Elemző: Ha az ellenzék egyszerű többséggel módosítaná az Alaptörvényt, az EU alkotmányos puccsnak látná

Hegedűs Dániel külpolitikai szakértőnek, a German Marshall Fund elemzőjének a legutóbbi Magyar Narancsban jelent meg hosszabb cikke arról, hogy mit szólna Európa és a világ ahhoz, ha a 2022-es választásokat adott esetben, nem kétharmaddal megnyerő ellenzék valamilyen módon felülírná az alaptörvényt. Erről szól Vörös Imre volt alkotmánybíró írása is.

Hegedűs Dániel a Megbeszéljük adásában elmondta: reméli, hogy nem tűnt vészterhesnek a diagnózisa. Ugyanis ő is abba az irányba érvelt, hogy alapvetően szükség van radikális változásra, mert a „megszállt” alkotmányos intézmények visszavétele nélkül nincs lehetőség demokratikus kibontakozásra. Ellenben arra hívta fel a figyelmet, hogy kulcsfontosságú, hogy ez milyen formában történik meg.

És úgy látja, az erről szóló magyarországi vita figyelmen kívül hagyja a nemzetközi közösség reakcióját. Úgy fogalmazott: szerinte is „elkerülhetetlen, hogy ez az alkotmányos átmenet valamilyen formában a jogállamiság sérelme árán történjen meg”, csak nem mindegy, hogy mi jelenti a jogállamiság sérelmét. Ebben a vitában sokan (egyébként szimpatikusan – jegyezte meg) a jogállamiság tartalmi elemeit tekintik fontosnak, hogy Magyarországon nincs hatalommegosztás, alapvetően egy párt kezében összpontosul szinte az összes állami, alkotmányos intézmény, amelynek az Alaptörvény szerint is függetlenül kellene működnie, és mindez sérti a jogállamiság elvét.

Azonban az a probléma, hogy az EU az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján nem ezt a jogállamiság-fogalmat követte a magyar és a lengyel kormány megítélésében, hanem sokkal inkább egy procedurális értelmezést. Tehát, hogy a jogszabályalkotásnak, az Alaptörvény-módosításnak az eljárási szabályait be kell tartani, és az Orbán-kormány azon végig igyekezett, hogy ezeket formálisan betartsa.

Ezért írta azt Hegedűs Dániel, hogy tragikus lenne, ha a jelenlegi ellenzék kormányra kerülve rögtön beleesne abba a csapdába, hogy áthágja ezt a korlátot. Az ellen érvelt, hogy a Parlamentben egyszerű feles többséggel módosítsák az alaptörvényt, mert azt alkotmányos puccsként értelmeznék az EU-ban, legalábbis, ha minden előkészítés nélkül történne. Ezért a szakértő szerint elengedhetetlen az alkotmányos átmenet folyamatos letárgyalása a meghatározó nemzetközi partnerekkel, uniós intézményekkel, miközben „minimalizálni kellene az eljárási alkotmánysértések számát”. A legitimitást úgy lehet legegyszerűbben megteremteni, ha népszavazással megerősített, új alkotmányozási folyamat veszi kezdetét – vélekedett.

Hozzátette: nagyon fontos lenne minden partnert tájékoztatni erről, és begyűjteni a sorok közötti visszajelzéseket arról, hogy milyen határokat nem léphetne át az ellenzék. Azt mondta: annak ellenére, hogy például a hetes cikkely szerinti eljárás nem halad sehova, a legtöbb uniós döntéshozó tisztában van „a magyarországi helyzet súlyosságával”. Ha „jól alakul” a választás, az EU-nak menedzselnie kell az első rendszerváltást is az unión belül, ami egyébként alkotmányos dimenzióban mélyebb lehet, mint a ’89-es, mert ott folyamatos jogállamisági kontinuitás állt fenn, míg itt nagyon erős szakítás következne. Úgy gondolja, az uniós partnereknek is érdeke, hogy ebbe valamilyen szinten be legyenek vonva.

Hegedűs Dániel részletezte: nagy feladatban kell gondolkodni, nemcsak a legfontosabb partnerekre kellene koncentrálni az EU-n belül és transzatlanti vonalon, hanem azokra az országokra is, amelyek véleményformáló erővel bírnak és hangot adtak kritikáiknak az Orbán-kormányokkal szemben, mint például Hollandia, Svédország, Finnország, Dánia, mert ők jogállami elköteleződésük miatt nem biztos, hogy támogatnának egy új politikai berendezkedést, amely „nyílt alkotmánysértés talaján jön létre”.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: MTI/Beliczay László