Direct36: Már két éve eldőlt a Fudan Egyetem sorsa
14/05/2021 13:47
| Szerző: Klubrádió
Palkovics László minden ellenérvet lesöpört, ami a magyar diákokat részesítette volna előnyben a kínai magánegyetemmel szemben. A kormánynak fogalma sincs, mibe fog ez nekünk kerülni.
Minden jel szerint már régen lejátszott mérkőzés, ami a kínai Fudan Egyetemmel kapcsolatos, ugyanis a Direct36 nevű oknyomozó portál írása szerint 2019 júliusában Wang Yi kínai külügyminiszter kétnapos tárgyalásán már megállapodott a kormánnyal. A nyilvánosságban semmilyen konkrétum nem hangzott el a látogatás valódi céljáról, de "a Direkt36 által megszerzett kormányzati dokumentumokból kiderül: valójában akkor dőlt el a sanghaji Fudan Egyetem budapesti kampuszának építése is".
Wang Yi Matolcsy György jegybankelnökkel és Palkovics Lászlóval, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetőjével és Szijjártó Péter külügyminiszterrel is tárgyalt az egyetemről.
A lap úgy tudja, hogy a kínai külügyminiszter kérte, hogy kiemelt beruházásként kezeljék, és egy szinten említette a Budapest-Belgrád vasút építésével.
Kína a kampuszépítést rendkívül fontosnak tartja, és hazatérve Wang Yi „személyesen tájékoztatta a Kínai Népköztársaság Oktatási miniszterét a Fudan Egyetem magyarországi campusának alakulásáról”.
A beruházás számos konfliktust szült a kormányon belül is, hiszen az erre a célra kinézett területre "a kormány sokáig magyar egyetemistáknak akart új kollégiumokat, közösségi tereket és hasonlókat építeni Budapest Diákváros néven". A vitának Palkovics László vetett véget, amikor a kínaiak kívánságának megfelelő tervet vette számításba.
További hajmeresztő tétel, hogy "az egyetem működését tudatosan úgy tervezik, hogy a Fudan Hungary Egyetemet fenntartó alapítványban a magyar állam ne szerezhessen többséget. Ezzel ugyanis kikerülhető a közbeszerzések kiírása az építkezés és az egyetem működtetése során".
A magyar kormány korábban kifejezetten a fiatalok kedvében akart járni a diákvárossal, abba nagy energiákat fektettek, de a kínai külügyminiszter 2019-es látogatása után két hónappal a Fudan vezetése is Magyarországra érkezett, és több lehetséges helyszín közül pont arra a dél-pesti terülre esett a választása, így hiába Fürjes Balázs és Vitézy Dávid diákváros projektje, a kormány egy éven belül arra utasította őket, hogy tervezzék újra a Diákváros felosztását. De hiába tettek kompromisszumosnak tűnő javaslatokat, Palkovics nem ment bele Fürjesék “kis Fudan, nagy Diákváros” elképzelésébe, mert "ő addigra már a kampusz méreteiről és terveiről már megállapodott a kínaiakkal".
Akkor vált véglegessé, hogy a Fudan kiszorítja a diákvárost, amikor most februárban az is kiderült, hogy Budapest nem rendezhet 2032-ben sem olimpiát. Ebben a diákvárosnak szerepet szántak volna. Most úgy néz ki, hogy 18 ezer magyar diák helyett a Fudan kampuszán a kínai magánegyetem tanulóival és tanáraival együtt 2500-3000 főnek lesz helye.
A magyar diákoktól elvett területeken túl az is borzolja a kedélyeket, hogy a Fudan mennyire drága lesz. A februári előterjesztés szerint a kínai egyetemen az alapszakos tanulmányok 2,5 millió forintba, a mesterszakos képzés 3,7 millió forintba kerülnének évente, amik később 3 millió, illetve 4,4 millió forintra emelkednek.
Az egyetem évi kb. 50 milliárd forintos fenntartását csak részben ebből finanszíroznák, a többit "részben" Kína állná, de nem világos, a magyar támogatás mértéke. "Az ITM számításai szerint 2023-27 között kb. százmilliárd forintot, majd 2028-tól évi 15,5 milliárdot kellene a Fudan működtetésére és felszerelésére költeni" magyar részről.
A Fudanon a fizetések is kimagaslóak lesznek, havi 1,1 millió forinttól 6,3 millióig terjed a fizetési skála. A mostani számítások szerint 2028-ra csak a 330 oktató és 150 fős kiegészítő személyzet teljes éves bérköltsége 19 milliárd forint lesz.
