Egyre messzebb az ország az euró bevezetésétől: "Magunk alatt vágjuk a fát"
27/06/2024 21:47
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
Elemzések szerint Magyarország olyan messze került az euró bevezetésétől, hogy pillanatnyilag egyetlen feltételnek sem felel meg. Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója szerint magunk alatt vágjuk a fát, ha nem akarunk integrálódni egy olyan piacra, ahol a külkereskedelmünk több mint 70 százaléka zajlik. Elemi érdekünk lenne, hogy az integráció élére álljunk, mint kis ország, és ne szabotáljunk mindent – tette hozzá.
Az Európai Bizottság figyelmeztetést küldött a magyar kormánynak a gazdaság problémái miatt. A különadókat versenytorzítónak ítélték, a kivezetésüket már többször kérték.
Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója az Esti gyorsban elmondta, az, hogy egy gazdaságpolitika önálló az EU-n belül, nem azt jelenti, hogy bármit megtehet. Az EU általában nem azért szokott ebbe beleavatkozni, mert olyanja van, vagy mindenáron hibát akart találni, hanem mert valami sérti az európai jogrendet. A tőke szabad áramlása alapvető uniós jog, és az itteni külföldi cégeket – például a kiskereskedelmi, korábban a távközlési vagy a biztosítási cégeket, bankokat – mindenféle adóval próbálják sanyargatni. Ez nem tesz jót a versenynek és magasabb inflációt is okoz. Hiszen a cégek, amelyeknek el kell szenvedniük ezeket az adókat, előbb-utóbb áthárítják őket.
Arra a kérdésre, hogy milyen eszközökkel érhetné el a céljait e területen az EU, a szakértő megjegyezte: a magyar kormány rendkívül kreatív abban, hogy miként lehet kibújni az uniós szabályozások alól. Erre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt említette példaként: amint felszabadított egy kis pénzt az EU, szinte másnap meghoztak egy, az európai jogállamiságot sértő intézkedést.
Visszatérve a gazdaságra: az első lehetőség, hogy az Unió véleményezi a magyar jogszabályokat, és amikor úgy ítéli meg, hogy szembemennek a közösségi joggal, akkor beperli a magyar államot az Európai Bíróságnál; ez hosszú folyamat, de többször győzött már az EU álláspontja. Ugyanakkor néha nem, a különadóknál pont érdekes döntés volt, hogy a bíróság engedélyezte, pedig ez kivételez bizonyos cégekkel másokhoz viszonyítva, például a kiskereskedelemben a mérettől függően büntet, ami nyilvánvalóan versenyellenes – jegyezte meg. Azonban újra emeltek az adó mértékén, és az már uniós jogba ütközik, hogy egy céget olyan adókkal terheljenek, amelyektől a működése ellehetetlenül. Hiszen ha ezt lehetne, akkor nagyon sokan kiszorítanák az adott kormánynak nem szimpatikus cégeket egy országból – tette hozzá.
Korábban külföldi cégek kiszorításáról volt szó a sajtóban, ezzel kapcsolatban a szakértő szerint mennek a vizsgálatok, például a cementiparban. De a folyamat nagyon lassú, és mire végigmegy, valószínű, hogy az érintett cég már nincs is a magyar piacon, ahogy ez az étkezési utalványoknál is megtörtént. Az állam tönkretette az ezzel foglalkozó vállalkozások piacát, átadta magyar szereplőknek, majd tíz év múlva a bíróság megállapította, hogy ez jogszerűtlen volt, és sokmilliárdos kártérítést kellett fizetni, „drága mulatság volt”. Hangsúlyozta, hogy ilyenkor a költségvetés pénzéből fizeti ki az állam a bírságot, de az nem az államé, hanem adófizetői pénz.
Több elemzés szerint Magyarország olyan messze került az euró bevezetésétől, hogy pillanatnyilag egyetlen feltételnek sem felel meg. Molnár László közölte: ezt butaságnak tartja a kormányzati gazdaságpolitika részéről, persze érthetőek az okai, mert az uniós fizetőeszköz bevezetésével sokkal szigorúbb költségvetési fegyelemre lenne szükség, nem hozhatna össze egyik évről a másikra 6 százalékos GDP-hiányt az államháztartás, nem lehetne szabadon költekezni akármire és sokkal szigorúbb pénzügypolitikát is kellene folytatni. Ez utóbbi nem lenne ínyére azoknak, akik „szeretnek kiskirályt játszani” a minisztériumokban, azt hiszik, hogy akármit csinálhatnak; ezt egy darabig lehet, de utána a büntet piac, például gyenge forintárfolyammal. Felidézte, hogy a 420-as euróárfolyamnál észbe kapott a jegybank, és hirtelen elkezdett intézkedni, amivel legalább megmutatták, hogy „ott se hülyék gyülekezete van”, de elmennek a falig.
Kijelentette: magunk alatt vágjuk a fát, ha nem akarunk integrálódni egy olyan piacra, ahol a külkereskedelmünk több mint 70 százaléka zajlik. Elemi érdekünk lenne, hogy az integráció élére álljunk, mint kis ország, és ne szabotáljunk mindent. De ehhez szélesebb látókör kellene, nem ez a provinciális szemlélet, ez a magyarkodás, ami lehet, hogy a választásokon elég a győzelemhez, de az életszínvonal-mutatók jól demonstrálják, hogy nincs pozitív hosszú távú hatása – vélekedett Molnár László.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024. június 27., csütörtök 18:35
Műsorvezető: Rózsa Péter
