Egykor böjti csemege volt
25/12/2019 13:39
| Szerző: Klubrádió
Sok mindent gondolhatunk a hódról, de azt, hogy egykor finom ételeket készítettek belőle, no azt talán nem. Kis híján ki is pusztult.
Volt idő, amikor egész Eurázsiában elterjedt állat volt a hód, aztán addig vadászták, míg csak négy szigetszerű élőhelye maradt. Majd jött egy ötlet hogy segíteni kellene neki a visszatelepülésben. A Dráva mentére saját lábukon is jöttek, a Tisza vidékére már szállítani kellett őket. Jó élőhelyekre találtak, elkezdtek hát szaporodni. Természetes ellenségük nem sok van, leginkább a medve, a farkas a hiúz, manapság a kóborkutya.
Az, hogy hód legyen a környezetünkben, nem pusztán érzelmi kérdés – mondja Haraszthy László, a Magyar Madártani Egyesület szakosztályvezetője. Az állat fontos munkát végez, rendkívül aktívan befolyásolja a környezetét. Ugye gátat épít, csinál egy kis tavacskát. Ehhez kidönt néhány fát, azok helyén újak nőnek. Amikor már „lelakta” a közvetlen környezetét, akkor pár száz méterrel odébb kezdi az újabb gátépítést. A nagyobb fák „kitermelésével” azt éri el, hogy az erdőben megjelenik egy fiatalabb fanemzedék, vagyis egyszerre lesznek jelen különböző korú növények, amelyekhez más-más állatok ragaszkodnak, vagyis sokszínűbb, életképesebb lesz az egész erdő.
A hód okos állat, az idők folyamán megtanulta, hogy az embertől nem kell félnie. Mondjuk védett is, kezd elszaporodni, Magyarországon úgy 10.000 példány élhet. Azokban az országokban, amelyekben több van, már rájöttek, hogy azért a túlszaporodását nem kellene megengedni, az állománynak nagyjából 20 százalékát ki kell emelni, hogy az egészséges arányok megmaradjanak.
A műsorban persze nem csak a hódokról volt, hanem a természetvédelem általánosabb kérdéseiről is. Haraszthy László elmondta, hogy számos remek állatvédő szervezet van, a gond csak az, hogy ezek vagy néhány szimpatikus fajra koncentrálnak, vagy olyan állatokra, amelyek valakinek valamiért fontosak. A rovarvilágra például kevesen figyelnek, pedig az iszonyatos mértékben pusztul, főleg a vegyszerezés miatt. Ezt azonban csak akkor vesszük észre, amikor már a madarak is ritkulnak, hisz kevesebb a táplálékuk, annak egy része is mérgezett. Intő jel és szembeötlő a fecskepusztulás például, aztán majd megy tovább a pusztító folyamat. Ám a hatások olyan hosszú idő múlva lesznek nyilvánvalóak, hogy az a döntéshozók, politikusok számára beláthatatlan, hisz ők többnyire választási ciklusokban gondolkodnak.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.
2019.12.23. 10:00
Műsorvezető: Para-Kovács Imre
