„Vásároljon
A világ urai

Elkoszoljuk unokáink ivóvizét

5/09/2021 09:26

| Szerző: Klubrádió/K.K.

Nem az baj, hogy elfogy a víz, ugyanannyi van, mint tízezer évvel ezelőtt, csak más eloszlásban. Az a probléma, hogy a felszíni vizek szennyezettek.

 

2021. augusztus 27. A világ urai (2021. augusztus 27., péntek 19:00)
53:17
00:00
Műsorvezetők: Szénási Sándor

Stratégiai árucikk lett a víz, olyan, mint a kőolaj, vagy a földgáz. A világ egyes részein katasztrófákat okoz a szárazság, erdőtüzeket, sivatagosodást, a mezőgazdasági termelés ellehetetlenülését. Ezt láthatjuk például Kaliforniában. De Magyarország sincs a legjobb helyzetben, a világon a 16. legaszályosabb ország, a Dunántúlon veszélybe került a haltenyésztés a vízhiány miatt.

Mintegy harminc éve lehet tudni, hogy a klímaváltozás bajt okoz. Igaz, eleinte még azon vitatkoztak a szakemberek, hogy lehűlés jön, vagy felmelegedés. Aztán egyértelművé vált a tendencia. Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víz- és Környezetpolitikai Tanszékének vezetője emlékeztet arra, hogy tizenötezer évvel ezelőtt Afrika még sokkal, de sokkal zöldebb volt, mint most. Egyébként a világ legnagyobb vízkészlete a Szahara alatt található. A klímaváltozásban óriási szerepe van az emberi tevékenységnek. Az ipari forradalommal jelentős változás kezdődött, száz év alatt a népesség megháromszorozódott, a vízfelhasználás viszont meghatszorozódott, alapvetően a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés miatt. A víz hetven százaléka öntözésre megy el.

Vízgazdálkodás - A Fővárosi Vízművek szentendrei-szigeti
 
Csápos kutak
 MTI Fotó: Mohai Balázs
 
 

 

Szeszélyes lett az időjárás

A száraz vidékek egyre szárazabbak, a nedves területek egyre nedvesebbek lesznek. Erősödnek a szélsőségek. Míg korábban százévente volt átlagosan egy nagy árvíz, addig az utóbbi időben már húszévente. Megjelentek a pusztító villámárvizek, nemrég például Németországban. Ezeket egyébként előre lehetne jelezni. Több, mint két tucat műhold küld gigantikus mennyiségű hidrológiai és egyéb, a klímára vonatkozó adatot. Ma már inkább ezek feldolgozása okoz problémát, nem az adathiány, mint évtizedekkel ezelőtt. Persze sok függ a folyók természetétől, a földrajzi viszonyoktól, más a helyzet Japánban, ahol általában rövidek a folyók és nagy a szintkülönbség, és más a Duna, amelynek nagy vízgyűjtő területe, hosszú is, például a budapesti szakaszra nem gond elkészíteni egy hatnapos előrejelzést sem. Ahol kicsi a vízgyűjtő terület, mondjuk a Tarna, vagy a Zagyva esetében, ott akár órás előrejelzést is lehet készíteni.

Magyarország nem vízszegény

Itthon 13.000 köbméter víz jut egy személyre egy évben (az adat nem a vízfogyasztást jelenti). Ez nem rossz arány. A gond az, hogy főleg a műtrágyázás miatt a felszíni és a közvetlenül a felszín alatti víz szennyezett. Persze meg lehet tisztítani, vannak erre megfelelő technológiák. Ha lejjebb megyünk, ott tiszta vizet találunk, hiszen ezt úgy kell elképzelni, hogy fent van egy talajvíz réteg, alatta egy teljesen vízzáró talajréteg, még lejjebb megint víz, és így tovább. Vagyis egy átlagosnak mondható, körülbelül nyolcvan méter mély kútból már tiszta vizet nyerhetünk. Csakhogy, ha valamit nem jól csinálnak a fúrásnál, akkor a felső, szennyezett víz leszivároghat, és elkoszolhatja végső soron az egész készletet. Ez a legnagyobb veszély. Nem arról van szó, hogy elinnánk a vizet az unokáink, dédunokáink elől, hanem arról, hogy elszennyezzük azokat a készleteket, amelyeket majd ők használhatnának.

 
Afrikai fürdőzés
Flickr.com
 

 

A víz a világban

Magyarországon ugye a föld alatt talált kincsek az egész közösséget illetik meg. Az Egyesült Államokban ez nem így van, akié a földterület, azé minden, amit alatta találnak. Így tehát egészen komoly víztőzsdék alakultak ki. Más országokban Allah ajándékának tekintek, ezért nem is kell fizetni érte, mindenkit megillet. A szakértő ezzel kapcsolatban csak annyit kérdezett csendesen, hogy a csővezetékeket is Allah építi, a szivattyúkat is ő javítja? A nyugati ember általában nem vigyáz a vízre, az afrikai igen. Szöllősi-Nagy András azt figyelte meg Afrikában, hogy különösen a nők, a családanyák becsülik meg és óvják. Az is igaz, hogy egyes országokban a nők átlagosan napi hat órát töltenek azzal, hogy beszerezzék a családnak szükséges vízadagot. Ahol a legnagyobb a hiány, onnan természetesen elindul a vándorlás, hisz egy alapvető létfeltétel hiányzik, de hat menekülő közül öt Afrikában marad és csak egy jön át Európába. Ha a vízről beszélünk, óhatatlanul felmerül a fenntartható fejlődés kérdése is. Egyre többen mondják, hogy a növekedés nem lehet korlátlan, és ez nem csak a gazdaságra vonatkozik. Előrejelzések szerint 2100-ra már 10,4 milliárd ember lehet a Földön, aminél többet nemigen tud eltartani, tehát túlmegyünk az úgynevezett visszatérési ponton. Azért azt is lehet látni, hogy a demográfiai növekedést mutató görbe már kevésbé meredek, mondhatni, hogy kicsit laposodik.

Végül a szakértő a beszélgetésben visszatért Magyarországra. Számos intézkedést lehetne tenni, értelmes döntéseket lehetne hozni annak érdekében, hogy élhetőbb maradjon a környezetünk. Ám a hazai intézményrendszer széttagolt, itt van az öntözés, ott a vízszabályozás, amott a szén-dioxid kibocsátás, megint máshol az épületek hőszigetelése, stb. Kellene egy környezettel, vízzel foglalkozó minisztérium, vagy hatóság, ahol igazi szakemberek tevékenykednének.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.

A világ urai
2021.08.27., péntek 19:00
Műsorvezető: Szénási Sándor