„Orbán a romaellenes szólamokkal nem kockáztat nagy veszteséget”

Ennek a lapszemlének az elkészítésekor még nem dőlt el, hogy végül lesz-e, illetve ki lesz a magyar kormányzati résztvevője annak a vitának, amit holnap, csütörtökön folytat az Európai Parlament a magyar jogállamiságról, illetve konkrétan a rendeleti kormányzást lehetővé tevő, úgynevezett felhatalmazási törvényről. Az EP-ben az a szokás, hogy ha plenáris vitát tartanak egy országról, akkor azt az állam-, illetve kormányfő képviseli. Orbán Viktor ennek jegyében már számos, sokaknak emlékezetes alkalommal megkapta a lehetőséget a felszólalásra, és ezt most is felajánlották neki, ő azonban – a járvány miatti bokros teendőire hivatkozva – Varga Judit igazságügyi minisztert küldené maga helyett. A mindig jól értesült amerikai hírportál, a Politico brüsszeli kiadása is csupán a mindeddig eredménytelen levélváltások tényét tudta rögzíteni.

Szerepel a nemzetközi médiában egy másik magyar vonatkozású téma is: a londoni székhelyű Reuters hírügynökség ismerteti a Kúria tegnapi döntését a jogellenes szegregáció által sújtott gyöngyöspatai romák kártérítése ügyében. A legfelső ítélkező fórum megerősítette, hogy a korábban megítélt pénzbeli kompenzáció jogos, azt nem lehet más módon kiváltani. Azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormányzat helyteleníti a bíróság állásfoglalását, a Reuters elemzőkre hivatkozva azt írja: Orbán a romaellenes retorika fokozásával nem kockáztat sok politikai veszteséget, hiszen a roma kisebbség évszázadok óta előítélettel és hátrányos megkülönböztetéssel néz szembe Magyarországon és Európa keleti felének más tájain.

A bécsi Der Standardban Lendvai Pál kommentárja arról szól, hogy a minap távkonferenciaként megtartott EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozón nem helyezték kilátásba a remélt uniós tagságot a térség országainak, csupán „európai távlatokat” emlegettek.

Az értekezletről közzétett tájékoztatás – írja Lendvai – elsősorban arról a 3,3 milliárd eurós EU-segélycsomagról szólt, amit jóváhagytak a Nyugat-Balkán számára a koronavírus okozta válság enyhítése érdekében. A zárónyilatkozat – a diplomáciai protokoll diktálta általános gyakorlattal összevetve meglehetősen szokatlan módon – hangsúlyozta, hogy ez a nagyságrendű támogatás jóval túlmegy azon, amit a térség más partnerei rendelkezésre bocsátottak, és hogy ez nyilvános elismerést érdemel. A kitétel – véli Lendvai – elsősorban Szerbiának és a bosznia-hercegovinai föderáción belül található szerb entitásnak szólt. Aleksandar Vucic szerb államfő, valamint Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetője ugyanis hangos méltatója Hszi Csin-pingnek, olyannyira, hogy Vucic „szeretett testvérnek” is nevezte a kínai elnököt. Emellett Vucic és Dodik szemében eszményképnek számít Vlagyimir Putyin orosz elnök. „Szerbia erős embere szívesen felveszi a Brüsszelből érkező pénzt, miközben azt hangoztatja, hogy az európai szolidaritás pusztán tündérmese, és csak Kínára lehet hagyatkozni” – olvasható a Der Standard kommentárjában.

A szerző hozzáteszi: nem csoda, ha a nyugat-balkániak közül Szerbiában a legalacsonyabb, mindössze 29 százalékos az EU elfogadottsága, miközben Albániában és Koszovóban 85 százalék körüli. Jelenleg a térség hat állama – vagyis Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Koszovó és Albánia – közül valójában egyik sem alkalmas az EU-csatlakozásra, de mindenekelőtt közülük a legjelentősebb országnak, Szerbiának a visszaesése, Vucic ottani autoriter uralkodása vált ki aggodalmakat. Lendvai emlékeztet arra: az amerikai Freedom House már a járvány miatti rendkívüli állapot elrendelése előtt konstatálta a demokrácia erős hanyatlását Szerbiában, miként egyébként Magyarországon is.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok a térség más országaiban, így Koszovóban és Montenegróban is elfogadta partnerként a helyi korrupt politikai elitet. Szerbia és a tőle 11 évvel ezelőtt függetlenedett Koszovó viszonyában továbbra sem látszik a megoldás. Koszovóban a fiatal, korrupcióellenes küzdelmet folytató Albin Kurti miniszterelnök bukásához vezetett Richard Grenell amerikai különmegbízott nyílt beavatkozása a koszovói politika kényes ügyeibe – olvasható a Der Standard szemleírójának helyzetértékelésében. Lendvai Pál szerint a Nyugat mindeddig kudarcos Balkán-politikájában csak akkor érhető el fordulat, ha az EU-segélyek folyósításának feltételéül szabják a civil társadalom tárgyalópartnerként való bekapcsolását, a független média támogatását és a valódi reformok melletti állhatatos kiállást.

Kárpáti János lapszemléjét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán