Daniel Freund: Vizsgálódjon Magyarországon az Európai Számvevőszék!

Szókimondó véleménycikket írt Daniel Freund a Frankfurter Rundschau újságban a magyar korrupcióról és a jogállamiságról, ami már a címében is provokatív: Uniós pénzek magánzsebbe vándorolnak Magyarországon, méghozzá az Unió jóváhagyásával. A merész cikk azért került a figyelem középpontjába, mert a magyar jogállami helyzet függvénye lehet a következő uniós költségvetési ciklusban megszavazott pénzek elosztásának. A vita régen kezdődött, de még mindig nem ért véget.

Új ablakban

2020. július 18. Hetes stúdió - részlet 20.07.18. Daniel Freund

12:01

00:00

Miért fontos Ön számára a magyarországi helyzet?

Régóta foglalkozom a korrupció kérdéskörével és régóta látom, milyen fejlemények vannak az Európai Unióban. Az uniós felvétel idején mindenki példásan viselkedik, s amint bekerül a közösségbe, rá se ránt a korrupcióra – több más országgal egyetemben ezek közé tartozik Magyarország is – mondja az Európai Zöldek német uniós parlamenti képviselője, aki a költségvetési ellenőrző valamint az alkotmányügyi bizottság tagja.  Ezt megelőzően a Transparency International brüsszeli képviseletén dolgozott. Párizsban, Washingtonban szerzett tudományos egyetemi fokozatot. S most, hogy a hétéves költségvetési ciklus kezdetéhez érkeztünk, óriási viták vannak az Unión belül, s ez az a pillanat, amikor hét évenként a fontos dolgokat meg lehetne oldani. Én erre teszek kísérletet.

Annyira súlyosnak látja a magyar kormány korrupcióját, hogy maffia államnak is nevezi. Biztos ebben?

 

Iványi Gábor

 

Igen, mert a maffia államot jellemzi az, amit tapasztaltam Magyarországon is: ha szót emelsz a korrupció ellen, annak súlyos következménye lesz. Azokat, akik korábban mondjuk a Fidesz köreihez tartoztak, de már nem voltak képesek tovább tűrni, és ellenkeztek - letöri az Orbán-kormány, sőt adott esetben, mindazt, amit egész életükben elértek, egész életük munkáját is képes tönkre tenni. Csakhogy egykét nevet említsek: Iványi Gábort és egyházát teljesen ellehetetlenítette Orbán. Hadházy Ákos is a Fideszhez tartozott, belülről látta a rendszert és elkezdte bírálni. Azóta nem hagyják békén, mindent megtesznek, hogy tönkretegyék. A maffia szervezeti jellemzője az, hogy: vagy teszed, amit rád bíznak, vagy ha nem, és felkelsz ellene, kiszállsz belőle, akkor utolérnek, és addig nem hagynak, amíg végleg tönkre nem tesznek.

Milyen benyomást szerzett Magyarországról, amikor itt járt?

Először a Transparency International képviseletében jártam Magyarországon, s épp akkor jelent meg a kormány ominózus közleménye arról, hogy a magyar civil szervezetek együttműködnek Soros alapítványával, hogy minél több illegális migránst vihessenek be Magyarországra. Az Európai Ügyészség konferenciáján tartottam előadást az Unió képviseletében. A helyzetet abszurdnak találtam, érthetetlen ugyanis, hogy ez előfordulhat egy uniós országban. Ugyanakkor találkoztam Budapest új főpolgármesterével és az ellenzéki politikusokkal egyaránt, és azt gondolom, kevés a remény, de egyáltalán nem reménytelen a helyzet a változtatásra.

Pár napja a bizottsági vitában Ursula von der Leyennek és Michael Rothnak címezve kérdését még az Origo magyar híroldal eladását is felhozta példának, amelyben úgymond kiosztotta a Deutsche Telekom céget is, mert partner volt abban a bizniszben, amelynek során átjátszották a portált a Fidesznek. Merész lépés.

Nem tartom annak. A német elnökség ideje jött el, és ezért hoztam fel a parlamenti vitában a német uniós miniszternek az ügyet. Felelősnek érzem a kormányt ebben, mert ugyan kisebbségi részesedése volt, de jogilag a Deutsche Telekom megakadályozhatta volna a hírportál eladását a Fidesz-kormánynak. Bíráltam a német kormányt azért is, mert a koronavírus idején hozott magyar intézkedésekről, a rendeleti kormányzásról mintha tudomást sem vett volna. Pedig világszerte bírálták Orbánt azért, mert korlátlan idejű felhatalmazást biztosított a maga számára, és olyan törvényeket és intézkedéseket hozott, amelyek többségének köze sem volt a vírus okozta válságkezeléshez. A német kormány néma maradt, s amikor közös bizottsági levelet fogalmaztak a jogállami normák be nem tartása miatt, még abban sem említették meg név szerint Magyarországot.

Nem gondolja, hogy itt egyszerűen üzleti érdekekről van szó? Hogy fontosabb Merkelnek is a német autógyártás és a profit, mint a jogállam?

Elképzelhető, hogy van ilyen összefüggés is, de alapvetően azt gondolom, hogy az Európai Tanácsban a tagok egyszerűen nem akarnak egymásnak esni, egymással szembemenni. S ez a kezdetektől így van. A Magyarország és Lengyelország elleni 7-es cikkely szerinti eljárást sem az Európai Tanács, hanem az Európai Bizottság kezdeményezte és szavazta meg a jelentés elfogadásával a parlament. Szerintem a Tanács működésének a logikájából is következik, hogy nem gáncsolják egymást a tagok. Merkel és kormánya az Európai Néppártban is jól megfér Orbánnal, noha felfüggesztették a tagságukat, de Orbán elég nyíltan megfogalmazta, nem érzi, hogy nyomás alatt lenne, hisz részt vett a Spitzenkandidat jelölésében, a Fidesz parlamenti képviselői a korábbiakhoz hasonlóan ugyanúgy megkapták a bizottsági helyeket, kiváló posztokat, alelnöki pozíciót, raportőri helyet, bizottsági elnöki posztot, mintha nem is lenne a párttagságuk felfüggesztve. A párt nem volt képes menedzselni a Fidesz kizárását, és így Orbán továbbra is azt teszi, amit eddig is: megsérti az emberi jogokat, a szabadságjogokat, sérti a jogállami normákat.

Ezek szerint megoldás lenne a Fidesz kizárása az Európai Néppártból?

Igen, ezt gondolom. Mégpedig a cseh példát alapul véve. Amióta az ANO és Babes pártja nem tagja a konzervatív pártcsaládnak, azóta mindenki bátran bírálja a kormányt, hogy az uniós pénzeket egyszerűen lenyúlják. Monika Hohlmeier német konzervatív politikussal még februárban voltam Csehországban, aki kertelés nélkül bírálta Andrej Babist. Igenis, azt látom, ha kizárnák a Fideszt, akkor mindenki őszintébb lenne, akkor egyenesen lehetne beszélni a pártcsaládban is a korrupciós ügyekről. Többsége lenne azoknak, akik tenni szeretnének ez ellen, és szankciókat hoznának. Ez persze nem oldaná meg egycsapásra a problémákat, mindenesetre olyan jelzés értékű üzenet lenne, amellyel komoly nyomást lehetne gyakorolni az Orbán-kormányra.

Hogyan kapcsolná össze a jogállami normák megkövetelését a soronkövetkező 7 éves pénzosztással és a koronavírus okozta segélyalap esetében?

Két dolgot kellene megtenni, amikor sok új pénz folyik be most az államkasszákba. Egyrészt a koronavírus okozta gazdasági válság elkerülését célzó segélyalapot is a jogállami normák betartásához kellene kötni. Az Európai Számvevőszéknek pedig szigorúan ellenőrizni kellene a pénzek felhasználását. A fékek és ellensúlyok rendszerét működtetni kell. Ez alól ne legyen senki kivétel. Az elmúlt években számtalan példát láttunk arra, hogy hiába tárt fel korrupciós ügyeket a számveszőszék, amint Magyarországra kerültek, elhaltak az ügyek. Az ügyészség nem tartotta érdemesnek foglalkozni velük. S ebből logikusan következik, hogy az Európai Számvevőszéknek kell olyan jogosítványt adni, hogy Magyarországon nyomozhasson és feltárja a korrupciót.

 

Daniel Freund

 

Számít a hétvégén valami fejleményre, a viták lezárására?

Attól tartok, hogy a Charles Michel-féle javaslat úgy fog átmenni, hogy mindenki egyetért a jogállami normák betartásának feltételül szabásával, ugyanakkor ennek a küszöbértékét olyan magasra fogják tenni, hogy azt még Magyarország sem fogja átlépni és így nem lesznek büntető szankciók sem. Persze nekünk az a dolgunk, hogy az utolsó leheletünkig megvédjük ezt az álláspontot. Mert a jogállamot nem lehet a szőnyeg alá söpörni. Ugyanakkor tisztában vagyok azzal, hogy minden országnak szüksége van ezekre a támogatásokra. Sok cég ment már eddig is tönkre, sokan elvesztették a munkájukat. Ugyanakkor, ha ez a pénz nem a bajbajutottakat segíti, hanem a korrupt politikai elit zsebébe vándorol, illetve magának a kormányfőnek a zsebébe, mint ahogy ezt láttuk eddig is Magyarországon, akkor az kukába dobott pénz. Elvesztegettük. Egyelőre csak abban vagyok biztos, hogy az Európai Parlament a jogállami mechanizmus mellett áll ki, és nem fog belemenni a felelőtlen pénzosztásba.

Milyen szankciókat lát reálisnak?

Olyan szankciókat, amelyek következtében megáll a pénzek folyósítása. Első körben bizonyos projektek támogatását állítanák le, aztán befagyasztanák a kasszát. S amennyiben ez a folyamat hosszú ideig fennállna, akkor ki kell dolgozni egy olyan mechanizmust, amivel a támogatás a válságos rászorulókhoz jut el. A mezőgazdasági termelőkhöz, vagy például az iskolák renoválására. Tulajdonképpen megoldható, hogy ne a kormányhoz kerüljenek ezek a pénzek, hanem annak megkerülésével közvetlenül a projektet támogatná az unió. Tehát több szereplőt vonnánk be a finanszírozásba, például városokat, azok vezetését vagy regionális szereplőket, intézményeket. Egyszerűen kihagynánk az adott kormányt a finanszírozásból mindaddig, amíg az nem tartja be az elvárt játékszabályokat.

Hányan támogatják jelenleg az Európai Parlamentben ezt a javaslatot?

Most egyelőre többségben vagyunk. Persze egy dolog a szavak szintjén ígérgetni, nagy, de üres beszédeket mondani. S megint másik dolog, amikor a javaslat tényleges elfogadására vagy esetleg vétóra kerül sor. Amit Orbán csinál, nevezetesen, hogy megakadályozza a pénzek elosztását, amennyiben azt a jogállami normák betartásához kötik – nos, azt kifejezetten zsarolásnak tartom. S ha ezzel a zsarolással eléri, hogy éppen a sürgősségre való tekintettel mégiscsak engedni kell neki, az nagyon súlyos károkat okozna ismét az unióban. Félek, hogy ilyen kompromisszum születik, de valóban, nekünk is az a célunk, hogy mielőbb szétosztásra kerüljenek a szükséges források.

Mit vár e tekintetben a német soros elnökségtől?

Közvetítő szerepet kell játszania. Ugyanakkor tudom, hogy ebben a vitában a magyar jogállami kérdés nem az egyetlen, ami fontos. Ezzel együtt elvárom a német kormánytól azt, hogy keményen harcoljon a jogállamiságért, hogy tegye ezt mindaddig, amíg a többség el nem fogadja a javaslatot. Ez lenne a dolga.

Merkel elnökséget felvezető beszédében ez nem lett igazán megerősítve, csak érintette a témát.

Valóban. Komoly vitáknak nézünk még elébe a hétvégi tárgyalások után is.

 

Amikor itt volt, felült a felcsúti Orbán-féle kisvasútra is? Milyen érzés volt egyedüli utasként vonatozni?

Nagyon bizarr volt a helyzet és az, amit tapasztaltam. Naponta egyszer végigmegy a pályán és a búzamező közepén megállója van. Kis halastó díszeleg mellette. Nem is értem, miért gondolták azt, hogy ezen emberek fognak utazni. S hogy lehetett erre pénzt adni, kitalálni egyáltalán ezt a nevetséges projektet. És akkor még nem is beszéltünk a stadionról, ami ott van Orbán háza mellett. Tényleg nem értem, hogy ki az, aki még továbbra is támogatja ezt a nevetséges projektet – nyilatkozta rádiónknak Daniel Freund, a német zöldek uniós parlamenti képviselője.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.