Hofi-viccel összegezte Orbán évértékelőjét

Hofi Gézához kötött viccel kezdte Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjének értékelését Csillag István közgazdász, jogász, az egykori Medgyessy-kormány gazdasági és közlekedési tárcavezetője. A történet szerint az épp szürkehályoggal operált Hofi a szemklinikán összefutott egy rajongójával, akinek első mondta az volt: „Művész úr, régen láttam! Erre Hofi: „Régen, én is.”

Nem kérhetők számon

Csillag István szerint azért kezdte ezzel, mert Orbán Viktor korábbi beszédeiben többé-kevésbé ellenőrizhető adatokra alapozva „mondta a népmesét”. Most olyan jellegű mutatókat emelt ki, amelyek abban a formában, ahogyan ő azokat használta, egyetlen statisztikában sem kérhetők számon.

Ilyen például, amikor a kormányfő a magyarországi vagyoni alapú egyenlőtlenségről beszélt, amely szerinte talán Magyarországon a legalacsonyabb az egész Európai Unióban. Ezzel Csillag szerint azért nehéz vitatkozni, mert nincs ilyen mutató. Például mert a ház vagy az autó értékét nem tartják nyilván. Pénzügyi megtakarítások tekintetében persze vannak statisztikák, de ezek meglehetősen bizonytalan bázisra épülnek szerte Európában. Ha az ellenőrizhető jövedelmi statisztikákból indulunk ki, akkor pedig azt látjuk, hogy Magyarországon a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelmű tized közötti különbség „elképesztően” nőtt, és ugyanez igaz ha legalsó és legfelső jövedelmi ötödöt vizsgáljuk – fogalmazott Csillag.

A KSH adatai szerint 2010 és 2018 között az alsó tized jövedelme évi bruttó 350 ezerről 465 ezerre nőtt, a legmagasabbé 2,8 millióról 4,3 millióra. A legszegényebbek jövedelme tehát 1,3-szorosára, a legnagyobb jövedelmű rétegé 1,5-szeresére emelkedett. Csillag ettől kis mértékben eltérő, 2010 és 2017 közötti adatokat említ, amelyek alapján a jövedelmek nagyjából 1,1 és 1,4 szeresével változtak, a gazdagok javára.

Volt ennél nagyobb növekedés is

Csillag arra is kitért, hogy Orbán szerint az utolsó tíz évvolt a legsikeresebb tíz az utóbbi száz év magyar történetében. Kijelentése indokként a kormányfő gazdasági adatokat sorolt, hangsúlyozta, 2010 óta évente átlagosan 2,8 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye, miközben szerinte hasonló növekedést az ország korábban csak a külföldi eladósodás mellett tudott elérni.

Csillag szerint egyrészt voltak ennél nagyobb növekedési ütemet produkáló időszakok is az elmúlt száz évben, így az 1968-as gazdasági reform utáni évtizedben és az 1996 és 2006 közötti években is. Ha pedig a kölcsönökről van szó, a közgazdász érdemesnek tartotta hozzátenni, hogy az Orbán által legfényesebbként bemutatott legutóbbi évtizedben Magyarország évi átlagban, a GDP-jéhez mérten 3,5-4 százaléknyi ingyen pénzt kapott az Európai Uniótól, ami azonban nem mondható el az elmúlt száz év korábbi periódusairól. A közgazdász azt is hangsúlyozta, más volt szocialista országokban, így Észtországban, ezen időszakban lényegesen nagyobb mértékben nőtt a GDP.

Ha akarjuk igaz, ha akarjuk, nem

Azzal az orbáni kijelentéssel gond van, Csillag szerint, hogy 2019-ben minden idők legtöbb beruházásáról született döntés – a kormányfő szerint 101 nagyberuházás 1700 milliárd forint értékben. Csillag szerint ez ellenőrizhetetlen szám, nincs ugyanis olyan statisztika, amely a beruházásokról született döntésekről szól. Olyan jellegű adatokról van tehát szó, amelyek „úsznak a levegőben, népmesei történetek”, ha akarjuk igaz, ha akarjuk, nem.

Arról, hogy a kormányfő szerint 2019-ben Magyarország exportrekordot döntött, Csillag azt mondta, ez valóban nagyszerű adat, de ha az elmúlt száz évet figyelembe vesszük, akár Bethlen István, Rákosi Mátyás, Nyers Rezső vagy Gyurcsány Ferenc idejét, azt látjuk, hogy nem nagyon volt annyi multinacionális cég az országban, mint manapság. Márpedig a magas exportadatokat az itt megtelepedett nagy külföldi vállalatok produkálják. Hála istennek, kedvelik az országot, és ezzel munkaalkalmat, exportot valamint GDP-t teremtenek az országnak, valamint statisztikákat a nagyszájú hordószónokoknak. Mindezek nélkül azonban „baromi nehéz lenne ilyen népmesei történetekkel előállni” – fogalmazott Csillag István.

A közgazdász szerint azonban a mostani gazdasági teljesítmény a magas szintű korrupció, a szervezett lopás és minden butaság ellenére is fennmaradhat – talán – amire az Európai Unió, a NATO és az idetelepült multinacionális cégek jelenthetik a biztonsági garanciát.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!