Esténként más a Körút

A témaadó dal:

Török András kiindulásképpen elmondta, hogy a Nagykörutat a rövidesen 150 éves Budapest egyesítésének időszakában kezdték el tervezni, majd néhány évtized alatt épült ki ma látható formájában. Idézte az egykori miniszterelnököt, Andrássy Gyulát, aki azon aggódott, hogy bár a főváros egyesítése nagyon jót fog tenni a napi ügyek intézésének, a távlati rendezés céljai elsikkadhatnak. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa mindenesetre végül úgy döntött, hogy nem vízi csatornarendszert épít az egykori és akkor már betemetett Duna-holtág helyén - az ugyanis bonyolultabb építészeti megoldásokat kínált volna –, hanem az élet és a forgalom fejlődését jobban elősegítő közlekedésre is alkalmas utat épít.

Az egyetlen épület, amely már a Körút kiépítése előtt is a helyén állt, a Kilián- (hajdan Mária Terézia-)laktanya volt; a döntően földszintes és egyemeletes épületeket a területrendezés során elbontották és bérházakat építettek a helyükre. A műsorban szó esett a Körút egyes szakaszainak elnevezéseiről is: mindegyik részt arról a városnegyedről nevezték el, melyet kettévág – a Lipót körutat aztán később Szent István körúttá nevezték át a Szent István-évnek kikiáltott 1938-ban, István király halálának 900. évfordulóján. Mint Török elmondta, Andrássy Gyula szavaival élve olyan fővárost építettek Magyarországnak, amelynek nincsen párja se Északon, se Délen, se Keleten – a Nyugatról azért gálánsan hallgattak.

Török András a városépítésztről is beszélt: Budapest illeszkedik abba a sorba, amelyben Róma Athént, Párizs Rómát, Bécs Párizst, Budapest pedig Bécset igyekezett lemintázni. A turisták állítólag ezért is szeretik a magyar fővárost, hiszen itt mindent megtalálnak az ismert mintázatok közül. Mindezt azonban a hazai viszonylatok között gyengébb minőségben építették meg. „Elég egy háború vagy forradalom”, mondta Török, hogy lepotyogjanak a stukkók vagy a vakolat.

Az adás közepén a Cimbaliband Körúti szél című dalát hallgathatták meg, amely a múlt héten elhunyt nagyszerű költő, Kántor Péter versének megzenésítése volt. A zene után pedig, a műsor második részében Kováts Kriszta Diószegi Endrével, a budapesti Ady Endre Gimnázium legendás irodalomtanárával beszélgetett a budapesti nagy- és kiskörút kulturális életéről. Szóba került a New York Kávéház hajdani társasági életén kívül – amely, miután ma már a kávé is ezer forintnál többe kerül ott, nem képezi részét a fővárosi művészeti életnek – József Attila kedvenc helye a Nyugatinál, Szép Ernő vagy Ady törzshelye, vagy éppen az is, miért lett a zsidózás bevett formája a „körúton belüli” megnevezés. Ezeken kívül is sok érdekesség elhangzott még az adásban.

Ha a teljes beszélgetésre kíváncsi, kattintson a fenti hangsáv lejátszás gombjára és hallgassa meg az egész adást!