Földes Eszter a kirúgásáról és a Karinthy sorsáról: Egyetlen ember döntött
16/04/2020 12:11
| Szerző: Klubrádió
Földes Eszter színésznővel, a Karinthy Színház eltávolított művészeti vezetőjével beszélgettünk munkájáról és a teátrumban bekövetkezett változásokról. Hidegzuhanyként érte, és nem érti, miért szabhatta egy másik színház vezetője a Karinthynak felajánlott állami anyagi támogatás feltételéül az ő távozását, miközben tudomása szerint a kulturális államtitkárság e nélkül is segített volna. De nem itt kezdődött az interjú.
- <liclass=" icms-unhandled-style">
Nem szerette a színművészeti főiskolát, nehéz éveket tudhat maga mögött, de úgy érzi, hasznára váltak a jó és a rossz tapasztalatok is, amiket az ott töltött négy év alatt szerzett – mondta Földes Eszter színésznő az Ötösben, ahol Falusi Mariann és Lang Györgyi műsorvezetőkkel beszélgetett. Mint mondta, mindig is feszegette a pedagógiai rendszer határait, sok mindennel nem értett egyet, nem találta benne a helyét, picit deviánsnak, az osztály fekete bárányának érezte magát.
Megvolt ezért a maga kis saját világa, amiből nehezen lépett ki, és ami meg is tudta óvni sok mindentől. Ebben nyilván közrejátszott az is, hogy főleg hideget kapott a főiskolán, ahol a négy év alatt többször volt kettes színészmesterségből, ami ritka mint a fehér holló, szinte olyan, mintha megbukna az ember. Utolsó évben tanára, Gálffi László azt javasolta neki, a maradék félévét használja föl másik egyetemen, mert ugyan mindent el tud játszani, de amit csinál, az nem színművészet – emlékezett. Földes Eszter, aki utólag azt gondolja, Gálffi mondatai mögött erős pedagógiai szándék húzódott meg, ami végül bejött, mert sikerült a pályán maradnia. Ezek a tapasztalatok megerősítették, de a pedagógia sikere a „nebulón” is múlik, mert nem mindenki számára építő, ha nem tud vele megbirkózni, akkor zavart okoz, romboló, amire ő is több példát látott.
Főleg pályája kezdetén, vegyesen viszonyultak hozzá a kollégái, voltak, akik nehezen kezelhetőnek titulálták, de sokan olyanok is, akik szerint kimondottan könnyű vele együtt dolgozni.
Arról is beszélt, fiatalon elsősorban csak az ösztönei alapján döntött. Úgy gondolja, az embernek muszáj tisztában lennie önmagával, a külső és belső adottságaival, erősségeivel, gyengeségeivel, démonaival, Mindezzel meg kell barátkoznia, kezelnie, és elfogadnia, elengedhetetlen a fegyelmezett, tudatos létezés. Szakmája lényegét az ösztön és tudatosság összehangolt játéka adja.
Azt is megjegyezte, eddigi pályafutása alatt mindig is próbált szembenni azzal, hogy sztereotíp módon csak egy helyes, szőke lánynak nézzék, és belekóstolt a rendezésbe is, de elsősorban nem rendezőként tekint magára.
Mennie kellett a Karinthyból
Szakmai pályájának közelmúltbeli emlékezetes állomása a Karinthy Színház volt, amelynek életében öt éven át napi szinten részt vett, és ahonnan idén márciusban kénytelen volt távozni mint kinevezett művészeti vezető.
Karinthy Márton még tavaly novemberben, halála előtt szóban közölte, de Földes szerint utólag is bizonyíthatóan, a színház művészeti vezetőjének őt szeretné következő évadban. Ezt a szándékát kollégájának, Szabó P. Szilveszternek is elmondta Karinthy Márton, amit azonban az ügyvezetés egyik tagja, Major Attila utólag nem ismer el.
A konfliktus a tavaly decemberben elfogadott színháztörvény árnyékában bontakozott ki, amely több más játszóhelyhez hasonlóan a kapitánya nélkül maradt Karinthy Színház hajóját is bizonytalan helyzetbe sodorta – fogalmazott Földes Eszter az ügyről márciusban közölt Facebook-posztjában. „Aztán segítő kezet kapott az ügyvezetés Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójának személyében, aki felajánlotta önzetlen segítségét a Színháznak, miszerint közbenjár Fekete Péter államtitkár úrnál a Karinthy érdekeit képviselve. Mindenki nyitott szívvel fogadta a kezdeményezést, miszerint Karinthy Márton örökségét, a Karinthy Színházat, az állam gondozza és ápolja tovább. Ennek azonban volt egy kompromisszumos kitétele. Ez pedig az én személyem” – írta a színésznő, aki a Klubrádióban hozzátette, azt az érvet hozta fel ellene Oberfrank Pál, hogy vezetőként nem elég tapasztalt.
Mennyire önzetlen?
A feltételt, hogy a művészeti vezetői posztról mennie kell, Oberfrank Pál szabta, akihez előtte Major Attila ügyvezető tanácsért fordult a színház jövőjével kapcsolatban.. Földes Eszter szerint Oberfrank elmondta, hogy a segítség fejében új művészeti vezetőnek barátját, bizalmasát, Rátóti Zoltánt akarja, aki majd felügyelni tudja a segítségként jutatott sok pénz felelős felhasználását.
Földes próbált alternatív javaslatokat tenni, hogy a veszprémi színházigazgató, illetve a bizalmi embere más módon, intendánsként, esetleg egy művészeti tanács tagjaként vegyen részt a Karinthy életében, ő pedig, aki már évek óta jól ismeri az intézményt, folytathassa művészeti vezetőként. Az érvei azonban leperegtek, az Oberfrank Pállal folytatott beszélgetés hatástalan volt.
A színésznő hangsúlyozta, hidegzuhanyként érte, és nem érti, miért szabta egy másik színház vezetője a Karinthynak felajánlott állami anyagi támogatás feltételéül az ő távozását. Az szintén nagy kérdés, mennyire önzetlen – ahogy azt Oberfrank minősítette Földes szerint – az a segítség, amelyhez aztán feltételeket szab. Azt sem értette, a veszprémi teátrumot irányító Oberfrank Pál miért kérhette rajta számon a Karinthy Színház ügyeiben tett sajtónyilatkozatait és azt, hogy művészeket kér fel az esetleges jövőbeni munkára. Mindezt úgy, hogy ő volt a művészeti vezető, és a színház ügyvezetésének felkérésére végezte a munkáját.
Nem fönt döntöttek szerinte
Földes Eszter a Karinthy államosításáról szóló információk kapcsán azt mondta, az ugyan csodálatos, ha a színház anyagi segítséget kap a fennmaradásához, de ami ennek okán történik, nem teljesen tisztességes az elhunyt Karinthy Mártonnal szemben. Megjegyezte, a színházra Karinthy Márton életműveként és nemzeti kincsként is lehet tekinteni. Az alapító-igazgató a teátrumot 38 éven keresztül irányította, és ezalatt polgári, családias hangulatú, politikamentes színházat csinált.
Földes szerint nem felülről jött politikai döntésről van szó, tudomása szerint a kulturális államtitkárság fontosnak tartotta a színház sorsát, mindenképpen segíteni akartak, és nem volt kifogásuk a személye ellen. A színházvezetés átalakításáról Földes szerint Karinthy Márton végrendeletét megszegve, lényegében az ügyvezetés egyetlen tagja, Major Attila döntött.
Aki a pénzt hozza
Az írott végrendeletben három ember neve szerepelt örökösként, Karinthy Veráé, aki Karinthy Márton lánya, Major Attiláé, aki a színház ügyelője, műszaki vezetője volt, valamint Kerekes-Katz Petráé, aki marketingesként dolgozott a színháznál.
Utóbbival egy ideig nem értették, mi miért történik, aztán szép lassan rájöttek, hogy mi lehet a háttérben, és amikor Kerekes-Katz Petra kérdéseket tett fel Major Attilának, ő abban a pillanatban eltávolította kollégáját a színházból. Először megpróbálta őt rávenni, hogy lemondjon a tulajdonhányadáról, majd miután Kerekes-Katz Petra ezt nem tette meg, visszahívták ügyvezetői pozíciójából, és marketingesként is kirúgták. Major Attila közben meggyőzte Karinthy Verát, akinek a csapatból a legkevesebb tapasztalata van színházcsinálásban, hogy ez a legjobb út a színház számára. Karinthy Vera pedig nagyon bízik Major Attilában, aki édesapja jó barátja, mellette volt az utolsó napjaiban is. – Karinthy Vera március 27-ei közleményét az ügyről itt olvashatja.
Major lépéseinek magyarázatát segítheti, az a Földes szerint Major Attila által elmesélt párbeszéd, amely közte és Oberfrank közt zajlott. Ez arról szólt, vajon ki az, aki pénzt hozhat a Karinthynak, a veszprémi igazgató pedig elég egyértelműen utalt rá, hogy ez a személy szerinte nem a Karinthy Márton által pártfogolt művészeti vezető.
Számon kérték, de nyíltan vállalja
Földes Eszter szerint így dönthetett tulajdonképpen egyetlen ember az intézmény sorsáról, és így veheti át olyan ember Karinthy Márton életművét, aki esetleg évek óta nem járt a színházban, nem ismeri a repertoárt, a színészeket, sem a közönséget.
A kialakult helyzetet, az ügymenet szakmaiatlan kezelését tehát fájlalja. Karinthy Márton életművét felelősen meg kellene őrizni és folytatni, nem újat kellene alkotni, hanem továbbvinni és továbbgondolni, amit az egykori színházigazgató alapként létrehozott – mondta a volt művészeti vezető.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2020. április 08., szerda 10:00
