Euractiv: Von der Leyen beszéde még inkább el fogja távolítani Orbánt az európai fősodortól
11/10/2024 06:41
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
Ha Kamala Harris győz, akkor Orbán rájön, hogy a politikája tarthatatlan. Vagy ha ő nem jön rá, akkor valószínűleg a magyar nép igen – jósolja a lap.
Georgi Gotev, az EurActiv brüsszeli portál vezető publicistája szerint Ursula von der Leyen alighanem az eddigi legjobb beszédét mondta el szerdán az Európai Parlamentben azóta, hogy 2019-ben először választották meg az Európai Bizottság elnökévé. Nagyrészt átsiklott a soros magyar EU-elnökségi napirend részletkérdései fölött, és ehelyett váratlanul heves támadásba lendült, szemére hányta a meglepett Orbán Viktornak a 2010-es hatalomra kerülése óta felmutatott egész politikai teljesítménymérlegét. Magyarország kockára teszi az európai biztonságot – mondta, felhánytorgatva, hogy Budapest vonakodik csatlakozni az EU-partnerekhez Ukrajna megsegítésében, és hogy erősíti kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel. Orbán úgy tett, mint aki jegyzetel, miközben a bizottsági elnök kijelentette: „vannak még néhányan, akik nem a támadót, hanem a megtámadottat hibáztatják ezért a háborúért” – idézi Gotev von der Leyen szavait, majd sorra veszi a bizottsági elnök által szóvá tett pontokat, így az embercsempészek szabadon engedését, az európai cégek diszkriminatív megadóztatását, az orosz energiafüggéshez való ragaszkodást. Az EurActiv kommentátora szerint Orbán testbeszéde elárulta, hogy úgy érezte magát, mint ha villám csapott volna bele.
Gotev úgy ítéli meg, hogy von der Leyen beszéde még inkább el fogja távolítani Orbánt az európai fősodortól. Ezek után – teszi hozzá – két forgatókönyv lehetséges. Az egyik, hogy Donald Trump nyeri meg az amerikai elnökválasztást, és ebben az esetben az európai fősodor Orbán számára előnyös módon változtathat irányt. A másik, hogy Kamala Harris győz, és akkor Orbán rájön, hogy a politikája tarthatatlan. Vagy ha ő nem jön rá, akkor valószínűleg a magyar nép igen.
Az EurActiv egy másik írása arról szól, hogy Orbán Viktornak erősödhetnek a kellemetlen érzései a novemberi csúcsra való felkészülés során. Néhány EU-tagállam ugyanis azt fontolgatja, hogy összehangoltan kíván fellépni Magyarországgal szemben, sőt, akár távol is maradhat a találkozótól. November 7-én, vagyis közvetlenül az amerikai elnökválasztás után esedékes Budapesten az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója, amelyre hivatalos Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, másnap pedig informális EU-csúcsot terveznek.
Egy másik brüsszeli portál, az EUObserver eközben azt írja: igenis lehet találni jogi alapot ahhoz, amit egyébként Orbán felháborodottan tett szóvá Strasbourgban, hogy a Fidesz európai parlamenti pártcsaládja, a Patrióták nem kaptak tisztségeket az EP-bizottságokban, holott a harmadik legnagyobb frakciót alkotják. A cikk szerzője felhívja a figyelmet az EP eljárási szabályzatának 241. pontjára, amelyet eddig még sohasem alkalmaztak: eszerint meg lehet tagadni az olyan európai politikai párt regisztrálását és finanszírozását, amely nyilvánvaló módon és súlyosan sérti az EU alapértékeit.
A Kreml érdekében folytatott dezinformáció eltorzítja a közép- és kelet-európai demokráciát – írja Zgut-Przybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia filozófiai és szociológiai intézetének adjunktusa abban a cikkében, amelyet a CEU Demokrácia Intézetének Review of Democracy – rövidítve: RevDem – elnevezésű médiaportálja tett közzé. A szerző szerint a térségben 2021 óta aggasztó mértékben elszaporodtak a Moszkva-barát tartalmú üzenetek, és az állami finanszírozású megtévesztés epicentruma Magyarország.
A cikk leírja, hogy az Orbán-kormány miként gyűrt maga alá médiaintézményeket, és kitér a megfélemlítő célzattal létrehozott, szuverenitásvédelminek nevezett törvényre is. Felhívja a figyelmet arra, hogy már Robert Fico szlovák miniszterelnök is belekezdett az orbáni forgatókönyv megvalósításába. Mind Magyarországon, mind Szlovákiában széles körben használják a szuverenitás fogalmát – állapítja meg Zgut-Przybylska, és példaként felhozza, hogy mindkét kormány azt állítja: Ukrajna támogatásának az elutasítása a nemzeti szuverenitást védelmező magatartás, ami megakadályozza az EU, illetve a NATO gyarmatává süllyedést. Azt a hamis tételt is hangoztatják, hogy a külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek aláássák a nemzeti szuverenitást. Az ilyen narratívák arra szolgálnak, hogy bűnbakot találjanak Magyarország gyenge gazdasági teljesítményéhez és a közszolgáltatások összeomlásához, illetve kibújjanak a felelősség alól azért, mert az EU forrásokat tart vissza a jogállami követelmények ismételt megsértése miatt.
A szerző ismerteti a GLOBSEC biztonságpolitikai műhely felmérésének az eredményét, miszerint a szlovák közvélemény fele biztonsági fenyegetésnek tekinti az Egyesült Államokat, és hogy Közép- és Kelet-Európában a szlovákok és a magyarok körében a legalacsonyabb azok aránya, akik Oroszországot tartják felelősnek az ukrajnai háborúért.
Zgut-Przybylska Edit szerint az EU-nak szembe kell szállnia Orbán Viktor politikájával, támogatást kell nyújtania a független médiának és civil szervezeteknek, valamint meg kellene fontolni azt is, hogy büntető intézkedéseket hozzanak az olyan tagországok ellen, amelyek állami finanszírozást nyújtanak a dezinformációnak. Emellett – teszi hozzá – alulról jövő kezdeményezésekkel is növelni kellene az ellenállóképességet. A civil szervezeteknek innovatív marketing eszközöket kell kifejleszteniük, hogy szembe tudjanak szállni a dezinformációs kampányokkal. A közösségi média felületeinek, amilyen az X vagy a Facebook, aktívabban és összehangoltabb módon kell moderálniuk a közzétett tartalmakat.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.10.11., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János
