Hányféle illiberalizmus létezik?
23/04/2023 08:13
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Központi kérdés-e még az ideológia, vagy inkább már csupán narratívák, kommunikációs receptek, "mondások" vannak? A tekintélyelvű populizmus térnyerésének megakadályozásáról, a liberális demokrácia megújulásának a lehetőségeiről rendezett pénteken nemzetközi konferenciát a Magyarországi Európa Társaság a német Friedrich Naumann Alapítvány támogatásával. Kárpáti János beszámolója.
A rendezvényt megnyitó Hegedűs István, az Európa Társaság elnöke a Klubrádiónak azt mondta, "itt szükség van a liberális demokrácia megújítására, megújulására, és mindenképpen tanulnia kell a liberális demokrata politikai elitnek az előző évek, évtizedek hibáiból, kudarcaiból, félresikerült ötleteiből, és nyilván olyan komoly politikai és társadalmi feszültségek vannak mindenütt, amikre valamilyen új módon kell reagálni, amit sokan gyalázkodva a neoliberalizmusnak neveznek. Az a korszak, ami persze egy liberális időszak volt, politikai és gazdaságpolitikai értelemben egyaránt. Az az időszak elmúlt, és nagyon új problémák jönnek elő."
Ezen új problémák egyike Hegedűs szerint a szélsőséges polarizáció, ami nemcsak Magyarországon, hanem máshol is a világban olyan erős és fájdalmas, hogy sokszor a politikai párbeszédet is lehetetlenné teszi. Át kell tekinteni, hogy "ezzel a polarizációval szemben hogyan lehetne olyan új politikai innovációt kitalálni, megújulást végigvinni nemcsak a pártok esetében, hanem általában gondolkodásmódban, ideológiában, filozófiában, vízióban és persze stratégiában, ami biztosíthatná, hogy azért a demokratikusan gondolkozó erők többségben legyenek, megnyerjék a választásokat, és aztán idővel újfajta ellentétek mentén azért mégiscsak enyhüljön ez a borzasztó szembenállás, amit mi most itt "élvezünk" Magyarországon is.
A helyzet persze nem csupán sötét színekkel festhető le. A konferencián Mikulás Minár, a Millió Pillanat a Demokráciáért elnevezésű prágai civil szervezet alapítója számolt be arról, hogy a cseh ellenzék, értelmiség, civil társadalom hogyan állította meg Andrej Babist, és miként sikerült demokratikus kormányt majd államfőt választani.
Arra a kérdésre, hogy a liberális demokrácia magyarországi hívei elsősorban a közép-európai térség, vagy inkább a Nyugat példáira támaszkodhatnak-e, Hegedűs azt mondta, nem állítaná szembe ezt a két világot. "A visegrádi együttműködés jelenleg teljesen szétesett, köszönhetően Orbán Viktor megosztó politikájának és különösen Putyin-párti politikai nézeteinek, de valójában a Visegrádi Négyek még sajátos politikai, történelmi hátterével is része az Európai Uniónak. Tehát én úgy gondolom, hogy a szövetségkeresés legyen tágabb a nyugati politikai elitekkel. Az uniós intézményekkel ugyanúgy érdemes akár a magyar ellenzéknek, a magyar értelmiségnek vagy a civil társadalomnak együttműködnie, mint a környező országokbeli, hasonló demokratikusan gondolkozókkal. Közösek az értékek, közösek a célok, és együtt kell fellépni akár közös programmal, a populista, illiberális propagandával szemben."
A konferencián Enyedi Zsolt, a Közép-európai Egyetem Demokrácia Intézetének politológus professzora olyan kutatási megállapításokat ismertetett, amelyek szerint a világ az ezredforduló, de legalábbis a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság óta autokrata irányba alakul át.
Ez a jelenség vajon illeszkedik-e valamilyen ideológiai sémába? Kapcsolódik-e valami olyan gondolatkörhöz, amely ellentétes a liberális demokráciával, tette fel a kérdést. Szerinte tudományos körökben ezt leginkább úgy ítélik meg, hogy az eszmék, az ideológiák nem játszanak túl nagy szerepet, inkább erős emberek pénzéhségéről és hataloméhségéről van szó. Ez Enyedi szerint érthető, hiszen jelenleg még nincs egyetlen kiforrott, nagy közös vezérlő eszméje a liberális demokrácia kritikájának, hanem sokféle illiberalizmus létezik.
A professzor mindenesetre kiemelte három elemét a liberalizmusellenesség formálódó, feltörekvő ideológiájának. Az illiberális konzervativizmust, a civilizációs etnocentrikusságot, valamint a paternalista populizmust.
A brassói gyökerű román Ramona Coman, aki a Brüsszeli Szabad Egyetem Európai Tanulmányok Intézetének az igazgatója, felszólalásában kiemelte a liberális demokrácia azon sajátosságát, hogy a "ki kerülhessen kormányra" kérdésén túl arra is választ kíván adni, mik a hatalom korlátai – és ez utóbbi dimenziót vonják kétségbe a liberális demokrácia bírálói. A bírálatnak, a liberalizmusellenes érvelésnek a jellegét illetően egyetértett azzal a megállapítással, hogy az meglehetősen kevés ideológiát tartalmaz, de annál több narratívát.
"Narratívák sorát, állandóan változó történetek elmesélésének a módját, annak a módját, ahogy a társadalom problémáit megfogalmazzák. És mit jelent a narratíva? Annak azonosítását, hogy ki a hibás, kit kell felelőssé tenni. És ez már majdnem ideológia" – fogalmazott Coman.
A teljes riportot a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2023. április 21., péntek 18:50
Riporter: Kárpáti János
