Hogy bánik a hatalom a fiatalokkal? Lassan mindenki sorra kerül

Halász Júlia, a 444 újságírója cikket írt arról, hogy viszonyul a Fidesz a fiatalokhoz. Az írás apropóját az adta, hogy a múlt héten kiderült: gyámhatósági eljárás várhat arra a 17 éves Momentum-aktivistára, aki tavaly nyáron részt vett egy Szijjártó Péter luxusnyaralásán gúnyolódó akcióban. Jachtparkoló feliratot fújtak fel a Külgazdasági és Külügyminisztérium épülete elé, erre jött a retorzió. Az újságíró ezt érezte borzasztóan aránytalan reakciónak a hatalom részéről, ezért nézte meg, hogy az elmúlt tíz évben milyen esetekben reagált hasonlóan „nagy lendülettel” a hatalom a fiatalok közéleti megnyilvánulásaira. (Szerepel a cikkben a Fidesz-székházat „védő” kopaszok ügye, a ligetvédők bántalmazása és az SZFE is.)

A fiatalok akciói békések voltak, anyagi kárt sem igazán okoztak, ennek ellenére kaptak nagyon erős reakciót a rendőrségtől, vagy rájuk szállt a teljes kormánymédia (mint az Áder Jánosnak beszóló Nagy Blanka esetében). Lehet, hogy az működik majd hosszú távon, hogy az embereket áthatja a félelem, és nem mernek erősebb akciókat végrehajtani. Az SZFE különleges példa, mert nagyon komoly ellenállást tartottak fenn hónapokon keresztül csak azzal, hogy fizikailag gátolták a hatalomátvételt az egyetemen – fűzte hozzá.

Úgy fogalmazott: ha egy tizenéves elmegy egy tüntetésre, amely után 50 ezer forintos bírságot kap, mert lelépett a járdára – amit a szüleinek kell kifizetnie –, az valószínűleg van annyira elrettentő, hogy a fiatalok inkább nem foglalkoznak a közélettel, mert az úgyis reménytelen, sőt, adott esetben büntetendő dolog az országban. Halász Júlia nem érzi radikálisnak a fiatalságot, de nyilván Magyarországon van annak hagyománya, hogy a hatalommal nem túl sikeres felvenni a harcot, generációk óta látni, hányan buktak el.

Ezzel együtt szerinte szép lassan a kultúrában is kitermeli az erősebb ellenállást a rendszer, az SZFE erre is lehet jó példa, mert a fiatalok, akik elhagyják az egyetemet, egyesületként folytatják és függetlenül akarnak alkotni. De „lassan mindenki sorra kerül”, példaként említette, hogy eddig a filmesek bízhattak abban, hogy kapnak állami támogatást (a filmkészítés nagyon drága műfaj), és most úgy tűnik, a fiatal alkotók kényszerhelyzetbe kerültek, muszáj lesz független produkciókat létrehozniuk.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.