Gy. Németh: A Katona József Színház igazgatója marad. Pont.

A fővárosi vezetés nagyon határozott és kemény álláspontja, hogy a Katona József Színház igazgatója marad, „és itt egy nagy pont van a mondat végén” – mondta Gy. Németh Erzsébet humán területekért felelős főpolgármester-helyettes. A politikus szerint tehát a budapesti önkormányzat nem enged a teátrum vezetőjének eltávolítását célzó kormányzati nyomásnak.

Gy. Németh Erzsébet a december 11-én elfogadott kulturális törvénycsomag körüli vitával párhuzamosan zajló kormányzati kampányra reagált. Ezt a Fidesz-KDNP, valamint propagandamédiája arra építette fel, hogy egyes színházakat, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyeteme is „zaklatóintézményként” próbálták beállítani, ezzel indokolva az új jogszabályt, amely több beleszólási lehetőséget adna az államnak a kulturális életbe. A kormányzati szónokok folyamatosan a Gothár-ügyet hozták elő, amelyet szerintük a Katona igazgatója, Máté Gábor egy éven át eltussolt, ezért a kirúgását követelték.

Máté a 24.hu-nak november végén adott interjújában azt mondta, a Gothár Péter rendező által zaklatott kollégájuk kérte, hogy ő maga tisztázhassa az ügyet az elkövetővel, tehát az abúzus elszenvedője nem akarta nyilvánosságra hozni a történteket. Az igazgató szerint a sértett 11 hónappal később döntött úgy, hogy mégis az üzemi tanácshoz fordul. Ekkor vált nyilvánossá az ügy, majd rúgták ki Gothárt a Katonából és a Színművészetiről is, ahol tanárként dolgozott.

Gy. Németh Erzsébet szerint a kormány elképesztően cinikus játékot próbál játszani, amikor a Gothár-ügyre hivatkozva vezeti be a színházakat fenntartó önkormányzatokat gúzsba kötő új kulturális törvényt, amelynek tervezete hamarabb elkészült – már október végén –, mint ahogy a zaklatási botrány kipattant.

A főpolgármester-helyettes szerint Orbán Viktor miniszterelnök a tervezet elkészültekor még nem döntötte el, lenyeli-e azt a békát, hogy az október 13-ai önkormányzati választásokon a Fidesz elvesztette Budapestet és még tíz megyei jogú várost. Végül úgy értékelhette a helyzetet, hogy megint a totális harcot, azon belül a totális kultúrharcot fogja választani az említett városok és azok lakói ellen. Tehát a Gothár-ügynek és az új törvénynek semmi köze egymáshoz – tette hozzá.

Gy. Németh Erzsébet szerint a főváros vezetés végig fogja gondolni, hogy a törvény elfogadása után milyen lehetséges utak vannak. „Az ördöggel is leülünk arról tárgyalni, hogy a fővárosi kőszínházakat megmentsük”, az önkormányzat felelőssége, hogy ezeken a helyeken a színészek és rendezők továbbra is teljes művészi szabadsággal alkothassanak.” A kártyáikat nem szeretnék idő előtt kiteríteni, de a városvezetésnek is vannak olyan lehetőségei, amelyekkel megnehezíthetik a kormány Budapestet érintő dolgait – tette hozzá.

Arra a riporteri kérdésre, hogy a főváros, ha kell, akár anyagi áldozatok árán is megmenti-e a fontosnak tartott színházait, Gy. Németh Erzsébet azt válaszolta, nyilván ehhez átnéznik a struktúrát, hogy lássák, melyek azok a színházak, amelyek esetleg kevesebb támogatással – de inkább önfenntartóként – is meg tudnának maradni. Egy biztos, a budapestiek érdeke, hogy a nagyon sokszínű színházi világ megmaradjon a fővárosban – hangsúlyozta a főpolgármester-helyettes.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!