Évek óta megfigyelnek minket
20/02/2023 12:35
Interjú a hazánkban Tajvant képviselő diplomatával, Liu Shih-chunggal.
– Tajvannál jobban senki nem tudhatja, mit jelent az, ha egy országot folyamatosan megfigyelnek és kémkednek utána. Évek óta ebben a rettegésben élünk. Ami azt jelenti, hogy szinte nincs olyan nap, hogy ne kémlelnének minket vadászgépeikkel, és ne hatolnának be a légvédelmi azonosítási zónába, vagy hogy ne cirkálnának és sértenék meg a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg hadihajói a tajvani szoros felezővonalát. Ezért én egyáltalán nem lepődtem meg, hogy kínai felderítő ballon tűnt fel az amerikai kontinens felett, s ugyanezt nemegyszer tapasztalta Japán is. Most legalább az egész világ megtudta, hogy mit jelent a kínai fenyegetés. Szerintem ezzel eljött annak is az ideje, hogy Kína és kémkedése ellen mindannyian, és közösen lépjünk fel.
– Milyen közös fellépésre gondol?
– Meg kell osztanunk egymással minden információt. Hisz évek óta ki vagyunk téve ennek a fenyegetésnek, nem beszélve arról, hogy Kína folyamatos dezinformációs kampányt is folytat ellenünk, ami azért is könnyű, mert a mandarin nyelvet használják ők is erre. Tajvan egész digitális területét ellepik a hackerek. Szóval ennyi tapasztalattal a birtokunkban szerintem mi sokat tudnánk segíteni az információcserével az Egyesült Államoknak, Japánnak és természetesen Európának is.
- Ezúttal, látva a gigantikus kémballont Amerika felett – tudtak segíteni vagy segítettek is Washingtonnak?
– Elég gyakori és nyílt volt az információcsere Tajvan és az Egyesült Államok között a mostani incidens alkalmával. Annak ellenére, hogy a két ország között nincs hivatalos diplomáciai kapcsolat. Amióta Biden ül a Fehér Házban, azóta elég szoros az együttműködésünk. Nemcsak azért, mert az amerikai demokrácia mintaként szolgál számunkra, de azért is, mert Tajvan elhelyezkedése a nyugati-csendes óceáni térségben stratégiai szempontból fontos Washington számára. Hisz a tajvani szorosban tapasztalható kémtevékenységek ismeretében Washington állandó fenyegetettséget érez Kína felől. De említhetem Japánt és Ausztráliát is, amely hasonlóan ítéli meg Kína hírszerzését, ezért fontos lenne az általunk ismert információk széleskörű megosztása ezen országok között addig, amíg Kína végleg át nem lépi a vörös vonalat.
– Azért hozzátenném, hogy tulajdonképpen Kína kezdettől fogja tagadja, hogy kémballonról lenne szó, és váltig hangoztatja, hogy annak a bizonyos, három futballpályát kitevő kémballonnak csak időjárásmérő funkciói voltak.
– Biden elnök a State of the Union, az Államok helyzete beszédében az egész ügyet sokkal tágabb összefügésbe helyezte. Ebből számunkra is kiderült, hogy egyrészt valóban elmérgesedett a két ország közti, amúgy sem felhőtlen viszony. Másrészt viszont már akkor tudható volt, hogy kínai légballon lehullott darabjai közt valóban találtak információszerzésre alkalmas részeket. Biden közvetlenül is üzent Hszi Chin-pingnek, figyelmeztette arra, hogy ha Kína megsérti az Egyesült Államok szuverenitását, akkor cselekedni fog a saját védelme érdekében. Szerintem kemény szavakat használt az elnök, amikor azt is állította, hogy a demokráciák egyre erősebbek, viszont az autokráciák fokozatosan gyengülnek. És egy elnök sem szeretne most szerinte a kínai helyében lenni. Eközben csak találgatások vannak arról is, hogy mi volt a kémballon incidens indítéka konkrétan. Kérdés az is, tudott-e erről az egész felderítésről Hszi Csin-ping. Mert akkor miért tervezték Antony Blinken épp akkor esedékes kínai vizitjét? Aki ugyebár emiatt le is mondta az utat emiatt. Ha viszont nem tudott az incidensről a kínai elnök, akkor komoly gondok lehetnek, mert a külpolitika kicsúszott az elnök kezéből.
– Ha már az autokráciák szóba kerültek. Az oroszok ukrajnai háborúja kapcsán többször kimondatott a párhuzam Tajvan és Kína viszonya tekintetében. Nevezetesen reális veszély lehet – nem függetlenül persze az oroszok háborúja kimenetlétől – hogy egy autokrata nagyhatalom lerohan egy kis országot.
– A Tajvan elleni kínai katona fenyegetés évtizedek óta ismert. A tavaly októberi pártkongresszuson a kínai elnök egyértelműsítette, továbbra sem mond le Tajvanról. Ezért egészen közelről követjük most az ukrajnai háborút, és persze Kína reagálását a lehetséges forgatókönyvek miatt. Az elmúlt egykét évben egyre több európai ország áll ki mellettünk. Például a most megválasztott új cseh elnök, Petr Pavel rögtön felhívta a tajvani elnököt, és bejelentette, hogy számíthat országa támogatására és hozzátette, szorgalmazni fogja az Európai Unióban, hogy számoljon le a kínai illúziókkal. S hogy Csehország a jövőben nem folytat struccpolitikát, ha Kínáról van szó.
– Látom egyébként, hogy önök még itt, Magyarországon is adományokat gyűjtenek Ukrajnának.
– A kormánnyal és a fővárossal is együttműködünk a menekültek elhelyezésében. Kezdettől fogva világos a mi álláspontunk: egy autokrácia sem támadhat meg kis országot. A történelem jó oldalán állunk. Kínának nem egyértelmű az elutasítása. Sajnos nem hallottuk a kínai elnöktől, hogy felszólította volna Oroszországot a háború azonnali leállítására.
– Mi állhat e mögött, ön hogy látja?
– A háború kezdete óta egyre szorosabb Oroszország és Kína kapcsolata – alapvetően az energiaforrások új piacának kialakítása okán. A kínai elnök dilemmája számunkra egyértelmű, ha kiállna Ukrajna szuverenitása mellett, akkor Tajvannak is üzenne. Márpedig azt nem akarja üzenni Hszi Csin-ping, hogy elismeri Tajvan szuverenitását is. Viszont meglepő fordulatként értékelem, amit bejelentett a kínai kormány, hogy a párton belül a külpolitikáért felelős tanácsos, Wang Yi, akinek beosztottja a kínai külügyminiszter, ellátogat Franciaországba, Olaszországba, a müncheni biztonsági konferencián beszédet mond, majd utána Magyarországra jön és végül Oroszország az utolsó állomása.
– Ön ebben politikaváltást lát a kínai elnök részéről?
– Ez egyrészt válasz a kiéleződött amerikai-kínai kapcsolatokra, amely felértékeli Kína európai kapcsolatait. Másrészről úgy tudjuk a hírekből, hogy a francia és az olasz elnök is tesz hivatalos látogatást az idén Kínában. A cél most is az, mint mindig meggyőzni Európát az egy Kína elv helyességéről. Amit nem osztanak sokan, így az Egyesült Államok is sok országgal egyetemben csak az egy Kína-politikát vallja. Ami lényegesen különbözik a Kínai népköztársaság által hirdetett egy Kína elvtől, hisz utóbbi nem ismeri el Tajvan szuverenitását. Nagyon izgatott vagyok a magyarországi vizit miatt, mert itt különös hangsúly esik arra, vajon a magyar kormány is beáll-e az egy Kína uniós és amerikai politikájába, vagy továbbra is kitart az egy Kína elve mellett.
– Bizonyára tudja, mekkora tiltakozást váltott ki Debrecenben a kínai akkumulátorgyári beruházás. A kínai beruházások volumene egyre nagyobb, ami választ is adhat az egy Kína elve megerősítésére.
– Azért szerintem most meglepem azzal a hallgatókat, hogy a Magyarországra áramló tajvani működőtőke egész Európában a 2. helyet foglalja el. Hollandia után itt van a legtöbb tajvani befektetés. A Giant bicikligyár több mint 600 magyar munkaerőt alkalmaz, de itt a Foxconn vagy a Sinbon, amelyik zöld energiatermeléshez szükséges kábeleket gyárt – többek között. Szóval ez is magyarázatot ad arra, hogy a magyar kormány nyitottabbá vált a zöld energiákra. Ebben még sokkal több lehetőség is rejlik
– Milyen együttműködésre gondol?
– A szélenergia-termelésben és a napelemgyártásban még sok lehetőség van az együttműködésre. Az akkumulátorgyári befektetéshez pedig egyrészt annyit: úgy tudom, itt környezetvédelmi kifogások merültek fel. De amiért mindezt felhoztam, az nem más, mint a konkrét kínai működőtőke kérdése. Miközben a tajvani működőtőke valóságos és nő is, addig a kínairól nem tudnánk ugyanezt elmondani. A kínaiak ugyanis sokat ígértek, de ebből nem sokat látunk. Úgy tűnik, nem jön az ígértek szerint a kínai működőtőke az országba.
– Mondjuk a magyar kormány is titkolja, mennyi pénzzel támogatja a CATL akkumulátorgyári beruházást mind a mai napig, ami egybecseng azzal, amit ön mond.
– Nem beszélve a chipgyártásról, a félvezetők gyártásának a 60%-át Tajvan adja, de a legfejlettebb chipeknek a 90%-át Tajvan állítja elő. És a V4-ek között is beindult e téren a verseny.
– A magyar autógyártásnak pedig nélkülözhetetlen eleme, tehát érdeke a kormánynak a jó viszony fenntartása.
– Nos, mérlegelhetném, hogy az akkumulátor vagy a chip a fontosabb!
– A chipgyártást viszont nem helyezik ki önök külföldre.
– Nézze, negyven évbe tellett, míg a tajvani chipgyártás eljutott arra a szintre, ahol most tart, hogy a világ elsőszámú gyártója. Nem olyan egyszerű a gyártelepítés. Viszont Lengyelországban most elkezdtük a chipgyártásban résztvevők felkészítését. További üzletkötések előtt állunk Csehországgal és Szlovákiával is.
– Mintha Magyarország akkor kicsit lemaradna ettől a tempótól…
– Mi készek vagyunk bármilyen üzletre, amennyiben erre bizonyos gesztusokat tesz a kormány. Nem azt mondom, hogy nem kellene együttműködnie Kínával, de a Visegrádi Hármakkal elég szoros lett a kapcsolatunk a félvezetőgyártásban. A tajvani TSMC a világ elsőszámú chipgyártója minőségét tekintve is, nem véletlenül hívott meg minket Biden az együttműködésre és nemegyszer elmondta azt is, hogy a kínai elektronikai gyártáshoz szükséges chipek beszerzése megnehezül Kína számára, ami pedig szükséges lenne ahhoz, hogy a világ vezető gazdasági hatalma legyen. Elfogadták az amerikai chipgyártáshoz szükséges törvényt is, és szövetségre lépnek Tajvannal, de Dél-Koreával, Japánnal és Hollandiával.
– Ez viszont verseny és kihívás önök számára is, amennyiben beindul a nagyvolumenű amerikai chipgyártás?
– Hát persze, de én ezt inkább partneri viszonynak tekinteném, mint versenytársinak. Arizónával és Japánnal közös megállapodásaink vannak.
– Van mit javítani a magyar-tajvani viszonyokon?
– Az elmúlt két évben javultak a kereskedelmi és kulturális kapcsolataink, de mindig mondom, tekintsünk el a politikától. A business az business. Sokkal pragmatikusabb kapcsolatra lenne szükség, amelyben mindkét fél jól jár. Az oroszok háborúja valóban sok mindenre hatással van. Én azt mondom, az autokráciáknak nincs jövőjük. Kína nemcsak a világ második gazdasága, de még demokráciának sem nevezhetjük. Az Economic Intelligence Unit éves demokrácia indexének 167-es listáján Tajvan a 10. helyet foglalja el. Egyedüli ázsiai országként elől. Az Egyesült Államok a 13. helyen, Németország a 14-en és Magyarország az 56-on. Kína a 156. Az elmúlt 10 évben ennek is köszönhetjük a fejlődést és ezért is törekszünk a béke és stabilitás fenntartására, ami nemcsak nekünk, de a világ számára is fontos.
Csernyánszky Judit riportja a 2023. február 18-i Hetes Stúdióban hangzott el.
