Egyre fontosabb Európának a jogállamiság

Az uniós intézmények határozottabb fellépését sürgeti a jogállamiság ügyében Lydia Gall, a Human Rights Watch Kelet-Európával és a Nyugat-Balkánnal foglalkozó vezető kutatója, a nemzetközi emberi jogvédő szervezet honlapján közzétett írásában.

Emlékeztet arra, hogy az Európai Bíróság a minap kimondta ugyan a 2017-es magyar felsőoktatási törvénymódosítás jogellenességét, ám a Közép-európai Egyetem számára ez az ítélet túl későn született meg, és Michael Ignatieff, a CEU rektora közölte, nem térnek vissza Bécsből Budapestre. Ez – írja Lydia Gall – erőteljes példája annak, mennyire korlátozott választ ad az Európai Unió a jogállam módszeres magyarországi lebontására.

A szerző felidéz egy másik esetet. Az Európai Bíróság 2012-ben úgy ítélkezett, hogy ellentmond az uniós jognak a mintegy háromszáz magyar bíró 2011-ben elrendelt, előrehozott kényszernyugdíjazása. Addigra azonban helyüket már betöltötte új bírákkal a politikai értelemben korrupt Országos Bírósági Hivatal. A jogsérelem megtörtént, és a kormány még el is büszkélkedhetett azzal, hogy eleget tesz az ítéletnek, amikor névleges kártérítést fizetett az elbocsátott bíráknak, ahelyett, hogy visszahelyezte volna őket hivatalukba.

Az Európai Bíróság egyedül nem tud cselekedni

Az Európai Bíróság ítéletei kulcsfontosságúak annak megállapításakor, hogy az államok átléptek a jogszerűség határán, ám egyre világosabb az is, hogy a bíróság nem cselekedhet egymagában – írja a Human Rights Watch vezető kutatója. Szerinte az Európai Bizottságnak sokkal meggyőzőbben kellene szorgalmaznia az Európai Bíróságnál olyan előzetes intézkedéseket, amelyekkel a végleges ítélethozatalig felfüggesztik a vitatott törvény alkalmazását. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézménynek gyorsabban kellene cselekednie annak érdekében is, hogy a tagállamok tartsák tiszteletben az ítéletek betűjét és szellemét.

Hatékony szankciókra van szükség

A Bizottság, valamint a Tanács, ahol a tagállami kormányok képviselői ülnek, mindmáig húzza az időt a Magyarországgal szembeni fellépés kapcsán – állapítja meg a szerző. Ez – teszi hozzá – oda vezetett, hogy a bírói függetlenségbe és az akadémiai szabadságba való beavatkozás gyakorlatát „exportálni” lehetett más uniós országokba, például Lengyelországba. Az Európai Bíróság legutóbbi ítélete azt mutatja, hogy a Tanácsnak és a Bizottságnak sürgősen gondoskodnia kell hatékonyabb szankciókról, beleértve azt, hogy a jogállamiság tiszteletben tartását fokozottan kell vizsgálni, és azzal össze kell kapcsolni az uniós forrásokat – olvasható a Human Rights Watch honlapján.

 

Vidnyánszky, mint Orbán Macbethje

Orbán Macbethje címmel jelent meg igen terjedelmes cikk Vidnyánszky Attiláról a Színház- és Filmművészeti Egyetem körül történtek kapcsán a Foreign Policy című amerikai magazin internetes oldalán. Magyarázatként, az írás ismerteti Csáki Judit színikritikus hasonlatát, aki szerint Vidnyánszky jól beleillene Shakespeare Macbethjének negyedik felvonásába, amelyben a király, éveken át tartó véres kormányzás után, boszorkányok egy csoportjától értesül közelgő bukásáról, de a jóslat olyannyira homályos, hogy Macbeth nem tudja, mikor és hogyan éri majd el a végzete. És ez még inkább paranoiássá teszi.

Az 56 éves színházigazgató, aki szoros kapcsolatokat ápol Orbán Viktorral, Magyarország nacionalista miniszterelnökével, számos tekintélyes pozíciót tölt be a magyar színházi életben, és e tisztségek egy részéhez azután jutott, hogy a Fidesz 2010-ban hatalomra került – olvasható a cikkben. Augusztus elején aztán e pozíciók sora még eggyel bővült, ő lett a Színház- és Filmművészeti Egyetemet működtető kuratórium elnöke. Augusztus végén az SZFE közel száz diákja, aki attól tartott, hogy Vidnyánszky rá fogja erőltetni az egyetemre Orbán nacionalista programját, megszállta az egyetemet – ismerteti az alaphelyzetet a Foreign Policy, majd felvázolja az ezt követő folytatást.  

A hallgatók ellenállása meglepte a hatalmasokat

A cikk kitér arra, hogy nem Vidnyánszky az első olyan személy, akit újonnan neveztek ki egyetemi vezetőnek az Orbán-kormány alatt. Valójában az állami tulajdonból alapítványi kézbe történt átadás nyomán számos, Fideszhez kötődő alak került pozícióba. Orbán pártja az elmúlt hónapokban hat felsőoktatási intézményre tette rá a kezét, azt állítva, hogy a cél az állami befolyás csökkentése és az elavult oktatási programok korszerűsítése. Az összes eddigi egyetemátalakítás simán ment, de a kormány meglepetésére az SZFE diákjai ellenálltak.

A Foreign Policy ezen a ponton tér vissza Csáki Judit véleményének ismertetésére, miszerint Vidnyánszky a bukás előtt álló Macbeth, akit saját konoksága sodort a szakadék szélére. A kuratóriumi elnök legutóbb minden konzultáció nélkül kinevezett két rektorhelyettest, az egyetemi kancellárt pedig lecserélte Orbán védelmi miniszterének egykori kabinetfőnökére, amit az egyetemi közösség a konfliktus kiterjesztésének a szándékaként értelmez.

„Ha a dolgok túl messzire mennek, Orbán, aki a világjárvánnyal foglalkozik, és nem érdekli a művészet, habozás nélkül fel fogja áldozni Vidnyánszkyt. Elvégre a Fidesz nem fog rendőröket hozni az egyetemre” – idézi a lap a színikritikust, aki szerint Vidnyánszy „eladta lelkét a politikának, és most megfizeti az árát”.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: curia.europa.eu.