Csak bizonyos embereknek van megengedve a lopás
5/08/2021 13:09
| Szerző: Klubrádió
Az uniós pénzeket sok tagállamban tekintik ingyen pénznek, holott a helyi hatóságoknak meg kellene védeniük ezt a pénzt is. Az európai ügyészség nyomozásokat folytat, és bizonyos esetekben már Magyarországon is eljárhatnak, de hogy ki kerülhet bíróság elé, az a magyar ügyészség monopóliuma. Ezt védik Orbánék, mert ez a hatalom.
Egy kiterjedt, Európa-szerte zajló áfacsalási ügyben akciózott Magyarországon ez európai ügyészség, noha nem csatlakoztunk ehhez a szervezethez. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója beszélt a Reggeli gyorsban, hogy miként fordulhatott ez elő.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hiába gyűjtött össze 680 ezer támogató aláírást a az európai ügyészséghez való csatlakozás érdekében, Magyarország nem tagja az uniós szervezetnek, aminek legújabb feladata az lett, hogy védje meg az uniós pénzeket. Ligeti számára egyértelmű, hogy miért nem akart ehhez az ügyészséghez csatlakozni a kormány: nehogy megtörjön a magyar ügyészség monopolhelyzete.
Óriási hatalomnak és hatékony fegyvernek nevezte Ligeti azt, hogy ma kizárólagosan a magyar ügyészség dönt arról, hogy ki kerüljön bíróság elé bűncselekmény vádjával. "Arról, hogy lesznek-e újabb Simonka- és Boldog-ügyek, arról, hogy tovább húzódik-e a Híd a munka világába projektben a nyomozás, hogy elmaradnak és késlekednek-e a vádemeléssel. Az Elios-ügyről, ami még nem évült el, vagy a hogy mi történjen a 4-es metró ügyében. Ezekről csak a magyar ügyészség dönt" - sorolta Ligeti.
Ezek mind olyan ügyek, amiknél "bizonyos időszakban, EU-s pénz is jelen volt". A legújabban az európai ügyészség feladata ezeknek a pénzeknek a megvédése, mert Ligeti szerint "a tagállami ügyészségek egy része vonakodik teljesíteni ezt a kötelezettséget. De Magyarországon továbbra sem lehet majd megkerülni a hazai ügyészséget".
Egy ilyen nyomozásnál ugyanakkor több módon is képbe kerülhet Magyarország. Lehet olyan eset, amiben magyar állampolgárok olyan ország területén követnek el csalást, ahova kiterjed az európai ügyészség hatásköre, így egy magyarral szemben is el lehet járnia. Vagy az is előfordulhat, hogy egy olyan tagállamban merül a csalásgyanú, ami csatlakozott az európai ügyészséghez, és a szálak ide vezetnek. Esetünkben is hasonló történt: a nemzetközi, 14 millió euró értékben elkövetett áfacsalási ügyben egy magyar fantomcég is érintett. A csalók az unió tagállamai között az árut fiktív módon léptették át a határokon, így igényelték vissza az áfát, miközben a valóságban nem is mentek át a határon és nem is fizették be az áfát (ezt a folyamatot hívják körhinta csalásnak).
Az európai ügyészeknek módjuk van Magyarországon is bizonyítékokat keresni, hiszen a nemzetközi hatóságok és a magyar ügyészség között régóta létezik együttműködés, sok külföldi jogsegélykérelemmel találkoztak már, "ez rutin dolog" - mondta Ligeti. Ráadásul ez az akciózás "különösen fontos volt a magyar ügyészségnek is, hogy ezzel demonstrálja, hogy maximálisan együttműködik. És mindenki teszi a dolgát".
Ligeti arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió pénzügyi védelme, "az ellopás tilalma eleve minden tagországot köt", és a helyi hatóságoknak kötelességük lenne védeni az uniós pénzeket ugyanúgy, mint az ország költségvetési pénzeit. "Az ügyészségnek elsődleges felelőssége van abban, hogy ne lopják el az uniós támogatásokat, de 15 éve tapasztaljuk, hogy kormányoktól függetlenül az uniós pénzeket mindenki ingyen pénznek tekinti, és megpróbálja lefölözni, magának megszerezni. Ezt 2010 óta a jelenlegi politikai erő kimaxolja, miközben az ügyészség sokszor baráti döntéseket hoz, nem visz vádemelésre ügyeket. Ezt meg lehet úszni, de nem mindig, nem mindenkinek" - mondta Ligeti.
