„Zajlik
Reggeli gyors

"Erkölcstelen, embertelen és jogszerűtlen" a menekültek támogatásának megszüntetése

21/08/2024 12:47

| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna

Életbe lépett a rendelet, ami megszüntette az Ukrajnából érkező menekültek egységes lakhatási támogatását. A Helsinki Bizottság szerint jogszerűtlen az intézkedés, amely elsősorban a kárpátaljai magyar anyanyelvű romákat érinti hátrányosan. Szekeres Zsoltot, a jogvédő szervezet munkatársát kérdeztük a Reggeli gyorsban.

2024. augusztus 21. Reggeli gyors - részlet l Szekeres Zsolt 2024.08.21.
09:18
00:00
Életbe lépett az a rendelet, amely elvette a támogatott lakhatás lehetőségét azoktól, akiket ugyan menekültként ismer el az állam, de a besorolás szerint Ukrajna olyan területéről érkeztek, amelyet nem sújt közvetlenül a háború.

Ez eddig mindenkinek járt, aki Ukrajnából érkezett és menedékes státuszt kapott – tehát az állam úgy veszi, nem saját akaratukból hagyták el az otthonukat és költöztek Magyarországra, hanem a háború elől menekültek el. Ezt a napi 5000 forintos támogatást nem közvetlenül ők kapták, hanem az a szervezet, amely a szállásukat biztosította – tisztázta Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza a Reggeli gyorsban, hogy mi az, amit most megszüntetnek.

Ukrajnai háború - Menekültek Budapesten
 
 A háború miatt Ukrajnából menekülő emberek Budapesten, a Nyugati pályaudvaron 2022. február 28-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
 

Mivel jelenleg többek között Kárpátalját sem sorolják a "katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységek" közé, a gyakorlatban az új rendelet elsősorban az onnan érkezett magyar anyanyelvű, sok esetben kettős állampolgárokat érinti hátrányosan, akik között történetesen nagy számban vannak romák. Ez rámutat arra a kettősségre és cinizmusra, hogy aki Kárpátalján még határon túli magyar, az itt már roma – mondta Szekeres. Ez a csoport különösen sérülékeny, Ukrajnában a magyar és a roma származásuk miatt is diszkrimináció éri őket, miközben utóbbi miatt itt is sokszor hátrányos megkülönböztetés áldozatai – tette hozzá a jogász.

A változás több ezer embert érint, akiknek nagy többsége gyerek. Noha a menedékes státuszuk megmarad, kérdés, hogy ez mennyit ér, ha nincs hol lakniuk. Az érintettek közül, főleg akik már két éve itt vannak, sokan dolgoznak, de egyszerűen nem keresnek elég pénzt, az albérletpiacon szinte reménytelen, hogy lakhatáshoz jussanak. Így az a választási lehetőség, hogy itt lesznek hajléktalanok vagy visszamennek Ukrajnába, ahol előfordulhat, hogy lakhatatlanná vált, ahol a háború előtt éltek, lehet, hogy belső menekültek költöztek az elhagyott élettérbe, lehet, hogy időközben kikötötték a közszolgáltatásokat vagy épp az infrastruktúra elleni orosz támadások miatt nincs áram – magyarázta Szekeres.

Pedig sok olyan magyar ajkú gyerek van, aki itt kezdett el iskolába járni, magyar nyelven kezdték el tanítani és esélyük nyílhatott volna, hogy kitörhessenek abból a sorsból, ami a szüleiknek jutott. Tőlük fosztjuk meg a lehetőséget a kormány embertelen, erkölcstelen és jogszerűtlen intézkedésével – mondta a Helsinki jogásza.

Felmerül a kérdés, hogy jogi értelemben hogyan teheti meg a magyar állam, hogy az uniós jogszabályok alapján elismeri, hogy Ukrajna egésze háborús ország, tehát aki onnan érkezik megkapja a menedékes státuszt és közben mégis különbséget tesz attól függően, ki honnan érkezett az országon belül. A Magyar Helsinki Bizottság szerint jogszerűtlenek a kilakoltatások, a jogvédő szervezet szerint ezeket nem szabad végrehajtani, amíg a bíróság ki nem mondja, hogy jogszerűek-e ezek az eljárások.

A kormány nem közöl adatokat arról, hogy mennyit költött eddig az érintettek lakhatási támogatására, a Helsinki számítása szerint havi 400-450 millió forintról lehet szó, ami nem kevés, de a költségvetéshez képest elenyésző összeg – mondta Szekeres.   

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors/interjú Szekeres Zsolttal
2024. augusztus 21., szerda 7:35
Riporter: Para-Kovács Imre