Újabb eszköz Orbán kezében az elnyomásra

Messze vannak még a megállapodástól – ezt írta péntek hajnalban a Politico című amerikai hírportál brüsszeli kiadása az EU-országok csúcsvezetőinek egyezkedéséről, amelyen a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetés kereteit próbálják kialakítani – és amely tanácskozás délelőtt folytatódik, az értesülések szerint azután, hogy az alku kimunkálásának hálátlan feladatával megbízott Charles Michel, az Európai Tanács elnöke új számsorokat zúdított javaslat formájában a nemzeti delegációkra, amelyek legtöbb tagja lázas matekozással töltötte az éjszakát.

Kisebb csodák elképzelhetőek

A Politico beszámolójából arra lehet következtetni, hogy ma talán egyetlen kipihent arcot lehet majd látni az ülésteremben, Angela Merkelét. A német kancellár tegnap, azaz csütörtök este már nem sokkal tíz után távozott a csúcstalálkozó helyszínéről, és visszavonult szállodájába, mondván, már elég fáradt, ki kell aludnia magát.

A hírportál szerint Merkel ezzel valójában azt üzente a többieknek, hogy nem tartja indokolnak az egyeztetések felpörgetését, neki nem olyan nagyon sürgős, hogy egyezségre jussanak – elvégre Németország így is, úgy is a legnagyobb nettó befizetője marad az uniós büdzsének.

A Charles Michel mellett a legtovább, nagyjából éjjel egyig kitartó vezetők között volt Mark Rutte és Sebastian Kurz, az egy főre eső befizetési többlet tekintetében az éllovasok – és ennek nyomán a kiadásokkal leginkább spórolni akarók – közé tartozó Hollandia, illetve Ausztria kormányfője. Rutte annyit mondott csak az újságíróknak a megegyezés esélyeiről, hogy kisebb csodák elképzelhetőek.

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök viszont, miután egy teljes órán át kétoldalú különmegbeszélésen lefoglalta magának a Európai Tanács belga elnökét, már este tizenegykor nyugovóra tért.

Másra költene

A csúcsvezetők egyébként a költségvetési egyeztetések közepette sem hagyták figyelmen kívül a világpolitika más területeit és fejleményeit, így a Szíriában kibontakozó humanitárius katasztrófát. Macron és Merkel telefonon is beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Szemrehányást tettek neki az Idlíb térségében folytatott bombázásokért és harcokért, amelyek százezreket tettek földönfutóvá.

Visszatérve a költségvetési EU-csúcsra, figyelemre méltó nyilatkozatot adott a Politicónak Ursula von der Leyen, a javaslattevői és végrehajtói feladatkörrel felruházott Európai Bizottság elnöke. Arról beszélt, hogy meg kell védeni a költségvetés korszerűsítését. Emögött a kijelentés mögött az húzódik meg, hogy a bizottsági elképzelések szerint az új technológiák fejlesztésére kellene több pénzt szánni, amit persze nem néznek jó szemmel azokban az országokban, ahol elsősorban a mezőgazdasági termelést folytató gazdák támogatását, illetve a fejlettségbeli elmaradások leküzdését célzó kohéziós támogatásokat tartják fontosnak.

Orbánék új feladata

A bécsi Der Standard lehozza az APA osztrák hírügynökség tudósítását arról, hogy – még szerdán – Orbán Viktor jobboldali-nemzeti miniszterelnök Nemzeti Kulturális Tanácsot hozott létre. Ehhez az új grémiumhoz 18 állami, illetve – az APA megfogalmazása szerint – államközeli kulturális intézmény vezetője tartozik. A beszámoló kitér azokra a bírálatokra, miszerint ez az új testület újabb eszköz az Orbán-kormány kezében arra, hogy megregulázza és elnyomja a független kultúrát, a kulturális élet autonómiáját.

Emlékeztet arra, hogy az elmúlt években a független színházaktól nagy mértékben megvonták a közpénztámogatást. A kormányzat eközben – írja az APA nyomán a Der Standard – az olyan művészi törekvéseket támogatja, amelyek megfelelnek a nemzeti és keresztény hagyományok mellett elkötelezett kultúra eszményeinek.

A cikk emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor 2010 óta kormányozza Magyarországot autoriter eszközökkel. Idézi a miniszterelnök 2018 nyarán elmondott egyik beszédét, miszerint felhatalmazást kaptak arra, hogy új korszakot építsenek fel, olyan korszakot, amelyet kulturális áramlatok, kollektív meggyőződések és társadalmi igények határoznak meg. Orbán szerint most az a feladat, hogy a politikai rendszert beágyazzák a kulturális érába.

Új amerikai hírszerző főnök – Orbánért is

Végül említést érdemel, hogy a Reuters hírügynökség jelentése szerint Richard Grenell, az Egyesült Államok berlini nagykövete, akit Donald Trump a Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság átmeneti vezetőjének jelölt, azt mondta: állandó jelleggel nem őt fogja jelölni az elnök a tisztségre. A 17 amerikai hírszerző szervezetet összefogó Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság korábbi vezetője, Dan Coats tavaly július végén mondott le, azóta Joseph Maguire ügyvezető igazgatóként irányította a munkát. A törvény értelmében azonban neki március 12-ig le kell mondania megbízatásáról.

Grenell Donald Trump feltétlen híveként ismert, arról viszont nem tudni, hogy bármilyen hírszerzési tapasztalata lenne. Diplomácia tevékenysége is felettébb ellentmondásos megítélésű. Nem sokkal azután, hogy 2018-ban Berlinbe érkezett nagykövetnek, interjút adott az amerikai szélsőjobboldali Breitbart News portálnak, és abban azt mondta: hatalmat kíván biztosítani az európai konzervatívoknak, akik most csendes többségből ébredőfélben vannak. Ezzel – a Reuters értelmezése szerint – arra utalt, hogy konzervatív pártok felemelkedését hozták a németországi, olaszországi, ausztriai és magyarországi választások.