Elon Musk, Trump és a milliárdosok úgy politizálnak, hogy nem látják a társadalmi felelősségüket
1/03/2025 17:37
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
A világ számos pontján – eddig is, de ezután még inkább a leggazdagabbak diktálják a társadalmak életét. Kihalóban azok a politikusok, akik a II. világháborútól kezdve az utóbbi évtizedekig többé-kevésbé szakmai profizmusra törekedtek? Tekintsük természetesnek, hogy megszerzett vagyonnal jogot formálhatsz az emberek életét irányítani? Interjú Marlies Glasius kutatóval, az Amsterdami Egyetem professzorával.
Igazán gazdagnak lenni egyesek szerint érdem és büszkeség, míg mások a gazdagságot privilégiumként élhetik meg, és sok esetben piszkos munka áll mögötte. Az új amerikai elnök, lévén maga is igencsak tehetős ember – azon túl, hogy féktelen hatalomvágyából gyűjt erőt, és önös érdekei szerint rombolja a világrendet – maga mellé emelte a világ leggazdagabb emberét, aki gátlástalanul veri szét az állami demokratikus intézményeket és egy ország életét fordítja a talpáról a feje tetejére. Önkényes politikát fabrikál. Ráadásul nincs ezzel egyedül, a világ számos pontján – eddig is, de ezután még inkább – lásd akár Putyint – a leggazdagabbak diktálják a társadalmak életét. Kihalóban azok a politikusok, akik a II. világháborútól kezdve az utóbbi évtizedekig többé-kevésbé szakmai profizmusra törekedtek? Tekintsük természetesnek, hogy megszerzett vagyonnal jogot formálhatsz az emberek életét irányítani?
Az Amsterdam Egyetem professzora, Marlies Glasius 5 hónapot töltött Budapesten a CEU Felsőfokú Tanulmányok Intézetében vezető kutatóként. 100 feltörekvő milliárdosra fókuszált, hétköznapjaink nem hétköznapi jelenségeire.
Mire jutott Elon Musk kutatásakor?
Nem sok újdonságot tudok mondani róla, mert a médiában már alaposan kivesézték, de talán egy aprósággal kiegészíthetem a róla kialakult képet. Több, mint érdekes, hogy az egyik legbeszédesebb milliárdosa a világnak: ezidáig ugyanis az adókról, azt mondta, a gazdagokat igenis adózzák meg. Vállaljanak oroszlánrészt a társadalmi jólét megteremtésében. Igazi baloldali liberálisként viselkedett. 2024-től mintha kicserélték volna. Elkezdte minimalizálni adóköteles jövedelmét, ami persze önmagában nem baj, mert az emberek 80%-a ezt teszi. A milliárdosoknál szokás jótékonykodni, s ezzel maximálisan csökkenteni az adóalapot. Musknak is van alapítványa, méghozzá az 5 milliárd dolláros Musk Foundation de kiderült, hogy ebből 4,5 milliárd dollár részvényekben a Teslánál van. Gyakorlatilag semmit nem adakozik ebből, kifejezetten adóelkerülésre jött létre. Ha van hipokrita, akkor ő az.
És liberális demokratából lett egy olyan konzervatív, aki szemmel láthatóan nem kis veszélyt jelent az amerikai demokrácia. Vagy rosszul látom?
Az nem újdonság az utóbbi egy-két évtizedben, hogy az amerikai milliárdosok befolyással vannak a társadalomra. De az újdonságnak számít, hogy bevette Trump a kormányába. Úgy, hogy soha nem vallotta magát republikánusnak, se konzervatívnak. Sőt, politikusnak sem. Igen, ebben a tekintetben kifejezetten veszélyt jelent a politikában. És látva örült intézkedéseit, az úgynevezett Hatékonysági Minisztérium vezetőjeként, egyre nagyobb ellenállást, elégedetlenséget vált ki a tömegekből államok-szerte. Nem beszélve arról, hogy amit a magyar kormány fokozatosan csinált meg, azt Musk most egyik pillanatról a másikra akarja megtenni. Meglesz ennek is a böjtje.
S ha még hozzáadjuk Trumpot, akivel szép párost alkotnak, akkor aztán tényleg rémisztő a helyzet Amerikában. Vagy épp azért mert sikeres üzletemberek, esetleg hozzájárulnak az ország előrejutásához, nemde?
Nem, éppen fordítva. Rombolják a demokráciát és nyílegyenesen haladnak az autokrácia felé. Nyíltan és radikálisan meg is hirdetik az új irányt, nem köntörfalaznak. Előbb utóbb az alkotmánybíróságon kötnek ki az ügyeik.
Az is érthetetlen, hogy az emberek miért hittek alapból már a kampányban is ennek a két gazdag, csaló embernek? Miért nem fogták fel, hogy a demokrata jelölt nagyobb eséllyel képviseli az érdekeiket, mint az ingatlanmágnás?
Hát igen, ezt tényleg nehéz felfogni. De azt hiszem, a demokrata párt baltázta el a kampányt, mert Biden későn lépett és elmaradt az előválasztás. S hiába emlékeztek az emberek a 2021 január 6-i capitoliumi lázadásra, s ebben Trump szerepére, az infláció, a gazdasági kérdések döntötték el a versenyt. Trump jól el tudta adni magát, hogy letöri az inflációt. Noha, a jelek szerint nem sikerül egyelőre neki.
Úgy tűnik, egyre jellemzőbb, hogy a milliárdosok beleszólnak az életünkbe, politizálnak. Kiket sorolna ebbe a kategóriába?
Soros Györgyöt az elsők között említeném meg, aki demokrata filantrópként harcol a maga igazáért. De Michael Bloomberg, volt New York-i polgármester, is beszállt a politikába, amikor Trump kiléptette az országot a Párizsi Klímamegállapodásból, semmi pénzt nem sajnált, hogy ellenlépéseket tegyen. Jeff Bezos is elindult balra, az Amazon tulajdonosa megvette a Washington Postot. (ami most Trump idején nem bizonyult jó üzletnek, mert gyepálja a vele kritikus médiát). A konzervatív Koch fivéreket is idesorolnám, noha ők ebben a kampányban elálltak Trump támogatásától. Európában kevésbé, sőt egyáltalán nem jellemző, hogy a gazdagok politikusokká válnak.
Egyre nagyobb az olló az igazán gazdagok és a szegények között, akik közé egyre nagyobb tömegek csúsznak le.
A gazdasági egyenlőség összefügg a demokráciával, mint ahogy a gazdasági egyenlőtlenség az autokrácia kialakulásának a táptalaja. S kutatásaim során nagyon elkeserítőnek találtam, hogy az igazán gazdagok kiskapukat keresnek, nem akarnak adózni, és így nem szolgálják a társadalom javát. Ráadásul mivel híresek, rossz példát mutatnak másoknak.
Viszont üzleti sikereikből mégiscsak új befektetések lesznek, ami szolgálhatja a társadalom javát
Ja, persze. Mindig azzal jönnek elő, hogy új munkahelyeket teremtenek. A vállalati adózással nincs is bajunk, de az szja-val, ami az embert mutatja meg, azzal annál inkább.
Milyen széles globálisan ez a társadalmi olló?
Nagyjából a világ lakosságának fele él szegénységben, akiknek részesedése a világ javaiból 2%. A világ lakosságának 0,001%-át teszik ki azok, akik 50 millió dollárnál többet keresnek és az ő részesedésük az összjavakból 6,5%. 30 évvel ezelőtt kb. 500 milliárdos lehetett, most 2700. S a világ 100 leggazdagabbját nézzük, akkor ők a világ javaiból 1%-ban részesednek.
Kérdésemre Glasius elmondja, az amerikai milliárdosok vagyona transzparens, ezzel szemben az oroszoké nem. S Magyarország valahol a kettő között helyezkedik el.
Marlies Glasius után Vásárhelyi Máriával beszélgetett kollégánk. A teljes interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
