Hell István: Hajnali ének

Van úgy, hogy a széles tömegek számára ismeretlennek számító szerző verse az egyik legtöbbet énekelt tábortűzi slágerdallá válik, számos feldolgozást megér és ikonikusságát mi sem mutatja jobban, mint hogy még Bayer Zsolt is Jeszenyinnek tulajdonította a művet, amelyet valójában egykori politikai vetélytársa, az egri születésű és eredeti nevét az egri Hell Miksa utca után Hell Nagy Istvánra változtató szerző írt, és amely a rendszerváltás után kiadott egyetlen, Élve fogó csapda című kötetében jelent meg nyomtatásban. Hell addigra jobbára már tulajdonképp passzív költő volt, ismerői inkább hű és gondolkodó SZDSZ-tagként ismerték.

Dinnyés József legendás szerzeménye, a dal első megzenésített változata

A fölmérhetetlen legendává nőtt verset huszonévesen (1973), egyetemista korában írta, amikor tanulmányi célból a Moszkva menti szovjet Vlagyimirban lakott.

A valóban hajnali féltudatban írt költeményét azután hosszú időre el is felejtette, majd amikor később újra elé került, megmutatta kortársának, az idővel szintén legendává nemesedet népi énekesnek, Dinnyés Józsefnek, aki dallamot írt hozzá és országszerte vándorelőadásain énekelte; a dal hamar közszájon terjedt és ritka líraisága miatt is gondolhatták Bayer Zsolt mellett talán néhányan mások is, hogy a jelentős orosz költő alkotta azt – a félreértés valójában abból fakadt, hogy Hell Jeszenyinnek ajánlotta a verset.

Minderről részletesen is mesélt Belső közlés című zenés irodalmi műsorunkban, ahol Marton Éva beszélgetett vele és emellett több más versét is felolvasta, illetve öt különböző megzenésített változat is elhangzott a Hajnali énekből. 

A számos feldolgozás egyike, Lovasi András és a Budapest Bár előadásában

Az egyes megzenésítéseket persze mindig is elérhették az interneten, de mától a szerző saját felolvasásában is meghallgathatják a verset itt, a Klubrádió honlapján is. Hell István ebben a versben, akár voltaképp a többi alkotásában is, választott népe, a cigányság bizonyos irodalmi kultúráját követi, amikor is egész alkotói pályáján átívelően a népiesség és a magas költői színvonal ötvözésére törekszik. Hell, aki a versből dalt író és két éve éppen március 15-én elhunyt Dinnyéshez hasonlóan soha nem részesült gazdag anyagi javakban és a világi hívságot is mindmáig elkerülte, versének szóképei között széttartóságuk ellenére is egészen páratlan összhangot teremtett, talán – persze a fülbemászó és a szívbe is csakugyan bekúszó dallam mellett – ezzel érte el, hogy éneklése közben oly sokak élik át elemi érzéseiket, s hogy a dal sztereotip elemei sem közhelyként, hanem közös helyként működnek.

A vers a fenti hangsáv lejátszás gombjaira kattintva hallgatható meg. A vers eredeti, írott változata alább olvasható:

Hell István: Hajnali ének
(Jeszenyin Szergej Alekszandrovicsnak)

Elkártyáztam a gyenge szivem,
suhogasd le a szoknyád, hajnal!
Pálinkát lehelek rád szeliden,
megháglak nehezen, halkan.

Jőj, Oroszország, vodka-virág,
nevetés nékem a véred!
Pince-fehérek a volgai fák,
tejszínű, szűz ez az ének.

Lebukik fejem és úgy zokogok,
haloványul bennem a bánat,
veretik körülöttem az ősi dobot,
szaladok, hajnal, utánad!

Ez a csont-ropogás, ez a hanti rege
hitemet hirdeti híven,
kataton bálvány, légy fekete,
hiszen elkártyáztam a szívem!