Felelős állattartóknak szinte kötelező – Ismerjék meg a Zállatorvost!

Dr. Simanovszky Zoltán mindenféle témáról készített már videót, Lyme-kórról, xilit-mérgezésről, veszettségről, macskák idiopátiás húgyhólyaggyulladásáról, de általános, humán vonalon is értelmezhető dolgokról, mint például, hogy mi a különbség a vírus és baktérium között. Ötletből rengeteg van, több is, mint amit így egyedül fel tud dolgozni, mondja. Hossztól és összetettségtől függően 1-3 hónap egy videó elkészítési ideje. Különösen a kreatív szakaszban megy nehezen a munka, hiszen a forgatókönyvírás helyett gyakran kapja azon magát, hogy 80 éves matematikai képleteket próbál megoldani, de legalább sikertelenül.

A hitelességet és szakmaiságot összeegyeztetni a közérthetőséggel nehezebb feladatnak tűnhet, de mivel évekig praktizált állatorvosként, volt lehetősége megtanulni a kommunikáció hatékony formáit. Nehezebb viszont az, hogy az információt szórakoztató köntösbe burkolja, ezek után pedig még az animációt is el kell készíteni, ami az egész procedúra leghosszabb része. Az egyes figurákat megtervezi, elképzeli, hogyan nézzenek ki, hány elemből álljanak, hogyan mozogjanak, milyen effekteket tegyen rájuk, hogyan kövesse a kameramozgás, és a megvalósításról még nem is beszéltünk. Hogy felvegyen maga mellé valakit, időnként felmerül, de ahogy a Zállatorvos mondja, nehéz az alkalmazottaknak utasítást adni úgy, hogy ”figyelj, találd már ki, mit akarok, aztán majd eldöntöm sikerült-e”, így egyelőre marad az egyszemélyes stáb.

Az egészségügy, legyen szó humán vagy állatorvoslásról, tele van tévhitekkel. Amíg praktizált sokszor találkozott hasonló tévképzetekkel, mint hogy ha száraz az állat orra, akkor lázas, a fokhagyma a legjobb féreghajtó, és hogy a puli szeme előtt nehogy levágjuk a szőrt, mert megvakul. Bízik benne, hogy a videói segítenek bizonyos dolgokat helyre tenni. Az interneten sok a jó és hiteles információ, a probléma viszont azzal van, hogy a laikusok mindezt nem tudják kontextusba tenni, így gyakran kerülnek mellékvágányra. Noha nem átalános, de előfordul, hogy a gazdik már kész diagnózissal érkeznek az állatorvoshoz. Hozzáteszi, a tájékozódás fontos, a jól informáltság növeli a hasznos állatorvosi vizitek számát, mert olyan problémákat is észrevesz a gazdi, amit egy másik, tájékozatlan gazdi nem. De ennek feltétele, hogy okosan használják fel a rendelkezésre álló információt.

Hogy melyik háziállatot könnyebb gyógyítani, azt mondja, például macska és kutya között nem érezhető különbség a mindennapi praxis során. Vonalat inkább az egzotikus állatok, mint például a hörcsög, tengerimalac és a kutya, macska közé lehet húzni. A kutya-macska vonalon élénk kutatás zajlik, dől a pénz az iparágba, vannak ezközeink és gyógyszereink, az egzotikus állatoknál ez nem így van. Valamint a testméret sem mindegy, egy 30 kg-os kutyán több dolgot el lehet végezni, mint a hörcsögön például. A kisebb állatoktól néha még vért sem tudnak levenni, hiszen néhány ml vérrel lehet, hogy kivéreztetnék az állatot, főleg, ha ismételt vérvételről van szó.

Simanovszky Zoltán elmondta, a pár éve elterjedt szívférgesség mintájára újabb kórokozók és betegségek jelenhetnek meg. Bőrférgesség, parvovírusos bélgyulladás, ezek mind az utóbbi évtizedek produktumai nálunk. Konkrét jövőbeli fenyegetés viszont a Leishmaniózis, ami egy mediterrán-szubtrópusi éghajlaton elterjedt, embert és kutyát is érintő megbetegedés. Ennek terjesztője a vérszívó lepkeszúnyog, aminek élettere a klímaváltozás hatására folyamatosan kúszik északra, példányai pedig már igazoltan megjelentek Magyaroroszágon is. A betegséget eddig még nem találták meg idehaza, de csak idő kérdése lehet. A legjobb védekezési mód a szúnyogcsípés megelőzése lenne. Ez a kritériuma a szívférgesség megelőzésének is, ehhez képest évről évre nő a szívférges esetek száma. A köztudatba beépült, nem ez a baj, hanem, hogy a védekezési fegyelem a gazdik részéről távol áll az ideálistól, de hozzáteszi, az állatorvosoknak is jobban kéne sulykolni a fejekbe. Csak idén 160 esetet tartanak nyilván, ezeket viszont önkéntesen jelentették be, a tényleges szám tehát ennél jóval nagyobb. Kiirtani a betegséget márpedig nem fogjuk tudni, egyetlen dolog maradt, hogy védjük a háziállatainkat.

Címlapi kép: Flickr