Eljutott a nemzetközi sajtóba a Facebook-posztok miatti rendőrségi akciók híre

Az elsők között számolt be a nemzetközi sajtóban Balkan Insight oknyomozó portál a Facebook-bejegyzése miatt kihallgatott Csóka-Szűcs János történetéről. Az emberi jogok helyzetére fókuszáló, a délkelet-európai térség egyik gyűjtő portáljának nyitó oldalán a cikk elolvasása után nem mellesleg még öt, Magyarországról szóló elemzést találni. A koronavírusra hivatkozva a személyekre vonatkozó adatgyűjtésről és a kiadható adatok korlátozásáról szóló cikk épp úgy szerepelt az írások között, mint az Európai Parlamentben csütörtökön várható, Magyarország jogállami helyzetét értékelő vitanapról készített előzetes. A gyulai ellenzéki Kossuth Kör elnökének rabosítását részletesen leírják, kezdve azzal, hogy reggel 6-kor állított be a rendőrség Csóka-Szűcs lakására, hogy lefoglalták mobilját, számítógépét, majd bevitték kihallgatásra. Jelzi az írás, hogy a koronavírus elleni küzdelem akadályozására hivatkozva a kormány akár 5 évig terjedő börtönbüntetéssel is sújthatná a férfit, aki egyébként a Momentum pártoló tagja is, hisz a most elfogadott rendelkezés része lett annak az úgynevezett felhatalmazási törvénynek, amely – kritikusai szerint – csaknem diktatórikus hatalommal ruházta fel Orbán Viktor miniszterelnököt. Az írás megemlíti, hogy Cseh Katalin momentumos EP-képviselő a twitteren kérte az embereket a történet terjesztésére, a DK pedig online demonstrációt hirdetett meg a hír hallatán. Megírta a Balkan Insight azt is, hogy két napon belül ez volt a második ilyen megfélemlítő rendőri intézkedés. A május 5-i állás szerint a rendőrség 83 esetben intézkedett hasonló indokkal, és 26 alkalommal pedig a pandémiára tekintettel közveszélyeztetés gyanújával.

Visszautasította Orbán Viktor az Európai Parlament elnökének, David Sassolinak a meghívását arra a vitára, amelyen Magyarország jogállami helyzetét vizsgálják – írja a Szabad Európa Rádió portálja. Orbán levelére – amelyben a kormányfő jelezte, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter venne részt helyette az ülésen, Sassoli azt válaszolta, hogy a házszabályok erre nem adnak lehetőséget. Csak egy ország vezetője képviselheti hazáját az adott vitán. A cikk megemlíti azt is, hogy Orbán a koronavírus miatti bokros teendőire hivatkozott, amikor visszautasította a meghívást. Előzményként a cikk megjegyzi, hogy Kovács Zoltán államtitkár boszorkányüldözésnek, mi több: egyenesen koncepciós pernek nevezi a kormányt bíráló vitát. Szerinte a baloldaliak és a liberálisok épp akkor képesek politikai játszmába kezdeni, amikor Európának évszázadok óta nem látott egészségügyi és gazdasági kihívásaival kell megküzdenie. A csütörtöki vita előzménye az is, hogy április 17-én az Európai Parlament elfogadott egy nyilatkozatot, amely szerint a magyar kormány koronavírusra hivatkozva meghozott intézkedései nem állnak összhangban az európai uniós értékrenddel.

A brit The Guardian cikke – amely az említett uniós vita elé időzített írás – már csak azért is érdekes, mert nem pusztán a rendeleti kormányzás kifogásolt tételeit sorolja fel, hanem a Facebook-bejegyzés miatti két rabosításról is jól értesülten beszámol. Kiemeli például azt, hogy ugyan szabadon engedték a két, rémhírterjesztéssel meggyanúsított férfit, azonban a rendőrség online posztolta azt a videót, amelyben elvezették a kihallgatásra a gyanúsítottakat - mintegy elrettentésül. Sőt előre jelzi a Guardian cikke azt is, hogy ugyan kézzel fogható következményei nem lesznek a várhatóan egy órás vitának, de az biztos, még továbbmélyíti az eddig is súlyos ellentétet Orbán Viktor és a parlament között. Az Európai Bizottság egyik alelnöke, Vera Jourová is részt vesz az ülésen, aki sajtóhírek szerint (a kormány megelégedésére) először nem talált kifogásolni valót az úgynevezett felhatalmazási törvényben, majd ezt maga cáfolta a többi között a hvg-ben, és sorolta kifogásait. Kovács Zoltán rögtön egy Soros Györggyel közös képet posztolt a cseh politikusról és közölte: egy alelnöktől azért többet várnának.

A New York Times a gyöngyöspatai szegregációs pert ismerteti, és azt, hogy Orbán Viktor jogtalannak tartja a romák iskolai szegregációja miatt megítélt pénzbeli kompenzációt, mondván, nem dolgoztak meg a pénzükért. A romák viszont igazolva látják magukat, ugyanakkor félnek is attól, hogy erősödnek az indulatok. A 20 éves Csemer Niki, aki elszenvedte a szegregációt, úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy a Kúria ítélete számára azért fontos döntés, mert az bizonyítja, nekik is lehet igazuk, nemcsak másoknak. Orbánnak az erre vonatkozó, még januárban elhangzott véleményét súlyos fenntartásokkal fogadta Brüsszel, hisz egy kormány sem mondhat ellen a bírósági döntéseknek. Ugyanakkor egy másik diák attól tart, hogy ez a döntés óriási felháborodást okoz majd, valamint feszültséget a „fehérek” és a kisebbségben lévő romák között. Sőt, szerinte nem is fogják kifizetni a nekik odaítélt, fejenként másfél millió forintos pénzbeli kompenzációt, az ügy lezárása nem tesz pontot a konfliktus végére, nem lesz béke Gyöngyöspatán továbbra sem.

Csernyánszky Judit lapszemléjét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt képünk illusztráció (Pixabay.com)