Évtizedes késlekedésben a magyar egészségügy
6/08/2022 11:33
| Szerző: Klubrádió
A Realitás eheti adásában Rózsa Péter műsorvezető Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogásszal, és Czene Árpád közgazdásszal, az egyik legnagyobb termékbiztosító igazgatójával, valamint Éger István, a Magyar Orvosi Kamara volt elnökével, gyakorló orvossal beszélgetett. A szakértők megvitatták, mi mindent lehetne tenni a magyar egészségüggyel, illetve mit várunk az ágazatban tett módosításoktól, valamint milyen lehetőségek vannak a magánellátásban.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara volt elnöke szomorúnak tartja, hogy általános az a vélekedés, hogy kizárólag a hálapénz tartotta fent az érdekeltséget a rendszerben. Azzal egyetért, hogy a szakma sok területén igaz volt, azonban nem általánosítana, de nyilván még mindig van ezügyben is tennivaló. Nagyobb problémának látja, hogy a kórházi finanszírozás rendszere a covid időszak óta sokat változott, teljesítmény helyett átlag finanszírozás lett. Azonban a kórházak még mindig nem kapják meg a beavatkozások után azt az összeget, amibe az adott műtétek ténylegesen kerülnek, így minél többet dolgoznak az orvosok, annál több veszteséget termelnek az intézményeknek. Először is ezt a hiányosságot kellene pótolni, amivel a mindenkori kormányok tartoznak és az alapkérdéseket rendezni. Első lépésnek azt látná szívesen, hogy olyan szakmai kollégiumok alakulnának, amelyek újra megteremtenék a megfelelő szakmai protokollokat, az állami és a magánellátásban egyaránt.
Elkerülhetetlennek tartja a lakosság egészségtudatosságra nevelését, amit az egészségügyi oktatás, szigorú, tanterv szerinti bevezetésével tartana megvalósíthatónak. Úgy véli, a magyar lakosság rossz egészségügyi állapotát az okozza, hogy a mindenkori kormányok folyamatosan elmulasztották ezt a fajta fejlesztést. A prevenció lehetne megoldás, a sok évtizedes lemaradás után sosincs késő, ezeket az alapokat most is le kellene tenni a jövő generációinak érdekében.
Aggasztó továbbá, hogy Magyarországon nincs olyan intézmény, amely elvégzi azokat az egészség gazdasági tervezéseket, amelyeket egy jóléti államban a társadalmi egészségbiztosítás vagy az állami intézmények elvégeznek. Sokkal kevesebb felesleges kör lenne, megtervezetten működne a betegek elosztása. Ez anyagi, állami és politikai közérdek volna.
Véleménye szerint soha ilyen gyenge nem volt az alapellátás, mint most. Változtatni kellene az orvos-beteg arányokon is, ha megfelelő mennyiségű orvos jutna a páciensekre, lenne idejük a háziorvosoknak az egészségnevelésre, a szűrővizsgálatokra. Az is hiba, hogy a munkájukat nem ellenőrzi senki, szakmailag magukra vannak hagyva, nincs konzultatív szakmai hátterük, amihez fordulni tudnának, ezért kiégett és elöregedő lett a szakma.
Kovácsy ZsomborKovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász szerint az alap probléma az, hogy az állami ellátás nem áll meg a saját lábán, ezt kellene először rendbe tenni. Ennek az egyik sarkalatos pontja az volna, hogy a hálapénz kivezetésé mellett a normális ösztönzőket kellene bevinni a rendszerbe. A covid járványt is megszenvedte a magyar egészségügy, de emellett finanszírozási és motiváció hiány is hátráltatják a megfelelő működést.
A szakember figyelmeztet, bármilyen változásokat is teszünk, az már hónapok múlva érezhető, de az eredményeit leghamarabb is csak öt, tíz vagy húszév múlva fogjuk látni az egészség javulásában. Nyilván vannak jelentős erőforrást igénylő lépések és akadnak olyanok is, amelyekhez elsősorban elszántság, szakpolitikai bátorság kellene. Szerinte a kórházak teljesítménymutatóit nyilvánosságra kellene hozni, mert jelenleg nagy gyengéje a magyar állami egészségügynek, hogy nem tudjuk pontosan, mire képes. Meg lehetne tanulni a külföldi rendszerektől az átláthatóságot és a betegbarát intézkedéseket, valamint a mindenki számára egyértelmű szabályok alkalmazását.
Úgy véli, az alapellátás jelenleg nagyon gyenge, a fejlett egészségügyekben sokkal hatékonyabb a források felhasználása. Magyarországon abban gondolkozunk, hogy rögtön szakrendelőbe, sőt akár kórházba fogunk eljutni a problémánkkal, a háziorvosok pedig arra vannak kárhoztatva, hogy vényeket és beutalókat írjanak. Ha jól működne az alapellátás, akkor csak azok jutnának a költségesebb szakorvosi szintekre, akiknek feltétlenül szükségük van rá.
Az orvosok és a betegek elhagyatottságára jó példának tartja a telemedicina rendszert, ami a covid pozitív mellékhatásaként jött létre. 2020 márciusában nagyon gyorsan reagált az egészségpolitika, először a krónikus betegek gyógyszer felírásában, majd mindenki számára elérhetővé tették. A járvány idején ez nagyon előre mutató intézkedés volt, a gond az, hogy két év múltán még mindig itt tartunk.
A szakember úgy látja, a magyar állam sokrétűen vesz részt az egészségügy fenntartásában, és véleménye szerint éppen ezért összekuszálódnak a szerepek. Meg kellene fogalmazni, mit is akarunk, majd a kétféle érdeket kellene összeegyeztetni. A legfontosabb az állami és a magán rendszer gondolkodásmódjának a közelítésé volna. Egyrészt vállaljon a magán rendszer a megfelelő szabályok összehangolásával többet, az állami rendszer pedig tanulja meg a hatékony és ügyfélbarát működést a magán praxisoktól.
Czene ÁrpádCzene Árpád közgazdász elmondta, több kutatást is készítettek, hogy a magyar lakosság melyik ellátást veszi inkább igénybe, az eredmény nagyon vegyes. Igen eltérő attól függetlenül, hogy ki milyen élethelyzetben és életkorban van. Kimutatásaik szerint átlagosan száz-százhúszezer forintot költenek évente a magánellátásban a páciensek. A megkérdezettek hatvan százaléka magánellátást is igénybe vesz, ennek az oka, hogy nagyobb biztonságban érzik magukat és jobb minőségű kiszolgálást kapnak.
Szerinte a prevenció biztosítási érdek is, mivel a szakellátás elkerülésével tehermentesíteni lehet a rendszert. Közgazdasági szempontból az állam érdeke az lenne, hogy kevesebb beruházással támogassa a prevenciót és megerősítse az alapellátást, ha ez kimarad a hatalmas kereslet rázúdul az ellátó rendszerre, amit nem tud kezelni.
Úgy véli, a magán szolgáltatóknak van kapacitása és rengeteg beruházás van mögöttük, amit az egyes ügyfelekből nem feltétlenül tudnak kitermelni, így folyamatosan keresik a további finanszírozási lehetőségeket. Szerinte egy hibrid működés lehetősége - az állami és a magán egészségügy között - lehetne a megoldás a hatalmas várlistákra is.
Az infláció ebben a szektorban az elmúlt években folyamatosan kétszámjegyű volt, ezért drasztikusan emelkedtek az árak. A biztosítók úgy tudnak segíteni, hogy mindenkinek lehetősége van havi szinten fizetni egy bizonyos összeget, ami gond esetén lehetővé teszi a vizsgálatokat és az orvosi ellátást.
A szakember az ESZT-t (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) nagy értéknek látja, amit a biztosítók jól tudnának használni, hiszen az adat fontos számunkra. Ha ezek az ismeretek a rendelkezésükre állnának, nagyban segítené a személyre szabott ajánlatokat.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2022 július 29., péntek 15.00
Vendégek: Éger István, Kovácsy Zsombor, Czene Árpád
Műsorvezető: Rózsa Péter
