Gyilkosság állami megrendelésre
27/09/2022 07:10
| Szerző: Klubrádió
1957 december 14-ről 15-re virradó éjszaka Rábakethely mellett, ami ma a Vas megyei Szentgotthárd része, harminckét késszúrással brutálisan meggyilkolták Brenner János papot. Erről a történetről az országos közvélemény a kommunista rendszer idején nem sokat tudott, de a környéken megdöbbenést váltott ki, hiszen a huszonhat éves pap nagy népszerűségnek örvendett. Különösen a fiatalok nyelvén értett, tehetségének köszönhetően virágzott az egyházi élet a helyi plébánián. Rózsa Péter műsorvezető elmondta, a beszélgetés aktualitását az adja, hogy kisjátékfilmet készülnek forgatni Brenner János életéből. A Másrészről vendége Székely János teológus, a Szombathelyi egyházmegye püspöke segített bemutatni a fiatal papot, és felidézni a tragikus történetet, valamint rávilágítani arra, hogy a gyilkosságban milyen szerepe volt az államnak.
Székely János püspök elmondta, amikor 1917 nyarán Szombathelyre került, rögtön érezte, hogy ez egy különleges hely, amit annak tulajdonított, hogy itt volt a régi római birodalom egyik tartományi székhelye, Savaria, amelynek jelentős keresztény közössége volt, és ahol számtalan keresztényt, köztük később szentté avatott vértanúkat gyilkoltak meg. Jóval később itt tanult, és 1915-ben ennek az egyházmegyének lett a papja Mindszenty József érsek, de ebben a térségben gyógyított Boldog Batthyány-Strattmann László, a szegények orvosa is, valamint itt született és tanult a fiatalon meggyilkolt Brenner János pap is, aki az ötvenes években a ma Szentgotthárdhoz tartozó Rábakethely plébániájára került káplánként.
A püspök szerint a fiatal pap családja igazán különlegesnek számított: nagyapját, Brenner Tóbiást, mindenki ismerte, hiszen sokáig Szombathely polgármestere volt. Édesapja pedig iparosként dolgozott, mély vallásosságát humorával együtt adta át gyermekeinek, mindhárom fiából pap lett. A középső fiú, Brenner János gimnáziumi tanulmányainak befejezése után, 1950-ben jelentkezett novíciusnak a ciszterci rendbe, de mivel néhány hét múlva a rendeket feloszlatták, illegalitásban Budapesten tanult civilként teológiát, és utána került Szombathelyre egyházmegyés papként. Székely János elmondta, az ötvenes évek a történelemnek az a szörnyű korszaka, amikor a rendek feloszlatásai és az egyházüldözések zajlanak, ami hatalmas tragédiája az egész magyar társadalomnak. Úgy véli, elég csak az egyházi kórházak és iskolák bezárására gondolnunk, hiszen ezek az intézmények nem valaki gazdagságát szolgálták, hanem a társadalmat. Szerinte ez eltűnt egy tollvonással és ezzel együtt az a szemléletmód is, ami a kereszténységnek a sajátja, hogy az életnek van értelme, nem a semmiből vagyunk és nem oda tartunk.
Érdekesnek és fájdalmasnak tartja, hogy két óriás ideológia uralta a huszadik századot: a nácizmus és a kommunizmus. Mindkettő látszólag az emberért küzdött, a nácizmus a német nép identitásának megerősítéséért, a kommunizmus pedig a szegényekért. Mindkettő zsigerileg gyűlölte a vallást és irtotta, ahol tudta, így mindkettő hamar embertelenségbe fulladt.
A püspök Brenner Jánost egyértelműen ennek a kornak az áldozatának tekinti, bár azt is elmondta, nem ő volt az egyetlen, az 1956-os forradalom leverése utáni időkben több papot is meggyilkoltak. Brenner esetében azonban nyilvánvaló, hogy az állam keze volt a cselekedet mögött. Úgy gondolja, a rendszer dühét a pap modernségével válthatta ki leginkább. Motorral közlekedett, minden hittan előtt focizott a gyerekekkel, szinte mágnesként vonzotta az embereket a templomba.
Székely János emlékeztetett, ezekben az időkben a kommunista diktatúra próbálta teljesen a kezében tartani az egyházakat, diktálni a püspököknek és megszabni még azt is, hogy melyik pap hol munkálkodhat. Brenner Jánost is el akarták helyeztetni Rábakethelyről, de ő maradni akart, azt mondta, nem fél.
A gyilkosság éjjelén Brenner Jánost egy haldoklóhoz hívták ki a szomszédos Zsidára, egy olyan személyhez, akiről később kiderült, nem létezett. A papot egy Kóczán Tibor nevű, börtönből frissen szabadult fiatal csalta el, aki később véres ruhában ment haza. Az anyja ezt szóvá is tette, de az asszonyt két nappal később, állítólag tévedésből határőrök lelőtték. A gyilkosok azon a kis ösvényen törtek rá Brennerre, ahol a zsidaiak misére jártak át Szombathelyre, és amit ezért miseútnak neveztek.
Székely János püspök azt is érdekes szálnak tartja, hogy többen hallották, ahogy a fiatal pap menekülni próbált és kiáltozott. Jelentkezett is valaki, aki mindent hallott, hogy tanúskodjon. Őt pár nappal később a patakba fojtva találták, ezután egész Zsida hallgatott, nem mertek mondani semmit. A bonyolult nyomozás során megpróbáltak minden álindokot kitalálni, a hatóságok hetekig ezzel foglalkoztak. Elsőre Kóczán Tibort ítélték el, aztán elengedték. Utána egy Tóka Ferenc nevű lakost vádoltak meg, aki szintén valamilyen módon benne volt a gyilkosságban, de ők kisemberek voltak ebben az ügyben, az igazi megrendelőkig nem jutott el a nyomozás.
Székely János elmondta, arról is tudomásuk van, hogy a gyilkosság hajnalán volt egy érdekes telefonhívás Szentgotthárdról Budapestre, és a telefonos hallotta az üzenetet, ami annyi volt: „A feladatot elvégeztük”.
Utána megtalálták Brenner személyi igazolványát a vasút mellett, a két város között félúton, tehát a gyilkosok egy része Budapestről érkezhetett.
A püspök kijelentette, hogy sejtésük ugyan van, hogy a helyi és a központi pártvezetésből kik állhattak az ügy mögött, de ezt feketén-fehéren nem lehetett bizonyítani. Szomorúnak tartja, hogy évekig minden emlékezést tiltottak, csak az adventi koszorú harmadik gyertyáját cserélhették rózsaszínről pirosra, a vér színére, a tisztelet jeléül. Brenner János végül 2018-ban boldoggá avatták. Ezután fel lehetett állítani a szobrát több helyen is, köztük a nevét viselő Brenner János Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium bejáratánál álló életnagyságú alkotást.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2022. szeptember 15., csütörtök 19.00
Műsorvezető: Rózsa Péter
