Falus: Egy járvány tetőpontját csak utólag lehet látni

Orbán Viktor mondata a koronavírus-járvány május 3-i tetőzéséről úgy tűnik, összezavarta a kormánytisztviselőket, kormányzati szereplőket. Gulyás Gergely miniszter például március végén még júniust mondott ugyanerre, de szóba került, hogy egy „platón” vagyunk, nagy kiugrások már nem lesznek, vagy az, hogy a tömeges megbetegedések szakaszában vagyunk. Falus Ferenc volt országos tiszti főorvost kérdeztük, mit gondol a május 3-i dátum megnevezéséről.

Úgy fogalmazott: ennek akkor van jelentősége, ha egy nagyon felelős beosztásban lévő valaki mondja, aki „úgy gondolja, az ókori jósnőkhöz hasonlóan” előre tud jelezni. A járvány csúcsát nem lehet előre tudni, csak utólag, mégpedig abból, hogy onnantól kezdve két hétig folyamatosan csökken a megbetegedések száma. Persze matematikai modellekkel ezt meg lehet becsülni, de úgy tűnik, hogy Magyarországon jelenleg a matematikai modellek „nem az európai mintát követik”.

Ennek oka szerinte az otthonmaradási program, amelyet nagyon helyesen, időben vezetett be a kormány, mert a felkészülésben nagyon le volt maradva. A készleteket, úgy tűnik, feltöltötték, a járványgörbét ellaposították, a kórházi kapacitások felszabadítását pedig túl is tervezték – tette hozzá. „Most úgy ellaposították a járványgörbét, ahogy az a nagykönyvben meg van írva”, ennek örülni kell és mondani kell valamit a lakosságnak, hogy mire számítson. Falus Ferenc szerint egy járvány menedzselése akkor jó, ha sosincs több beteg, mint amennyit a kórházak színvonalasan el tudnak látni. Most ott tartunk, hogy várjuk a nagy rohamot, és üresen állnak a kórházak. Fokozatosan kellett volna tervezni a kiürítést, nem egyszerre, parancsszóra – tette hozzá.

Műsorvezetőnk jelezte, van egy olyan nézet is, hogy Orbán Viktor egy második járványhullámra készíti fel az egészségügyet ezzel a kiürítéssel. Falus Ferenc azt mondta: ő nem ezt várja, hanem „rosszindulatú gondolata” van; az egészségügyet ugyanis sokkal könnyebb totálisan átszervezni, ha üresek a kórházak. Nem tudja, milyen irányba indulhatna el egy átszervezés, de az előjelek nem jók. Az Európai Unióban 15-20 százaléknyi egészségügyi ellátást fizetnek az emberek az adózott jövedelmükből (zsebből), Magyarországon ez 40-50 százalék. Ennek az az oka, hogy a közfinanszírozott egészségügy költségvetési támogatása „hátulról példamutató” az EU-ban, olyan alacsony – tette hozzá a volt országos tiszti főorvos.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. KIemelt kép: MTI/Illyés Tibor