"Ha ezt tíz éve elfogadják, egy kormány se uralhatta volna le a médiát"

Az Európai Parlament nagy többséggel támogatta az Európai Bizottság által előterjesztett, a tömegtájékoztatás szabadságáról, illetve a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról rendelkező  jogszabályjavaslat elfogadását, így megkezdhetik az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanáccsal az egyeztetéseket az uniós médiaszabadságról szóló törvény végső szövegéről és a hatálybalépésének időpontjáról.

Ez tehát még nem jogszabály, de azt szeretnék vele elérni, hogy a tervezet kötelezze a tagállamokat a média sokszínűségének biztosítására. A vitában Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője a KESMA-t hozta fel példaként, amelynek a reklámbevételek jelentős részbe közpénz, a javaslat szerint viszont csak 15 százalék lehetne állami költés.

Cseh Katalin az Esti gyorsban azzal kezdte, hogy ha ezt a szabályt tíz évvel ezelőtt hozzák meg, akkor még annyi állam se lenne az EU-ban, amely leuralja a médiapiacot, mint jelenleg. Tehát ez nagyon megkésett törvényjavaslat, de sok területen hozna fontos szabályokat ahhoz, hogy kiegyensúlyozott és szabad médiapiac jöjjön létre. Példaként említette a transzparenciát, vagyis kötelező lenne feltüntetni a legkisebb médiumnál is, hogy, kik a tulajdonosok, hogyan kötődnek az államhoz, mennyi állami finanszírozást kapnak, mert sokszor függetlennek nevezett szereplők valójában a kormány kinyújtott karjai. Emellett a közmédia függetlenségét is garantálni kellene és lenne új felügyelőbizottság, amely európai szinten állást foglalhat ilyen ügyekben. A legfontosabb, hogy ha ezt elfogadnák, az EB-nek lenne jogi eszköze betartatni és kikényszeríteni ezeket a szabályokat – összegezte. Az nem magánügy, hanem közügy, hogy az európai állampolgárok tudjanak hiteles forrásból informálódni, mert nincsen szabad állam szabad média nélkül – jelentette ki.

Műsorvezetőnk említette, hogy a kormány adott esetben ezt a szabályozást is megkerülheti, amikor azt állítja, hogy „nemzeti nagyvállalkozók” támogatják az említett médiafelületeket, miközben ők is állami megrendeléseket kapnak. A momentumos politikus jelezte, nem ez fogja leváltani a magyar kormányt, az az ellenzék feladata hiteles ajánlattal és jó kampánnyal. Azt viszont fontos feltárni, hogy bizonyos médiumok milyen forrásból működnek, illetve a javaslat kitér arra is, hogy újságírókat nem lehetne kényszeríteni bizonyos dolgok publikálására, szerkesztőségeket nem lehetne állami részről befolyásolni – ezzel kapcsolatban azt mondta, sokszor hallani anekdotikusan arról, hogy odatelefonálnak bizonyos helyekre, hogy mit kell írni. Ha ebből törvény lenne, akkor bíróság elé lehetne vinni ilyen esetben a magyar kormányt – tette hozzá.

És szerinte nagyon komoly esély van arra, hogy ebből törvény is lesz; a jelentéstevő Sabine Verheyen néppárti képviselő úgy véli, legkésőbb ennek a mandátumnak a végéig (jövő júniusig), de szerencsés esetben akár idén év végéig lezárulhatnak a tárgyalások. Ráadásul ezt el lehet fogadni minősített többséggel, tehát a magyar kormány nem tudja megvétózni. Ebből is látszik, hogy milyen fontos hátráltató tényező az uniós reformoknál a vétó, amivel „az egész közösség ki van szolgáltatva Orbán Viktor kénye-kedvének” – jegyezte meg Cseh Katalin.

A beszélgetést a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: Facebook