„Vásároljon
Esti gyors

Felkészülni az x-edik hullámra – Selmeci János jegyzete

19/11/2021 18:03

| Szerző: Selmeci János/Klubrádió

Lehet felelősöket keresni, de az egészségügyi rendszer működtetése mégis csak állami feladat.

2021. november 19. Esti gyors - részlet 21.11.19. Selmeci János jegyzete
03:48
00:00
A napokban interjút adott a Spiegelnek Wolfgang Kubicki, a Német Szabaddemokrata Párt alelnöke; a leendő kormánykoalíció politikusa hosszan kritizálta a járványkezelést, és többek között arról beszélt, hogy a pandémia kezdete óta teljes Németországban 9 ezerrel csökkent a használatba vehető intenzív ágyak száma. Szerinte a tartalékként rendelkezésre álló ágyak finanszírozását leállították, pedig most elő kellene venni őket, hiszen azt nem lehet csinálni, hogy az állam csökkenti a kapacitásokat, majd a kórház telítettségére hivatkozva bezáratja az üzleteket. A politikus – aki a korábbi kormányt kritizálja, így szavait érdemes fenntartásokkal kezelni – tehát arról beszélt, hogy ne a vállalkozók meg a lakosság szívja meg, ha az állam nem végezte el a dolgát.

Az osztrák kormány az intenzív osztályok zsúfoltságára hivatkozva minden lakost érintő teljes lezárást jelentett be ma délelőtt annak ellenére, hogy a veszélyeztetett hatvan felettiek több mint 85 százaléka már megkapta mindkét oltását. Azt nehéz innen megítélni, hogy a kórházak helyzete valóban indokol-e ilyen korlátozásokat, de a Kurier napilap már feszegeti a kérdést, hogy egy ilyen gazdag és jól működő egészségügyi rendszerrel bíró ország miért kezelte olyan rosszul a járványt, hogy szükség legyen a gazdaság és a lakosság mentális állapota szempontjából rendkívül káros intézkedésekre.

Nyilvános adatok híján szintén nehéz megítélni a magyar kórházak helyzetét; a Magyar Orvosi Kamara megyei elnöke kedden még arról beszélt, hogy "az intézményekben bőven van még szabad ágy és személyzet koronavírusos betegeknek, így a második és a harmadik hullámhoz képest ágyban és humán erőforrásban is vannak tartalékok, egy nappal később viszont a kamara már az intenzív osztályok telítettségére hivatkozva kiáltott" korlátozásokért.

Az viszont szinte bizonyosan kijelenthető, hogy a kormány nem tett meg mindent azért, hogy az ország felkészüljön a negyedik járványhullámra; kórházi kapacitásokat bővíteni, kórházakat összehasonlítani, a gyógyításban jobb eredményeket elérők módszereit megosztani, releváns adatokat nyilvánossá tenni, adott esetben ápolókat átképezni és jobban megfizetni aligha sikerült.

Bár nem mániám, hogy a kormánynak mindenáron feladata lenne meggyőznie felnőtt állampolgárokat a koronavírus elleni oltás felvételéről, a már hónapok óta teljesen felesleges oltási regisztráció fenntartása, vagy a kampányból az emberekhez nyilván közelebb álló önkormányzatok kihagyása biztosan nem segítette elő az átoltottság növelését. Valószínűleg a megyei sajtó fideszesítése, azaz kvázi megszűnése sem tett jót az oltásokkal kapcsolatos tájékoztató kampánynak. Tegyük itt hozzá, hogy a veszélyeztetettek védelme szempontjából a harmadik oltás korai lehetővé tétele utólag is bölcs kormányzati döntésnek tűnik.

Elképzelhető, hogy hozzá kell szoknunk, hogy a következő években minden télen a korábbinál nagyobb nyomás éri majd az egészségügyet, több ágyra és dolgozóra lehet szükség. Erre fel kellett volna készülni. Nyilván nem lehet a semmiből orvosokat és ápolókat teremteni, lehet a coviddal kórházba kerülők felelősségét firtatni (bár adatok nélkül ennek sincs sok értelme), de a járványkezelés és az egészségügyi rendszer fenntartása mégis csak állami feladat. A magyar állam pedig sajnos nem működik jól.

És még valami. Muszáj lesz szembesülnünk azzal, hogy egyes Magyarországhoz hasonló átoltottságú országban kevesebben halnak meg a koronavírussal összefüggésben, mint nálunk. Ha a magyar egészségügyi rendszer és a magyarok egészségügyi állapota ugyanolyan marad, akkor a következő és az azutáni télen is nagyon sokan fognak meghalni.

Ennek a megelőzése talán nem csak állami feladat.

Selmeci János jegyzete a 2021. november 19-én hangzott el az Esti gyorsban.