Kúriához fordul az LMP a klímanépszavazás miatt
13/08/2021 17:54
| Szerző: Klubrádió
Az LMP szerint az NVB „mondvacsinált okokra hivatkozva” elutasította a párt szigorúbb, 65 százalékos klímacélokra vonatkozó népszavazási kérdését, fellebbeznek a Kúriánál.
A Kúriához fordul az LMP a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) által nem hitelesített klímanépszavazási kérdés miatt – mondta Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt társelnöke egy pénteki online sajtótájékoztatón – írja az MTI alapján a 444.
Schmuck közölte, hogy a klímavédelem ügyében cselekedni kell, és a Fidesz „csak akkor fog, ha ezt mi, állampolgárok kikényszerítjük”. Erre szolgálna a népszavazás, így miután az NVB „mondvacsinált okokra hivatkozva” elutasította az LMP szigorúbb, 65 százalékos klímacélokra vonatkozó népszavazási kérdését, fellebbeznek a Kúriánál.
Felidézte, hogy a héten az ENSZ is „megkongatta a vészharangot, kiadta az emberiség számára a vörös kódot”. Az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testületének legfrissebb jelentése alapján „vagy most cselekszünk, azonnal és összehangoltan, vagy nem lesz több esélyünk”.
Schmuck Erzsébet szerint a Fidesz csak a „vonakodásban”, az „ellenség keresésében erős”, a célszámai, a 2030-ig vállalt 40 százalékos csökkentés semmire sem elég. Szinte teljes a tudományos konszenzus, hogy a globális felmelegedés sikeres mérsékléséhez és a legsúlyosabb következmények elkerüléséhez az Európai Uniónak, így Magyarországnak is 2030-ig 65 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását - mondta.
Szerinte ez ugyan komoly kihívás, de nem „választható opció: vagy meglépjük, vagy a civilizációnk léte kerül közvetlen veszélybe”.
Azt mondta, a magyar polgárokat megilleti a jog, hogy véleményt mondhassanak egy ilyen fontos kérdésben. Ha a Kúria hozzájárul, akkor népszavazáson, ha nem, akkor legkésőbb 2022 tavaszán az országgyűlési választáson.
Schmuck Erzsébet népszavazási kérdésének hitelesítését az NVB július 30-i ülésén tagadta meg. Az indoklás szerint azért, mert egy eredményes népszavazás három évig köti az Országgyűlést, a kezdeményezés azonban 2030-ig teljesítendő kötelezettségvállalás bevezetését célozza. Így a kérdés az NVB többsége szerint megtéveszti a választókat, amikor azt sugallja, az „igen” válasszal öt-hat évig tartó kötelezettséget róna az Országgyűlésre.
Az NVB határozata ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.