De milyen lett az ellenzék első programja? Szakértőink válaszoltak

A nyáron elindítottunk egy sorozatot a Reggeli gyorsban, A hét kérdése címmel, ebben minden nap 7.35-kor ugyanarról kérdeztünk meg szakértőket, elemzőket. A hét kérdése most az volt, hogy mit szólnak az összellenzék múlt pénteki közös nyilatkozatához, amelyből kinőhet a közös ellenzéki kormányprogram is. 

Elsőként Fleck Zoltán, az Eötvös Károly Intézet igazgatója válaszolt. Szerinte megengedőnek kell lenni a demokratikus oldal programjával, hiszen „nem az a helyzet, mint egy demokráciában, egy szabad politikai versenyben, hogy az ellenzéknek van egy programja, ami összevethető a kormány programjával, hanem az van, hogy nincsen szabad demokratikus egyenlő pálya”. Ez a program mindenhol változásokat akar, és Fleck szerint ez az ellenzék egyetlen esélye. Közjogi programban például az autoriter állam helyett demokratikus jogállamot akarnak, a közoktatási programban, az iskolák államból kiszervezése, ideologikus, centrális rendszer helyett szabad iskolarendszert, az önkormányzatok megszüntetése helyett szabad önkormányzatiságot, és a beteget szem előtt tartó egészségügyet. Az egészet áthatja az igény, hogy humánusabb, demokratikusabb átláthatóbb állam legyen.

Vásárhelyi Mária szociológus a program minden pontjával egyetért, ahogy az összefogással és az előválasztással is, mert „ez az egyetlen út, amivel lehet váltani ezt a zsarnoki hatalmat”. Ami nem lesz egyszerű feladat, és Vásárhelyi szerint sok vita lesz majd, de ez a politika elkerülhetetlen velejárója. „Ha ennyire más meggyőződésű pártok fognak össze, akkor a konfliktusok száma megsokszorozódik, és ez az ország elmúlt 11 évben elszokott a politikai vitáktól, és valami bűnös dolognak tartja, de ez az élet velejárója, hogy vitatkozunk” – mondta. Beszélt arról is, hogy szerinte a mostani egy olyan alkotmány, ami „egypárti uralom alatt jött létre, és amit a születése pillanatától alkotmányellenesnek találtak az ellenzéki pártok”. Azt is mondta: A Fidesz kíméletlen ellenzék lesz, de ha elvonják tőlük a jogokat, amelyek a demokráciában megilletik, akkor sem lesz demokrácia. 

Dicséretre méltó, hogy végre van valami konkrétum, kézzelfogható terv, amelyről lehet véleményt nyilvánítani. Reméli, hogy minél többen hozzászólnak a közösalap.hu-n olvasható programhoz, ezeket összegzik és beépítik  – közölte Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman. Szerinte a program csomó részét érti a többség, de van egy réteg, a vájtfülűek, akik a részleteket is tudni akarják, és az ő kíváncsiságukat is ki kell elégíteni. Azzal kapcsolatban, hogy a Jobbik megszavazta a melegellenessé eltérített pedofilellenes törvényt, azt mondta: azt lehetett tudni kezdettől fogva, hogy itt elég érdekes együttműködés alakult ki. Az igazán közös pont az Orbán-rendszer leváltása, de ehhez egészen más helyekről érkező pártokat kell integrálni, ami nagyon nehéz feladat. Azon annyira nem lepődött meg, hogy bizonyos pontokban „kevésbé van meg az egyetértés”. 

Némiképp hasonlóan vélekedett Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója, aki azzal kezdte: ha megnézzük a korábbi választásokat 2010 óta, azt látjuk, hogy vagy túl későn készült program, vagy egyáltalán nem volt. Ehhez képest most van egy referenciadokumentum, amely egyeztetés alatt áll, és amelyben kijelölik a sarokpontokat a választók számára. Ebből az következik, hogy egy jelölt lesz, egy miniszterelnök-jelölt és egy kommunikációs irány. Vélhetően ugyanazokat fogják mondani akár a Fudan Egyetem vagy éppen az adózás kérdésében. A Jobbikkal kapcsolatban Böcskei is megengedő, azt mondta, „tekintsük úgy, hogy még az egyeztetés alatt álló programhoz kapcsolódó szavazási magatartásról beszélünk”. Úgy látja, hogy a választók jól informált, relatíve kisebb része foglalkozik a programmal.

Kéri Lászlótól azt is megkérdeztük, hogy miért nincs szó a prgramban melegházasságról, vagy éppen az Európa-bajnokságról, a fociról. A politológus nem jött zavarba, és jelezte, hogy Az egészséges Magyarország alpontban van szó sportról és sportpolitikáról is. Ugyanakkor hangsúlyozta, ez nem kormányprogram, hanem inkább „feladatleírás, amivel a választókhoz fordulnak, hogy jól látják-e, hogy ezek a feladataik, és jól körvonalazták-e az értékrendjüket”. „De majd idővel bekerülhet, hogy eltörölik a tegnapelőtt elfogadott törvényt is” – tette hozzá. Kéri szerint mind a 9 fejezetben azt ígéri az ellenzék, hogy visszavonják legvitatottabb törvényeket, mint a rabszolgatörvényt, az egyetemek alapítványi kiszervezését, a közszolgálatiság helyreállítását a médiában, és az önkormányzatok megerősítését. Szerinte a 9 pontot nagyon eltérő szinten fejtették ki, nem jelenik meg, hogy mit kezdenek az alkotmányossággal, de a klímavédelmet nagyon komolyan vették.

Az egyes beszélgetéseket meghallgathatják a hangsávokra kattintva. Címlapi kép: Pixabay.com