Hogyan érinti az állatmenhelyeket a járvány?
19/04/2020 08:48
| Szerző: Lay Viktória/Klubrádió
Hogyan érinti az állatmenhelyeket a koronavírus-járvány? Milyen kilátásaik vannak a vírus utánra? Hogyan segíthetünk egyénileg a legtöbbet? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ legutóbbi adásunkban.
Másik probléma, hogy a veszélyhelyzet az örökbefogadásokat is érinti, hiszen jelenleg ezeket szünetelteni kényszerülnek, ami megnehezíti az állatvédő szervezetek munkáját. Így egyfelől bent ragadnak az állatok, másfelől pedig az állatokat továbbra is kiteszik az utcára. Sajnos megnőtt azon állatok száma, amelyeket félelemből dobnak ki. Emögött az a tévhit áll, hogy kutyáktól és macskáktól is elkaphatjuk a vírust. Balogh Ernő felhívta a figyelmet, hogy ez nincs bizonyítva, jelenlegi tudásunk szerint nem kaphatjuk el tőlük a betegséget. Leginkább emiatt szaporodik az állatok létszáma az utcán, illetve a menhelyeken, de másra is fel kell készülni. A nehéz anyagi helyzetbe kerülő családoknak el kell gondolkodnia, hogy a gyermekének ad ételt vagy az állatnak. Ha ez felmerül, nyilván az állattól válnak meg, ami megintcsak a menhelyeket fogja terhelni. Erre valahogy fel kell készülnie az állatvédőknek, hiszen nem fogják tudni ezt a rengeteg állatot befogadni, az ebrendészeti telepekre bekerülő állatokat pedig 14 nap karantén után, ha nem jelentkezik értük senki, elaltatják. A kilátások szerint pár hónapon belül megduplázodik a kóbor állatok létszáma. Egy másik hatalmas probléma az ivartalanítás hiánya, amit utcai macskák esetében nem tudnak folytatni, és jelenleg az állatorvosok sem vállalják. Balogh Ernő szerint mindez azt eredményezi, hogy az állatvédelem Magyarországon 10-15 évet esik vissza, a rengeteg ivartalanítás, amit az utóbbi években végeztek, az most mind köddé válik, és 1-2 éven belül vissza fog állni az az állatállomány, amit eddig ivartalnítással tudtak csökkenteni.
A menhelyeknek hatósági engedélye van, hogy hány állatot fogadhatnak be. Ezek a számok így is jóval magasabbak, hiszen sokan nem tudnak nemet mondani a kidobott állatokra. Kulcsfontosságú szerepük lesz tehát azoknak, akik megtehetik majd, hogy kidobott állatokat fogadjanak be ideiglenesen. Az ideiglenes befogadásnál a költségekről az állatmenhelyek szoktak gondoskodni, ami megkönnyíti a befogadó helyzetét. Ha valaki ilyen módon szeretne segíteni, annak célszerű a lakóhelyéhez közeli állatvédő szervezetet felkeresni, és ideiglenes befogadónak jelentkezni.
Az állatok egészségére természetesen ebben az időben is figyelni kell. Balogh Ernő felhívta a figyelmet, hogy hipóval, erős vegyszerrel tilos az állathoz hozzáérni, ha meg szeretnénk tisztítani, nedves törlőkendővel, ami az ember bőrére sem ártalmas, megtehetjük azt. Célszerű a sétáltatás idejét rövidíteni, séta közben pedig ne csoportosuljunk, és ne simogassuk a többi állatot. Fontos továbbá, hogy veszélyhelyzetben is fel lehet keresni az állatorvosokat indokolt esetben. Ha az állat beteg, valamilyen elváltozást látunk rajta, levert, bágyadt, akkor mindenképpen telefonáljunk az állatorvosnak, és kérjünk időpontot. Ugyan az éves veszettség elleni oltásoknál most megengedett, hogy ha lejárt, akkor a vírushelyzet után adassuk be, a késés miatt nem szankcionálnak, de Balogh Ernő fontosnak tartja, hogy ha lazul a helyzet, és megtehetjük, egyeztessünk időpontot és oltassuk be a kutyákat, hiszen félő, hogy ha nem tesszük meg, akkor elfelejtük, hiszen ha visszaáll a rend, nem ez lesz az első, ami eszünkbe jut. Negyedévente elvégzendő továbbá a féreghajtás, amire otthon is van lehetőség, valamint a kullancs és szúnyog elleni védekezés, amivel semmiképp ne hagyjunk fel. A tablettákat, bolhanyakörveket, egyebeket az állatpatikákból, vagy online is beszerezhetjük.
Fotók: A Klubrádió munkatársának két ivartalanított kutyája, Agi (13) és Rami (12), akik 4-4 évet töltöttek a Herosz Budapesti Állatotthonban, mielőtt örökbefogadták őket.
2020. április 17. péntek 14:00
Szerkesztő-műsorvezető: Lay Viktória