Horváth Csaba zsarolásról és kettéosztott színházról

Elsőként azt kérdeztük, hogy döntöttek a meglepően nagy port felvert ügyben, ki lesz  a Szabad Tér Színház igazgatója? Közölte, úgy döntöttek, hogy a Városmajori Szabadtéri Színpad és a Margitszigeti Szabadtéri Színpad két külön igazgatót kap, utóbbit kétéves megbízással Bán Teodóra vezetheti, a másikat Benkő Nóra. Kérdés, hogy a kormány ezt tudomásul veszi-e, vagy tovább „hepciáskodik” és újabb hadüzeneteket küld – tette hozzá.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban közölte, hogy ha nem Bán Teodóra lesz az igazgató, akkor megvonják az összes színháztámogatást. De közben a Népszava és az Index értesülései szerint a DK a másik oldalról járt el hasonlóan, szerintük Gyurcsány Ferenc „megzsarolta” a városvezetést: ha nem Benkőt választják, nem szavazzák meg a költségvetést. Horváth Csaba ezt nem akarta kommentálni, úgy fogalmazott, ez egy másik párt ügye. Végül annyit mondott: az információ nem pontos, de teljes részletességgel nem akarta a közvéleménnyel megosztani. Azt elismerte, hogy Benkő Nórát a DK javasolta.

Egyébként szerinte amit a DK akart, az szerinte szakmailag is támogatható volt, és bízik abban, hogy mind a két pályázó megfelel, de ez csak bizonyos idő múlva derül ki. Eredetileg ő is támogatta, hogy legyen változás a Szabad Tér Színház élén. Annak idején jóváhagyta Bán Teodóra kinevezését, még kultúráért felelős alpolgármesterként, de szerinte az elmúlt tizenvalahány évben nem váltotta be a reményeket. Támogatta, hogy legyen vérfrissítés, mert a Szabad Tér nem volt rossz, de lehetett volna jobb is, igazi, pezsgő, nyári, kulturális színfolt.

Mi lesz, ha folytatja a kormány a zsarolási politikáját ebben az ügyben is, és mégse kapják meg a teljes ígért színháztámogatási összeget? Horváth Csaba közölte, amíg a budapestiek napi 20 milliárdot fizetnek be és napi 100 budapesti adóforintból 2 forint 70 fillért kapnak vissza, ez lesz. 100-ból 10 forintra lenne szükség, hogy ne kelljen „adományokra” várni, és ezeket csak a Fidesz tekinti adományoknak, hiszen adófizetői pénzről van szó. Amíg az említett arányt nem foglalják törvénybe, állandó huzavonák lesznek. Hisznek abban, hogy lesz olyan kormány, remélhetőleg már 2022-től, amellyel meg lehet állapodni. De az igaz, hogy a jelenlegivel erre nem lát esélyt, hiszen lételeme a konfliktus, azt akarják, hogy az önkormányzat csak a kormány kinyújtott keze legyen, az önállóságot minden eszközzel irtják, és bosszantja őket Budapest szerepe, jelentősége.

A városligeti változtatási tilalmat is támadásként értékeli a kormány – Horváth Csaba szerint ezzel jogos bizalmatlanságukat fejezik ki, hiszen a választások után, néhány hónapja Orbán Viktor még azt mondta, semmi nem történik majd a Ligetben, amit a budapestiek nem akarnak. Ez a látszólagos béke nem tartott sokáig, majd Baán László miniszteri biztos elkezdte mondogatni, hogy ezekről az épületekről nem tettek le, esetleg később, egy új vezetéssel megépítenék őket, de közben aláírásgyűjtés kezdődött, sőt, rendeltek olyan közvélemény-kutatást, hogy már „120 százalék” támogatja a beépítést. Közölte: ez számára azt bizonyítja, hogy nem lehet megbízni a kormányban.

A XIV. kerületi polgármester beszélt arról is, hogy a Lánchíd felújítására 6 milliárdot adott a kormány, ami nem lett elég, mert „a fideszes cégek túlárazták”, de egy kerékpáros versenyre, a Budapestről induló Giro d'Italiára 8-at. Hozzátette: 50 milliárdért épül egy „kormányzati palota” valamelyik minisztériumnak fent a budai Várban most is, miközben a kormány azt mondja, a fővárosra nincs pénz.

A beszélgetést a cikk elején, a lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Facebook