Szalámitaktika - egykor és napjainkban
14/09/2021 08:26
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A szalámitaktika lehetséges ellenszere a vörös vonal meghúzása, annak kimondása, hogy eddig, és ne tovább. Ez nem csupán kommunikáció a másik fél irányába, hanem egyben kötelezettségvállalás is az ellenlépésre a vörös vonal átlépése esetén - és ha ezt nem váltják valóra, akkor az visszaüt.
Szlovák pápai üzenetek
A szlovákiai pápalátogatás tegnapi eseményeiről szóló Reuters-tudósítás szerint Ferenc egyebek közt arról beszélt, hogy Európában az egyre erősödő integrációs folyamat szükségessé teszi a testvériességet. Az egyházfő - írja a hírügynökség - visszatért arra a témára, amelyet már vasárnap, útja magyarországi állomásán is érintett - arra, hogy a nemzeteknek el kellene kerülniük az önző, védekező mentalitást.
„Ezekben az országokban mindössze néhány évtizeddel ezelőtt egyetlen gondolati rendszer fojtotta el a szabadságot” - utalt a pápa a kommunizmusra, majd úgy folytatta: „ma egy másik egyetlen gondolati rendszer üresíti ki az értelem szabadságát, szűkíti le a haladást a profitra, a jogokat pedig az egyéni igényekre”. Tudósításában a Reuters megjegyzi: a kontinens keleti részén az Európai Unióba történt integrálódás közben nacionalista ellenhatás is jelentkezik, a nagyrészt közel-keleti, illetve afganisztáni muszlimok megnövekedett illegális bevándorlásával szemben. A római katolikus egyházfő gyakran emelt szót a migránsválság európai megoldása érdekében, és bírálta azokat a kormányokat, így a magyart, amelyek egyoldalú, elzárkózó módon kezelik a helyzetet - emlékeztetett a londoni székhelyű világhírügynökség.
Késnek az Európai Uniótól várt források
Magyarország kötvénykibocsátási tervei arra utalnak, hogy elhúzódik az országnak az EU-val kialakult vitája - írja a Bloomberg. Az amerikai pénzügyi hírügynökség beszámol arról, hogy módosítják az idei finanszírozási tervet, és az eddigi 644 milliárd forintról 4 és félmilliárd euróra növelik a kötvénykibocsátás formájában történő hitelfelvétel felső határát. A két említett összeg dollárban kifejezve azt jelenti, hogy 2,2 milliárdról 5,3 milliárd dollárra - tehát több mint a kétszeresére - emelik a Magyarország által idén felvehető kötvényhitel plafonját. A Bloomberg megírja, hogy a magyarok különböző futamidejű dollár- és eurokötvények kibocsátását egyaránt tervbe vették, és hogy ennek az az oka, hogy késnek az Európai Uniótól várt források, mégpedig a demokratikus értékek ügyében kibontakozott viszály miatt.
Néha a szalámi nem hagyja, hogy felszeleteljék
A szalámitaktikáról értekezik Peter Coy a New York Timesban. Felidézi, hogy a lap 1956. március 19-én interjút közölt Rákosi Mátyással, Magyarország úgymond ereje teljében levő - legalábbis az amerikai riporter számára akkor ereje teljében levőnek látszó - kommunista nagyfőnökével. Az interjúban szóba került a szalámitaktika, aminek az alkalmazását, vagyis az ellenfél vékony szeletekben történő elfogyasztását Rákosi nem is tagadta. A metafóra magyar eredetű, de az évtizedek során a Duna-partról bekerült a politikusok, katonai tervezők és vezércikkírók szótárába - olyan sajátosságok mellett, hogy Kínában például - Peter Coy szerint - a selyemhernyó-darabolás kifejezést használják.
Ezen terminológiatörténeti érdekességeken túl maga a cikk nagyrészt Kínáról, illetve még pontosabban az amerikai politika következetlenségéről szól. Idézi a Global Times nevű angol nyelvű lapot, amely a Kínai Kommunista Párt felügyelete alatt jelenik meg, és amely a múlt hónapban azzal vádolta a Biden-kormányt, hogy fokozatosan szorosabbra fűzi kapcsolatait Tajvannal, ami Peking szerint szintén egyfajta szalámitaktika, vagy ha úgy tetszik, selyemhernyó-darabolás. Ugyanakkor magát Kínát is vádolják ugyanezzel a taktikával, ahogyan lopakodó módon nyomul a Tajvan körüli vizeken, a Dél-kínai tengeren, illetve a Himalájában, az indiai határvidéken. A stratégia lényege, hogy mindig csak olyan kis mértékben szabad elvenni valamit az ellenféltől, hogy az ne váltson ki érdemi ellenlépést.
Itt jut el a szerző a tényleges mondandójához. A szalámitaktika lehetséges ellenszereként említi a vörös vonal meghúzását, annak kimondását, hogy eddig, és ne tovább. Ez nem csupán kommunikáció a másik fél irányába, hanem egyben kötelezettségvállalás is az ellenlépésre a vörös vonal átlépése esetén - és ha ezt nem váltják valóra, akkor az visszaüt. Így például Barack Obama 2012-ben azt mondta, hogy ha Bassár el-Aszad szíriai elnök vegyi fegyver alkalmazásához folyamodik, akkor azzal vörös vonalat lép át. Obama csak blöffölt, és Aszad még mindig hatalmon van.
A cikk végén Peter Coy visszatér Rákosihoz. Mint írja, a sztálinista vezető azt hitte, hogy apránként kiolthatja az ellenállást, de tévedett. Négy hónappal az interjú után lemondásra és a Szovjetunióba távozásra kényszerült, majd újabb három hónap múlva kirobbant a felkelés. Néha a szalámi nem hagyja, hogy felszeleteljék - zárul a New York Times eszmefuttatása.
(Címlapi kép: MTI Fotó: Rosta Tibor)
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.09.14., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János
