Frankfurter Rundschau: Zaklatják a külföldi cégeket Magyarországon

Egyre gyakrabban panaszkodnak jogsértésekre a Magyarországon működő külföldi vállalkozások, amelyek még a kisajátítás alól sem élveznek mentességet – írja a Frankfurter Rundschau. A cikk szerint a hírek magas különadókról, a növekedést akadályozó blokádokról, az árakat rögzítő rendeletekről, illetve arról szólnak, hogy az ügyészség rajtaütésszerű házkutatásokat rendel el külföldi cégek munkatársainál. És az Európai Unió, ahol mindez történik, csaknem tétlenül szemléli az egészet.

A német lap azt írja, hogy az építőanyag-ipar, az energetika, a távközlés, az élelmiszer-kereskedelem és a szállítás-közlekedés területéről sok vállalat képviselőit kérdezték, de a legtöbbjüket csak azzal a feltétellel lehetett szóra bírni, hogy nem nevezik meg őket. Mások teljes mértékben elzárkóztak az állásfoglalástól, mert a magyar kormány megtorló intézkedéseitől tartottak.

Az áttekintés szerint számos ilyen vállalkozás már a Szovjetunió összeomlása után mérlegelte a magyarországi megjelenést, mások a 2000-es években jöttek. Befektettek, élvezték az alacsony adók és a kedvező munkaerő-adottságok előnyeit, cserébe pedig sok munkahelyet teremtettek. Németország nagyon fontos gazdasági partnerré vált Magyarországnak. Orbán Viktor felemelkedésével kezdetben csak kevés dolog változott, csupán az volt megfigyelhető, hogy a médiát oligarchák felvásárolták, és burkoltan államosították, az igazságszolgáltatást kibillentették pozíciójából, Orbán baráti köre és családja szerzett meg fontos pozíciókat. A törés 2021-ben, egy évvel a koronavírus-világjárvány kezdete után következett be – Orbán a pandémiát arra használta fel, hogy bevessen egy régi trükköt: veszélyhelyzetet hirdetett ki, és azóta is rendeletekkel kormányozhat. Nagyjából ekkor szorított a Magyarországon működő külföldi vállalatok helyzetén. Ő maga is bejelentette, hogy a gazdaságnak magyar kézbe kell kerülnie. Országos bajnokokat kell teremteni, a külföldi cégek részesedési arányát csökkenteni – erről többször is nyilvánosan beszélt.

A frankfurti lap konkrét eseteket is szóba hoz. Így például a Heidelberg építőanyag-kereskedés a '90-es években kezdett cementet eladni Magyarországon. Tavaly a konszern átvételi ajánlatot kapott, amelyet visszautasított, erre 90 százalékos bányajárulék megfizetésére kötelezték. A magyarországi leányvállalat most veszteséges, és nem tudni, meddig képes kitartani, ráadásul időközben az állam a cementtermékek lehetséges árát is előírta.  

Az E.ON energetikai vállalat kész lenne ugyan tisztességes feltételek megléte esetén egymilliárd eurót befektetni a magyar infrastruktúra korszerűsítésébe, ám tavaly az történt, hogy rendelettel kötelezték a tönkrement Dunaferr árammal való ellátására, alapvetően ingyenesen, ami az éves bevételt tíz százalékkal rontotta, és a kompenzációról folytatott tárgyalások egyelőre semmilyen eredményre nem vezettek.

A Frankfurter Rundschau szerint a Kelet-európai Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága növekvő aggodalommal figyeli a fejleményeket, a magyarországi ügyek illetékese megállapította, az országban a beruházások biztonsága nem csupán a német, hanem az osztrák, francia cégek vonatkozásában is veszélynek van kitéve. "Sok cég teszi fel magának most a kérdést: kívánatos vagyok-e Magyarországon? Ha igen, meddig?"

Megoldás nincs a láthatáron, az európai ellenlépés megkésett, és most is vontatottan halad. Az EU-pénzeket részben befagyasztották, és folyamatban vannak kötelezettségszegési eljárások, de időbe telik, hogy ennek eredménye legyen.

A bécsi Der Standard arról számol be, hogy a Koszovóval szemben mind agresszívabb politikát képviselő Aleksandar Vučić elnök Szerbiájában graffitik, falfirkák formájában is terjed a háborús propaganda. „Mikor tér már vissza a hadsereg Koszovóba?” – olvasható például a belgrádi belvárosba vezető híd felhajtóján, de a szerb vezérkar épületén is. A Crvena Zvezda – Vörös Csillag – futballcsapat szurkolói a múlt héten hatalmas élőképet alkottak a stadion előtt, amely egy páncélost jelenített meg, héttérben a szerb lobogóval. A kormánypárti média terroristának nevezi Albin Kurti koszovói miniszterelnököt. Azt állítják róla, hogy háborút akar, el szeretné űzni a szerbeket Koszovóból, és pogromokra készül. Mindez erősen emlékeztet a '90-es évekre, amikor Vučić még Slobodan Milošević propagandaminisztere volt.

A londoni Financial Times arról ír, hogy Giorgia Meloni pragmatizmusának is megvannak a maga határai. Mint a cikk fogalmaz, az utóbbi időszak legvalószínűtlenebb politikai barátságainak egyike az, ami Joe Biden amerikai elnök és a keményen jobboldali olasz kormányfő között létrejött. Meloni hivatali elődje Mario Draghi volt, aki Biden kedvencének számított, és Meloni tavaly szeptemberi választási győzelme nyomán a Fehér Ház még a jobboldali populizmus veszélyeire figyelmeztetett. A múlt héten azonban Biden már őszinte meleg fogadtatásban részesítette a Washingtonba látogató Melonit, aki bírálóan szól Putyinról és fenntartásokat hangoztat Kínával szemben. Meloni azonban – írja a FinTimes – bár szilárd szövetségese az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, az EU-ban pedig – az illiberális magyar Orbán Viktor obstruktív magatartásával szemben - mérsékelt álláspontot képvisel, belföldön zavaró politikai irányt erőltet. Erősen konzervatív társadalompolitikát hirdet. Nyomást gyakorol a menekültek tengeri mentését végző nem kormányzati szervezetekre. Emellett a külföldön világra hozott újszülöttekre is ki akarja terjeszteni a béranyaság olaszországi tilalmát, ami a bírálók szerint az LMBT-párok ellen irányuló lépés.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.