Nagyon figyelik, mit lép az Orbán-kormány a CEU melletti döntés után

Orbán Viktor magyar miniszterelnök Európai Unióval vívott harcának emblematikus eleme lett a CEU ellen hozott 2017-es törvénymódosítás és az egyetem kiűzése Budapestről – írja az EuObserver. Pedig hát egy olyan egyetemről van szó, amely 1991 óta, lassan 30 éve működik Magyarországon. Ám az Európai Bíróság keddi döntése kimondta, az Orbán-kormány által hozott lex CEU összeegyeztethetetlen az uniós joggal, ezért azt vissza kell vonni.

A cikk sorra veszi Orbánnak a CEU-alapító, amerikai-magyar üzletember, Soros Györggyel szembeni fóbiájának megnyilvánulásait, kezdve a migránsbetelepítés vádjával és lezárva azzal, hogy már az EU szeptember végén nyilvánosságra hozott jogállami jelentését is Soros-jelentésnek hívja a kormányfő.

Az Európa Bizottság szóvivője, Christian Wigand elmondta, az Európai Bíróság döntése arra kötelezi a Fidesz-kormányt, hogy azonnal hatálytalanítsa a CEU elleni rendelkezéseket, és szorosan figyelemmel is fogják követni, hogy a magyar vezetés miként hajtja végre a ítéletet.

Soros György is reagált a 2017 óta várt döntésre, s közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy az uniós alapok elosztásának jogállami kritériumai kapcsán ez a döntés tipikus tankönyvi példa kell legyen. Ezzel szemben a kormány azonnali reagálása sok kételyt hagy maga után, korántsem világos, hogy a döntést végrehajtja-e. Márpedig, ha a korábbi, hasonló európai bírósági döntéseket vesszük sorra, lásd példának okáért a külföldi forrásból gazdálkodó magyar civil szervezetek esetét, akkor arra a belátásra jutunk, a kormány nem tesz eleget kötelezettségeinek. Nem csoda, hogy az Emberség Erejével Alapítvány ismét a bírósághoz fordult.

Végeláthatatlan egyébként a lex CEU-cikkek sora a nemzetközi sajtóban, ezek közül a legfrissebb a német ARD összeállítása, amelyben szépen egybegyűjtötték a Soros elleni, három éve indult kampány legfontosabb képi elemeit a hirdetésektől, az óriásplakátokon át Orbán parlamenti és brüsszeli felszólalásáig.

Napelemrekord Magyarországon

Európa tetőre szerelt legnagyobb napelemrendszerét állította fel az E.ON elektromos szolgáltató a német Audi autógyártó cég két győri logisztikai üzemében – adja hírül a Finanzen német portál. 160 ezer négyzetméter tetőfelületet takar 35 ezer napelemmel, biztosítva így 12 megawatt teljesítményt. Éves szinten 9,5 gigawattot termel a napelempark, ami ötezer háztartás zöld energiaellátásának felel meg.

A ThinkGeoEnergy kiemeli, hogy a magyar logisztikai központokban az Audi Magyarország Zrt. már teljes mértékben zöld energiát hasznosít, és ezzel az Audi termelőegységei közül második lett a zéró szén-dioxid-szennyezést megcélzó versenyben, 2025-ben pedig az Audi összes gyártóüzeme teljesíteni fogja ezt a kitűzött célt.

Lengyel döntés sújtja az Északi Áramlat végeit

A DW orosz nyelvű kiadványából értesülünk arról, hogy a lengyel versenyhivatal több mint 6 milliárd euró bírságot szabott ki a Gazprom orosz gázipari cégre és az Északi Áramlat 2 nevű nemzetközi gázvezeték építésében résztvevő konzorcium tagjaira, így a svájci Engie Energy, a német Uniper és Wintershall, az osztrák OMV és a holland Shell cégekre – utóbbiakra összesen 40 millió euró értékben. Emellett még fel is szólította az építkezésben résztvevő feleket, hogy mondják fel a szerződéseket. Indoklásában a hivatal a monopolellenes törvényre, illetve a versenyjogi szabályok megsértésére hivatkozik, amivel a Gazprom természetesen nem ért egyet, és fellebbez.

A lengyelek álláspontját osztja Magyarország is a Balti-államokkal, Ukrajnával, Romániával és a lengyelek legfőbb szövetségesével, az Egyesült Államokkal egyetemben.

Trumpot gyógyították vele, magyarok is gyártják, nagy a figyelem

A Richter Gedeon gyógyszertár nagy bejelentését – miszerint megkezdte a súlyos stádiumban lévő koronavírusos betegek kezelésére szolgáló remdesivir gyártását – a Reuters is szétröpítette a nemzetközi sajtóban, A magyar cégnél szerdáig háromezer beteg kezelésére elegendő adagot termeltek. Európában egyelőre hiány van a remdesivirből, márpedig a figyelem most különösen nagy a vírusölő szer iránt, merthogy az új koronavírussal megfertőződött amerikai elnök kúrájának is része volt a remdesivir.

A cég szóvivője elmondta a Reutersnak, hogy a magyar kormány a pandémia első szakaszában kereste meg a Richter Gedeon Nyrt-t, kérve a gyógyszer előállítását, s annak ellenére, hogy az államnak csak 5,25 százalékos részesedése van a társaságban, pénzügyi támogatással adott lendületet a munkához. Egyelőre azonban csak 260 adagot használnak fel a kórházak, mivel a szer klinikai ellenőrzés stádiumában van. Amint megkapják a hatósági engedélyt az alkalmazásra, fokozatosan osztják szét a már legyártott mennyiséget. A Richter részvényei a hírre 1,6 százalékos emelkedéssel zártak a börzén. A Reuters szerint szerdán 33 114 fertőzöttet tartottak nyilván hazánkban.