Csillag István: Orbán a zsarnokokhoz kötötte sorsát
7/04/2021 20:24
| Szerző: Klubrádió/L.Cs.
Kettős célt szolgál a kínai Fudan Egyetem Budapestre tervezett kampusza – véli Csillag István, volt gazdasági miniszter. Kína e beruházással igyekszik szelídebb formában terjeszkedni Európa felé. A közgazdász szerint pénzügyi befolyásukat is növelnék, különösen azon körök "hízlalásával", akik a hazai felsőoktatás alapítványi átszervezésében érintettek. Az ilyen ügyletek miatt látja úgy, hogy Orbán a zsarnokokhoz köti sorsát.
Kínai állami vállalattal építtetné a kormány a sanghaji Fudan Egyetem budapesti kampuszát. A beruházás a kormány számításai szerint többe kerül majd, mint amennyit a teljes magyar felsőoktatás működésére költött az állam 2019-ben. Az 540 milliárdos építkezésből 100 milliárdot állna a kormány, a fennmaradó nagyobb részt pedig Kína hitelezné.
Csillag István, jogász, közgazdász, volt gazdasági miniszter Nyers Rezső, egykori államminiszter idézetével indította gondolatmenetét: "A reformokhoz kötöttem sorsomat." Hozzátette, e kijelentést Orbán esetében úgy lehetne módosítani, hogy ő meg a zsarnokokhoz kötötte sorsát. Ezt mutatja a Kínai Kommunista Párt irányítása alatt álló és titkosszolgálati kapcsolatokkal gyanúsított Fudan Egyetem budapesti esete is – ahogy egyébként a kínai áruk terítését szolgáló, kínai hitelből épülő Budapest-Belgrád vasútvonal projektje is.
Csillag szerint a Budapesten tervezett kínai egyetemnek két fontos célja, üzenete lehet. Az egyik a kínai politikai terjeszkedés elősegítése Magyarországon keresztül egész Európában, de úgy, hogy az kevéssé legyen feltűnő. Egyetemet építeni, illetve befogadni ugyanis nem olyan, mint kínai fegyvereket vásárolni – bár nemrég a kínai honvédelmi miniszter is járt Magyarországon, jegyezte meg. Ráadásul a Fudan Egyetem melletti érv lehet, hogy bizonyos képzéseit a világ legjobbjai közt jegyzik, tehát akár a felzárkózásunkat is szolgálhatná – tette hozzá. Másfelől a kínaiak Csillag szerint a pénzügyi befolyásukat is növelnék, különösen azon körök "hizlalásával", akik a hazai felsőoktatás alapítványi átszervezésében érintettek.
Megjegyezte, Magyarországnak, mint az Európai Unió tagjának be kell tartania az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményt (GATT). Ha pedig a kínai egyetem budapesti kampusza kapcsán adatbiztonsági kérdések merülnek fel – elég csak a Huaweii-ügyre gondolni az Egyesült Államokban – akkor nemcsak Magyarország, az Európai Unió, hanem a NATO engedélyére is szükség lehet. Ez azt jelenti, hogy a beruházást és annak minden szegmensét szigorú megfigyelés alá vonják.
Csillag hozzátette, hogy Kína ugyanolyan bábjátékot játszhat Orbánnal, mint bizonyos afrikai államok vezetőivel, akiknek az országában szintén nagy összegű beruházásokat hajtott végre, hitelbe, gyakran kínai kivitelezőkkel. Ez az ellenzék számára azért lehet nagyon előnytelen, mert ha sikerülne választást nyerniük, kormányra kerülve nekik is szembe kellene nézniük ezzel a gazdasági felállással, benne az eladósodással.
A helyzet bizonyos szemszögből emlékeztet a Vladimír Mečiar vezette kilencvenes évekbeli Szlovákiára – mondta, hozzátéve, hogy ott is egy szivárvány koalíció döntötte meg a hatalmat kétharmados többséggel. Akkor két cél vezérelte a szlovákiai ellenzéki összefogást: nem akartak kimaradni az Európai Unióból, miután az előző kormány működése úgy tűnt, veszélyezteti a csatlakozást, másrészt mindenképp meg akarták akadályozni, hogy Mečiar visszatérjen a hatalomba – "csak vissza ne jöjjön!". Mindez Csillag szerint elég volt ahhoz, hogy az 1998-ban felálló Dzurinda-kormány következetes, nagyon fegyelmezett és világos gazdaságpolitikát folytasson, és az előző rezsim minden egyes szálát, a titkos szolgálatot, a gazdasági erőfölényt, az összes nagyvállalat feletti ellenőrzést, valamint az adósságállományt felszámolja.
Csillag felhívta a figyelmet arra, hogy az egykori magyar Alkotmány és a jelenlegi Alaptörvény is kimondja, nem irányulhat senki akciója arra, hogy valamennyi hatalmat megszerezze. Márpedig Orbán politikája részben és explicit módon erről szól.
Kormányváltás esetén ezért a mostani ellenzék első dolga egy leltár készítése kell legyen. Meg kell vizsgálnia a beruházásokat, hitelszerződéseket, és nem szabad abból kiindulnia, hogy ezekből úgysem léphet ki - véli Csillag, aki azt is megjegyezte, a nagy magyarországi beruházásokat hitelező országok, főként Kína és Oroszország, szintén számol egy magyar kormányváltás lehetőségével.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.04.07., szerda 16:35
Riporter: Bolgár György
