Civilizációk találkozása
3/10/2021 07:37
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A Hangosfilm – Szélesvásznú verzió szombati adásában olyan filmeket vizsgáltunk, amelyek középpontjában valamilyen ismeretlen világ, kultúra áll, melyet az odaérkező ember vagy meghódítani igyekszik, vagy amelynek a részévé akar válni.
Paár Ádám történész-politológussal három fő példán keresztül a civilizált világ és a vadon találkozásának filmes ábrázolásáról volt szó. A Vértestvérek, a Farkasokkal táncoló és a Kis nagy ember című alkotások mellett több filmet is megemlítettünk, hogy megvizsgáljuk, miként jelenik meg az újvilágba érkező ember találkozása az őslakosokkal. Az interjúból kiderült, hogy a különböző időszakokban készült filmek természetesen más-más problémákra fókuszálnak, és a legtöbbször valamilyen, a maguk korára jellemző jelenségre igyekeznek felhívni a figyelmet a történelmi közeg ábrázolásának segítségével.
Az említett Vértestvérek című német western érdekessége többek között, mondta el Paár Ádám, hogy a főszereplője Dean Reed, aki eredetileg amerikai, csak az NDK-ba emigrált politikai meggyőződése miatt. A történész hozzátette, ezért is nevezték a színészt a Vörös Elvisnek. Az 1975-ben született film valójában kicsit lekéste a korát, hiszen addigra már kifutottak a klasszikus, mesejáték hangulatú német szocialista westernek, de azt a funkciót ez a film is betöltötte, hogy felvázoljon egy „elnyomó Amerika” képet.
Paár Ádám kiemelte, természetesen megtalálta a film a maga közönségét a szocialista világban, ahogy az Egyesült Államokban nem. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan már Hollywood is elkezdte gyártani azokat a filmeket, amelyekben az indián szereplő már nem a gonosz megtestesítője volt. 1970-ben a Kis nagy ember is ennek a törekvésnek egy példája. A történész elmondta, filmek mondanivalójának átalakulása egy folyamat, és ennek a folyamatnak amolyan záróakkordja volt a Farkasokkal táncoló, ahol főhősünk nem csak, hogy megérti, elfogadja az őslakosokat, hanem a közösségük részévé is válik.
A történész hozzátett, később már az is belefért ebbe a filmes egyenjogúsági misszióba, hogy olyan alkotások szülessenek, ahol az indián szereplő esetleg azokkal a negatív tulajdonságokkal bír, amelyekkel azonosították az 1920-as, 30-as évekbeli filmekben.
Paár Ádám elmondta, az őslakosok életét bemutató alkotások egyik további célja is hamar megjelent, nevezetesen, hogy eltörölje az indián törzsek homogenizálását, és kiemelje, az egyes közösségeknek önálló szokásaik, életmódjuk van.
Az adást a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: IAS / Pixabay
2021. október 2., szombat 13:30
Műsorvezető: Timár Ágnes