben az országokban. Látjuk ezeknek a szélsőjobboldali kormányoknak a sajtóellenes hadjáratait, ez pedig már magát a jogállamot is veszélyezteti. Mindez komoly fenyegetést jelent az Európai Unió egésze számára. Ezért is kötöttük össze a jogállamiság és a költségvetés, a támogatások kérdését. Meg kell mutatnunk az európai adófizetőknek, hogy a pénzük nem vándorolhat olyanok zsebébe, akik veszélyeztetik az európai alapértékeket, a szabadságunkat.

Hardy: Innen, Magyarországról nézve túlságosan is hosszú idő telt el, mire az Európai Bizottság, az európai politikusok felismerték ezt a veszélyt. Vajon nem érzékelték a fenyegetést, vagy mi volt az oka, hogy majdnem tíz évig tartott, mire észbe kaptak és elfogadták ezeket a határozatokat?

IGP: Meglehet, kívülről nehéz volt átlátni, hogy mi is zajlik valójában. Miközben a többség a közös Európa, egy értékközösség megteremtésén fáradozik, nehéz volt felfigyelni arra, hogy egyes kormányok éppen ezeket az elveket akarják aláásni. Mert tény, hogy az Európai Bizottságnak minden egyes tagállammal együtt kell működnie, de ez nem jelentheti azt, hogy a tagállamok kormányai közben felszámolhatják ezeket a közös európai értékeket. Éppen ezért alapvető fontosságú, hogy összekötöttük a jogállamisági kérdést a költségvetési támogatásokkal. És most végre olyan helyzet alakult ki, amikor például a járvány utáni helyreállítási alapokhoz csak a jogállamisági feltételek teljesítése esetén juthat hozzá Magyarország. Rendkívül sajnálatos, hogy a magyar kormánynak nem sikerült olyan reformokat bemutatnia, amik megfelelnek ezeknek a követelményeknek. A magyar embereknek fontos tudniuk, hogy nem mi blokkoljuk a pénzek folyósítását, hanem a magyar kormány késlekedik a reformok bevezetésével.

Hardy: Nagyon köszönöm, hogy megragadta a lehetőséget és első kézből tájékoztatta a Klubrádió hallgatóit!

 

Hardy Mihály riportja a Hetes Stúdió március 5-ei adásában hangzott el.