Hann Endre: A Fidesz akkor szokta durván támadni a közvélemény-kutatókat, amikor nem áll jól a szénája

Hann Endre, a Medián ügyvezetője nyílt levelet írt a kormányközelinek nevezett kutató, elemző cégekhez, azt kifogásolva és nehezményezve, hogy az elmúlt napokban a kormánypárti Magyar Nemzet többször is nekiesett a kormánytól független közvélemény-kutatóknak.

A Megbeszéljük adásában azt mondta, valóban nem most kezdődött ez, de elérkezett egy pillanat, amikor betelt a pohár. Ez nemcsak felhalmozódott, hanem az elmúlt napokban nagyon belehúztak. A múlt hét vége felé a Magyar Nemzetben három olyan cikk jelent meg, amelyben hét, nem kormányközeli intézetet támadtak gyalázkodó, rágalmazó, durva szavakat használó módon. Ráadásul egy kalap alá veszik ezeket az intézeteket, amikor baloldalinak vagy még lazábban balosnak minősítik őket. Mindenkire, aki nem elkötelezett kormánypárti, arra ráhúzzák a baloldali jelzőt, holott „a közvélemény-kutatónak az kellene, hogy legyen a legfontosabb jellemzője, hogy nem valamilyen -közeli, hanem valóságközeli” – fogalmazott. Baj lenne, ha bárki a megrendelő szája íze szerint szeretne kutatási eredményeket előállítani – tette hozzá.

Jelezte, ahogy a nyílt levélben is írta, ő nem tekinti magát baloldalinak, ha valaminek, akkor liberálisnak, de ennek semmi köze a munkájához, és azt gondolja, a többiekéhez se nagyon. Legfeljebb annyiban, hogy „maga a közvélemény-kutatás liberális szakma”, mert bármilyen kérdést hajlandó a közvélemény elé tárni és a válaszokat a lehető legtisztességesebben, kiegyensúlyozottabban feldolgozni, értelmezni. A liberális tehát még vállalható is lenne, de az tűrhetetlen, hogy ezt stigmatizáló jelleggel használják most már hét említett intézet bármelyikének a nevéhez.

Elmondta, a felháborodása nem jelenti azt, hogy meglepődött, mert már hosszú ideje tart a társadalom bármilyen szegmensének a lehetőségek szerinti kettéosztása, például a jogászok és az orvosok között is sok ilyen törekvést lehetett tapasztalni. Azonban az ő szakmájuk mintha fokozottabban lenne érzékeny, mert ha őket stigmatizálják, beskatulyázzák, akkor a válaszadóik, akiktől szeretnének tiszta, őszinte válaszokat kapni, lehet, hogy úgymond rejtőzködni fognak, ha egy általuk valamilyen oldalinak bélyegzett cég kérdezi őket.

Hozzátette, nem véletlenül van elég erős közhiedelem arról, hogy a Fidesz nagyon alapos közvélemény-kutatásokkal próbálja megtalálni a leghatékonyabb üzeneteket, verbális vagy akár képi eszközöket, és erre sok pénzt is elköltenek, tehát nekik is érdekük, hogy a válaszadóiktól komolyan vehető válaszokat kapjanak. Ezért is szólította meg azokat a kollégáit – mondta –, akik a „kormánypárt közelében dolgoznak”, mert nekik sem érdekük ez a nagyon megrontott légkör, és reméli, hogy nyilvánosan elhatárolódnak ezektől a nagyon durva támadásoktól. Tehát az ő érdekük is volna, hogy a konkurenciát ne járassa le a sajtójuk, mert akkor végül is a hozzájuk közel álló intézetek eredményeiben sem bízhatnak az emberek – összegezte műsorvezetőnk.

Hann Endre hozzátette, nem tudja, hogy van-e remény erre a kiállásra az említett kollégák részéről, de úgy gondolta, mindenképpen meg kellene adni a lehetőséget arra, hogy kifejezzék, a szakma egymással szolidáris, mindenki hibázhat, de ne tűrjék el ezt a nagyon brutális propaganda-kampányt.

Kiemelte: ez valamilyen módon jelzésértékű, talán nem véletlen, hogy most ennyire eldurvult. Megfigyelése szerint a kormány vagy a Fidesz különösen akkor szokta durván támadni a közvélemény-kutatókat, amikor baj van, amikor nem áll túl jól a szénája. Mintha a kormánypárt elbizonytalanodott volna, érzik, hogy nem megy úgy a gépezet, ahogy megszokták. Talán azért is támadják őket, hogy hiteltelenítsék a várhatóan rossz eredményeket. Megjegyezte, érdekesség, de éppen kedden, a levele után jött ki a „kormányközelinek minősíthető” Nézőpont Intézet egy felméréssel, amelyben az ő múlt heti adataikhoz hasonló számok vannak, például nagyon erős a Tisza Párt, Magyar Péter pártja. Az ő számaik is sokkolhatták a vezetést – tette hozzá.

A beszélgetésben szóba került az is, hogy mivel már megszűnt a korábban német mintára bevezetett publikációs moratórium, így akár a június 9-i választás előtti utolsó nap is lehet kutatást publikálni.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.