Ember nincs, aki megmondja, miért, de leütötte őket a kormány, mondják az alternatív iskolák
1/07/2019 16:50
| Szerző: Klubrádió
Semmilyen ésszerű magyarázat nincs arra, miért akarja ellehetetleníteni a kormányzat az alternatív iskolák működését egy új törvénymódosítással, ami különösen a kisgyerekekkel foglalkozó intézményeket hozza nagyon nehéz helyzetbe – mondta Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke. Megoldásként jöhet a jogszabályi előírások formális teljesítése.
Múlt pénteken értesültek róla, hogy a nemsokára végszavazásig jutó köznevelési törvényhez beadott módosító javaslat lényegében betarthatatlan szabályokat tenne kötelezővé az alternatív kerettantervvel rendelkező iskoláknak. Ezek között nem csak jogszerűen, miniszteri engedéllyel működő alapítványi, hanem állami intézmények is vannak.
Mint Horn György szerint bár próbálnak információkat szerezni, egyelőre ember nincs, aki megmondaná, hogyan és mi okból került be a törvénybe az új javaslat.
Nagy és izgalmas kihívás
A módosítás lényege, hogy az alaptantervben megszabott tananyag tartalmakat félévenként kell megjeleníteni a kerettantervekben. A másik jelentős változás, hogy a Nemzeti alaptantervben (Nat) foglalt műveltségi területek adaptálása során az iskolák közötti átjárhatóság és a továbbtanulás biztosítása érdekében az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalt tantárgyi struktúrától.
Horn György hangsúlyozta, az alternatív iskolák programját, amely most újra engedélyezésre vár, úgy kell félévente a Nat-hoz igazítani, hogy utóbbi kétéves ütemezésben működik. Tehát évente kétszer alkalmazkodni valamihez, ami az adott időre nem mond semmit, nagy és izgalmas kihívás mindenki számára – fogalmazott.
Ütemváltás
Az egyesületi vezető szerint az alternatív programok jelenleg is megfelelnek a Nat-nak, vagyis az állam által előírt követelményeknek, csak máskor, más ütemezésben, más formában zajlik az oktatás, úgy hogy a végén a gyerek pontosan ugyanott tart, mint a hagyományos iskolába járó diákok. Ráadásul a számjegyekkel minősítő osztályozás tudatos hiánya bizonyos évfolyamokon akkor sem okoz problémát, ha egy gyerek iskolát vált. Erre az esetre ugyanis már eddig is előírta a jogszabály, hogy addigi iskolája köteles osztályzatokkal igazolni, hol tart a tananyag elsajátításában.
Horn György szerint az igazán nagy bajban a kisebbekkel foglalkozó alternatív iskolák lesznek, amelyek a gyerekek egyéni adottságaihoz igazodó tanrend szerint működnek. Ezeknél az alsós évfolyamokon nem az a cél, hogy minden diák ugyanott tartson első vagy második végén, mert a gyerekek nem egyformák. Negyedik végére azonban a különbségek kiegyenlítődnek, tehát az alternatív tantervvel is oda jutnak el, mint más iskolákban, de más, egyéni ütemben.
Hacsak nem az a baj, hogy vannak
Nincs tehát semmilyen ésszerű magyarázat a módosításra, talán majd törvény elfogadása után valaki megmondja, ki és miért kezdeményezte – mondta Horn György, aki hozzátette, negyvenöt éve tanít, és sok egyeztetésen vett részt, de ami most történik az elképesztő, ilyennel még nem találkozott.
Az is elképzelhető, hogy az alternatív iskolákkal az a baj, hogy vannak, de közben irtózatos nagy a kereslet az ilyen intézmények iránt, amelyek – mivel szülői hozzájárulásokkal működnek – az államnak harmadannyiba kerülnek, mint például az egyházi iskolák. Miért akarna tehát valaki a parlamentben ülve azon gondolkodni, hogy van néhány tízezer család, aki ilyen iskolába akarja járatni a gyerekét. Kinek szúrja ez a szemét? – tette fel a költő kérdést.
A forma kedvéért
Horn György azt is megjegyezte, nagyon sokféle alternatív iskola van, mindenféle közösséggel, világnézettel, az, hogy valaki alternatív intézménybe íratja a gyerekét, semmi köze ahhoz, hogy milyen pártra szavaz, Fideszre, Momentumra vagy bármi másra.
Az AME elnöke szerint, ha a módosítások hatályba lépnek, az érintet iskolák számára az lehet a megoldás, ha olyan újabb formális elemeket építenek az oktatásba, amelyekből már ma is van néhány. Példaként említette, hogy heti egy órában semmit nem lehet hatékonyan tanítani, se környezetismeretet, se filozófiát, mégis a Nat nagyon sok tantárgy esetében még heti egy óránál is rövidebb időt ír elő. Ezek mind formális teljesítések, és ezután is ez fog történni – tette hozzá.
2019. július 01., hétfő 07.45
riporter: Szénási Sándor
