Elképesztő, kegyetlen, agresszív időprésbe került a Színművészeti
17/06/2020 21:45
| Szerző: Klubrádió
Nincs lehetőség és idő eldönteni, hogy jó-e vagy rossz a Színművészetinek az, ami történik, történhet - mondta a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese. Upor László szerint elképesztő, szorító, kegyetlen, és tulajdonképpen megjelenésében agresszív időprésbe került az intézmény azzal, hogy egy május végi törvényjavaslat szerint szeptember 1-től kivennék az állami finanszírozásból és magánegyetemmé alakítanák. Kormánypárti körökben balliberálisnak nevezik az intézményt, ezt a megbízott rektor visszautasítja. Hozzátette: a kulturális életben csúnya, egészen ronda dolgok történtek az utóbbi években, és félő, hogy a sor folytatható.
Villámgyors átalakítás készül
A parlament elé május 26-án benyújtott törvényjavaslat szerint a jövőben nem az állam lenne a Színművészeti fenntartója, hanem egy erre a célra létrehozott vagyonkezelő alapítvány. A modellváltás határideje idén szeptember 1-je. A jövőjét meghatározó jogszabálytervezetről az egyetem, mint közölte, a sajtóból értesült. A törvénytervezetről várhatóan június 22-én szavaz a parlament. Az egyetem jelenlegi és volt diákjai is tiltakoznak a modellváltás tervezete miatt.
Erről kérdeztük Upor Lászlót, a Színművészeti megbízott rektorát, aki úgy fogalmazott: nincs lehetőség és idő eldönteni, hogy a Színművészeti számára az, ami történik, történni fog, történhet, jó vagy rossz, és hogyan jó, és mi az, ami, ha rossz, javítható, elkerülhető. Elképesztő, szorító, kegyetlen, és tulajdonképpen megjelenésében agresszív időprésbe került az intézmény.
Szerinte az önmagában nem ördögtől való, ami a törvényben tisztán megfogalmazódik, vagyis hogy az egyetem ne állami fenntartású legyen, hanem egy független vagyonkezelő alapítvány felügyelje. Egy ilyen átalakulásnak csomó részlete üdvös lehet, a világban vannak pozitív és negatív példák is az effajta működésre, egyes intézmények jól járnak vele, mások nem.
Egyetért azzal is, hogy a felsőoktatás rendszere nehézkes, elavult, rengeteg adminisztratív, bürokratikus teherrel sújtott, tehát bárki, aki ebből ügyesebb, jobb, tisztább, rugalmasabb, jövőbemutatóbb rendszert kreál, azzal nagyon szívesen egyesíti az erőit. A probléma az, hogy a változást generálisan, előkészítés és hatástanulmányok nélkül, parancsra, a speciális területeket figyelmen kívül hagyva hajtatják végre. Ez a kényszer pedig önmagában lehetetlenné teszi azt, hogy bárki azon gondolkozzon, jó lehet-e az átalakítás az egyetemnek.
Úgynevezett modellváltás a felsőoktatás egyre nagyobb részében
Tegyük hozzá: nem ez lenne az első és egyetlen felsőoktatási intézmény, amely hasonló átalakuláson esik át, a sor tavaly nyáron kezdődött a Budapesti Corvinus Egyetem magánosításával, majd idén májusban a parlament további hat egyetemet vett ki az állami felsőoktatási intézmények köréből. Az Állatorvostudományi Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), a kecskeméti Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Miskolci Egyetem fenntartását augusztus 1-jétől szintén alapítványi kézbe adja az állam.
Hozzájuk csatlakoztatnák egy hónappal később a Színművészetit, amelyet a kormányoldal részéről többször balliberális intézménynek bélyegeztek, és arra is utaltak, hogy mostanra igencsak ráfér az átalakítás, és nem csak a fenntartóváltást értették alatta. Az intézmény elleni kormányoldali kritikák azután szaporodtak meg, hogy több színházi zaklatási botrány is kipattant, köztük a Katona József Színházban rendező Gothár Péteré, aki a Színművészeti oktatója is volt. Tavaly mindkét helyről eltávolították, az SZFE etikai eljárást indított ellene, majd ezt követően felbontotta szerződését.
De mi lehet a háttérben a Színműnél?
A megbízott rektor azt mondta: az átalakítás részletei olyan lehetőségeket is rejtenek, amelyek nagyon-nagyon súlyosan befolyásolják, adott esetben szűkítik az egyetem mozgásterét, autonómiáját, tanszabadságát, szakmaiságát. Ezek egyelőre csak lehetőségek, nem tények, tehát, aki azt mondja, hogy a Színművészetit meggyilkolták, nem pontos, de ha úgy fogalmaz, hogy attól tart, a Színművészetit meggyilkolják, az alappal teszi ezt. Sokan sejtik azt, hogy mindez az egyetem állítólagos szabadelvűsége miatt történik ilyen sürgősen, miközben alapvető kérdés, hogy elképzelhető-e tudomány és művészet szabadság nélkül.
Úgy folytatta: a sajtó egy részében az egyetem ellen zajló intenzív lejárató kampány a Színművészetit nem ismerő emberekben azt az érzetet keltheti, hogy ott valamiféle liberális agymosás, ideológiai nevelés folyik, ami természetesen nem igaz. Ugyanakkor kormánykörökből, illetve azokhoz közeli helyekről származó információk, nyilatkozatok azt sugallják, hogy éppen ezek a körök szeretnék, ha a Színművészeti ideológiailag meghatározott hely lenne. Látni, hogy az irodalmi élet intézményes kereteiben mi zajlik, nagyon sok csúnya, egészen ronda dolog történt az utóbbi években, és félő, hogy a sor folytatható. A hallgatók ezért attól tartanak, hogy a Színművészeti esetében is hasonló gondolati térfoglalás készülődik, és a jövőben sérül az eddigi szabadság.
A kormányzat elégedetlen
Ehhez kapcsolódóan: Bódis József államtitkár májusi, Hír TV-nek adott nyilatkozata azonban azt mutatja, a kormányzat továbbra is elégedetlen a Színművészetivel, arról beszélt, az intézménynek „vezetőváltással kapcsolatos feladatai” is vannak. Az egyetem által nyilvánosságra hozott összefoglaló szerint pedig egy május 19-i találkozón azt mondta, azért nem nevezték még ki Upor Lászlót, mert „meghatározó véleményformáló körök” szerint rendszerszintű jelenséget takarhat az egyetemen Gothár Péter zaklatási ügye.
Az alapítványi felügyelet nem csak a finanszírozásban jelentene fontos változást, hanem a fenntartói jogokban is. Az egyetem vezetése a törvényjavaslat június 4-i parlamenti vitája és a „modellváltásért” felelős miniszteri biztossal, Pavlik Líviával tartott egyeztetés után kiadott közleményében azt írta, az alapítványi modellben „sem az egyetemi autonómia, sem a szaktudás érvényesítésének garanciái nem jelennek meg”. Magánegyetemeken a rektorválasztásra is sajátos szabályok vonatkoznak. Míg az állami szférában a miniszter kizárólag a szenátus által megválasztott rektorjelöltet terjesztheti fel kinevezésre, a magánintézmények alapító okirata úgy is rendelkezhet, hogy a szenátus csak véleményezi a rektori pályázatokat. Ettől különösen az SZFE-n tarthatnak, ahol Upor László kinevezés hiányában csak megbízott rektorként funkcionál, hiába választotta meg decemberben az egyetem szenátusa. Az alapítvány működése szempontjából az sem tűnik mellékesnek, hogy kuratóriumának és a felügyelőbizottságának tagjairól a miniszter határozhat, igaz, a testületek összeállításához több helyről, így az SZFE-től is javaslatokat kért.
Beakadások, sértődések, mérgezett légkör
Ehhez kapcsolódik, hogy, mint írtuk, Upor László a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettese. Upor azért van ebben az átmeneti állapotban, mert az egyetem szenátusa tavaly decemberben ugyan őt jelölte a rektori állásra, de a kormányzatnál elakadt a folyamat, azóta sem nevezték ki az SZFE élére. A rektorokat az egyetemi szenátus döntése alapján a felsőoktatásért felelős miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök nevezi ki.
Az egyetemmel szembeni ellenérzések lehetséges okairól a megbízott rektor azt mondta, vannak beakadások, sértődések, félreértések és iszonyatosan mérgezett a kommunikációs tér, amit valaki tévedésből, más rosszhiszeműségből, rossz szándékból mérgez – mondta Upor, aki azt is hangsúlyozta, notóriusan hisz abban, hogy egy bizonyos szakmai és morális minimum fölött mindenkivel mindenről lehet tárgyalni. Nem akar tehát senkiről eleve rossz szándékot feltételezni, de nem naiv, bár utóbbit rá szokták fogni. Ezzel szemben arról van szó, hogy újra és újra vissza akar menni arra a pontra, ahol még abban lehet hinni, hogy „ez nem az, aminek látszik, nem az, aminek sejted, nem az, amitől félsz”. Benne van a negatív lehetőség, ezt kell elhárítani, „legyünk szívesek kupán verni azt, aki ki akarja húzni alólunk a széket, mutassuk fel a táblát, amivel jelezzük, hogy ha arra megyünk tovább, az zsákutca”. Attól viszont mindenkit óvna, hogy olyanra reagáljon, ami még nincs, csak félnek tőle.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Wikipedia
2020. június 17., szerda 10:00
