Fát vághatnak a hátunkon?

Reggeli műsorunkban, hétfőn a Városligetben a napokban kivágott ostorfáról emlékeztünk meg, ami nem volt már fiatal, 80 éve ültették, és egy ideje már beteg volt, így balesetveszélyessé vált, ezért csendben kivágták. Azonban megmenthető lett volna, ha vigyáznak rá.

Szénási Sándor Garay Klára Podmaniczky-díjas városvédővel, A Városliget barátai Facebook oldal szerkesztőjével beszélgetett arról, mi is vezetett ennek az egykori Olof Palme-ház (ma Millennium Háza) melletti fának a halálához, melyet már 2016-ban ki akartak vágni, de akkor a Ligetvédőknek sikerült azt megakadályozniuk. 

Akkor ígéretet kaptak az ingatlanfejlesztőktől, hogy elindítanak egy idős fa ápolási programot, amiben 170 fa megmentését tűzték ki célul. A program ugyan elindult, de nem nevezhető sikeresnek. Ennek része, hogy hálóval eltorlaszolták a fák odvas kérgét hogy a csókák ne tudjanak ott költeni. Az úgynevezett famentő program abból állt, hogy a korábban szakszerűtlenül levágott hatalmas ágak helyén keletkező odúkat ellátták ezekkel a hálókkal és csöveket helyeztek el az odúban, hogy kifolyjon a víz belőlük, megakadályozva a korhadást - mondta Garay Klára. Természetesen a kisebb élőlények bejutnak így is, a gombásodást nem tudták megakadályozni.

A városvédő elmondása szerint 33 makkegészséges fára adtak kivágási engedélyt - és ebben nem volt benne például a 20 méteresre megnőtt amerikai vasfa, amit valamilyen okból cserjének minősítettek. 11 fát átültettek ugyan, de szakszerűtlenül, ezek is tovább pusztulnak. Garay úgy látja, hogy ez az egész egy rosszízű színjáték, valójában az átültetéssel csak egy plusz stációt adnak a kivágáshoz, mert a sorsuk úgyis az lesz ezeknek a növényeknek.

A 170 megmentésre ítélt fából sok már nem él, néhány ugyan jól reagált a megmentési programra, és átmenetileg sikerült meghosszabbítaniuk az életté, de sok platánnak a távvezetékek fektetésekor elvágták a támasztó gyökereit.

Új fákat is ültetnek, de sokat szakszerűtlenül, és az építkezés sem tesz nekik jót, mert kiszáradnak. A Zichy Mihály út mindkét oldalára ültettek például fákat, majd ezután kezdtek neki a vezetékek fektetésének. Ez egy PR-akció, véli Garay Klára. 

Ebben a makacsul álló, de beteg ostorfában - melynek a kivágása ténylegesen indokolt volt - csókák költöttek, amiket a Magyar Madártani Egyesület mentett meg. A kivágott fa gyökere a kivágás után is a földben maradt, ott fog korhadni tovább, ami hosszú távon azt valószínűsíti, hogy az frissen épített terasz egyszer csak be fog szakadni. Az építkezésnek egyébként rengeteg további fa is áldozatul esett, bokrokkal együtt olyan száz.

Ugyancsak nagy visszhangot és tiltakozást váltott ki a kormány által eldöntött építkezés a Hajógyári-szigeten, melynek déli oldalára tervezik a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia felhúzását. A magyar kormány volt az, amelyik a világörökségi címre esélyes területet levetette a listáról, még mielőtt az UNESCO dönthetett volna róla. Így nem is kell megfelelni a világörökségi védelem feltételeinek, és könnyebb bármilyen beruházást végrehajtani.

A sportakadémia építése azzal  jár, hogy az óbudai szigeten valahogy meg kell oldani  az árvízvédelmet. Ennek egyik lépése a kormány döntése alapján - ami ellen a jelenlegi fővárosi és III. kerületi vezetés is tiltakozását fejezte ki - az ártéri erdő kivágása a szigeten. Ez 950-1000 fát érint.

Az árvíz ellen azonban nem így kellene védekezni - vélik környezetvédők. Nyilvánvaló, hogy az árvíztől meg kell védeni a déli oldalt, de akkor valóban a déli oldalt kellene megvédeni, és nem a K-hídtól északra eső területet, ahová földgátat terveznek. Azt szeretnék, hogy az északi részt hagyják békén, mert az úgy jó, ahogy van; az ártéri erdőknek van funkciója.

Az Óbudai Kutyás Egyesület elnöke, a Hajógyári Kutyások csoportjának egyik vezetője, Gáspár Zsófi volt az adás vendége, aki elmondta, hogy nyáron kb. 70 százalékban a kutyások, télen pedig szinte 100 százalékban használják a területet - és ők azok, akik most tiltakozást szerveznek a meghirdetett fakivágások ellen. Az egyesület vívta ki 2019 tavaszán azt is, hogy a szigeten ne kelljen pórázon tartani a kutyákat, hanem szabadon lehessen ereszteni őket, mivel egyre kevesebb ilyen hely áll rendelkezésre az ebtartóknak.

Július 9-én 18:30-kor találkoznak - a fesztiváli Nagyszínpad helyén - és élőláncot alkotva várnak mindenkit pártállástól függetlenül, akinek fontosak az óbudai szigeti fák. Az eseményen Kiss László, Óbuda polgármestere is felszólal. A kutyások szeretnének egy olyan kompromisszumos megoldást találni, ami elfogadható mindenki számára, ugyanakkor megmentve az északi részt a mostani állapotában.