Íróink a nagyvilágban – Miről értekezett Dragomán György egy évig rovartanásszal és traumakutatóval? Hogyan csempészték ki Szabó Magdát az NSZK-ba?
24/08/2019 08:14
| Szerző: Warholik Zoltán/Klubrádió
Hol vagyunk jelenleg a világ kulturális térképén? Miként indítható itthonról egy nemzetközileg is jegyzett karrier, s milyen buktatók övezhetik azt? Kik és milyen körülmények között segítik a tehetségeket? Az elmúlt három hétben a könnyű- és komolyzenei élet, valamint a filmvilág jeles alkotói, e heti adásunkban pedig a hazai irodalom kiváló képviselői szólaltak meg. Vendégeink voltak: a Szabó T. Anna - Dragomán György íróházaspár, Barna Imre műfordító, Berg Judit meseszerző és Tasi Géza, Szabó Magda jogutódja.
![](/data/articles/108/1084/article-108471/konyvboritok.jpg)
Telefonon beszélgettünk Szabó Magda jogutódjával, Tasi Gézával. Aki egyben az írónő keresztfia. Kerepesi házában élt és dolgozott Szabó Magda, élete utolsó három évében 2004-2007 között. Így közvetlen szemtanúja volt, amikor az Ajtó című regénye berobbant a nemzetközi könyvpiacra, s egymásután érkeztek hozzájuk a külföldi újságírók. Az írónő pedig rendületlenül adta az interjúkat négy nyelven (egyébként hét nyelven beszélt, s még Karl May regényeit is eredeti németben szerette olvasni.) Tasi Géza óhatatlanul is bejárta a világot, hiszen keresztanyját kísérve, díjak egész sorát hozták haza (pl. a Femina díjat), a francia sajtó pedig egyenesen Prousthoz hasonlította az írói életutat. A világ kétszer fedezte fel Szabó Magdát. Tasi Géza azt a kort is megidézte, amikor az első regény, a Freskó eljutott a német olvasókhoz. Az 50-es évek végén a kéziratot szó szerint ki kellett csempészni a határon, hogy eljusson az akkori NSZK-ba.
Szabó Magdát is a legtöbb nyelvre lefordított szerzőként említette Barna Imre. A kiváló műfordító adásunkban kiemelte, hogy a nemzetközi irodalmi sikerekben elengedhetetlenül fontos a szerzők nyelvtudása. Esterházy Péter felolvasásait a mai napig is emlegetik a német olvasók. Egyébként is ugródeszka a hazai szerzők nemzetközi ismertségében Németország.
Berg Judit meseíró pedig azt osztotta meg hallgatóinkkal, hogy milyen hihetetlenül nehéz berobbanni gyermekirodalommal a nemzetközi könyvpiacra. Még neki is, pedig a Rumini könyvek igazán szép utat tesznek a világban. De ma már nemcsak a külföldi kiadókkal, hanem nemzetközi ügynökökkel is kell dolgoznia és a marketingmunka legapróbb részleteire is oda kell figyelni, magának a szerzőnek is. Mindemellett még a gyerekek megváltozott olvasási szokásaihoz is igazodni kell. Berg Judit elmondta, hogy a brit gyerekek maximum 20 perces olvasási szakaszokat követnek. Ennyi türelmük van. Ehhez igazodva, neki is rövidebbre és pörgősebbre kellett húznia a Rumini fejezeteket az ottani kiadás előtt. A német, angol, szerb és holland kiadások után jelenleg a Rumini spanyol és kínai kiadásait készíti elő Berg Judit.
Címlapi kép: Warholik Zoltán szerkesztő, Szabó T. Anna és Dragomán György
A műsor meghallgatható a fenti lejátszás gombra kattintva.
2019. augusztus 23. péntek 20:00
Műsorvezető: Barna Zsuzsa
Szerkesztő: Warholik Zoltán