Ízek, kutyák, szerelmek
31/10/2020 09:12
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A reformkorra tehető az úgynevezett magyar konyha kialakulása, a paraszti kultúrából érkezett az arisztokrácia asztalára a töltött káposzta.
Az előző adást ott fejeztük be, hogy megpróbáltunk választ találni arra, mi biztosít minket, hogy minőségi élelmiszert vásárolunk. Arról azonban nem beszélgettünk, hogy mi határozza meg az ízlésünket. A 109. epizódunk első interjújában erre vállalkoztunk. Benda Borbála történész, könyvtáros elmondta, a reformkor idejére tehető az úgynevezett magyar konyha kialakulása, és bár szinte minden másra a fordítottja volt a jellemző, a gasztronómiában épp a paraszti kultúrából érkeztek az étkek az arisztokrácia asztalára. Így lett „nemes” étel a töltött káposzta vagy a gulyás. Benda Borbála hozzátette, étkezési hagyományaink határozzák meg elsősorban az ízlésünket, ahogy az új szokások, és új íz világok most is formálják azt.
A műsorból az is kiderült, hogy ízlelési képességeinket a gének kódolják. Vannak például olyan emberek, akik szuperízlelők, azaz sokkal élesebb ízérzékeléssel rendelkeznek, mint mások. De az átlagos ízérzékeléssel születettek képességei sem egyformák, két ember ízlelőbimbóinak mennyisége között akár tizennégyszeres is lehet a különbség.
És ahogy nekünk, úgy kutyáknak is van ízlésük, sőt a kutya, hogy kedvenc ételéhez hozzájusson, nem átall kunyerálni sem. Pongrácz Péter etológus elmondta, a kutya korántsem az együtt evés iránti vágyból nézi ki a falatot gazdája szájából, kizárólag azért, mert ha azt látja, az ember valamit jóízűen eszik, azt gondolja, az neki is jó lehet. Ez a tulajdonság ugyanakkor nem jellemző a macskákra. Az ELTE Etológia Tanszékének docense elmondta, napjainkban a kész macskatápokkal a gyártok tökéletesen elvették a macska kedvét attól, hogy sorba álljon egy falat kenyérért.
Míg azonban a háziállataink esetében a táplálkozás élvezeti forrás is, nem csak a jóllakásért felel, addig az állatvilág más tagjai, nevezetesen a rovarok kizárólag az utóbbi okból esznek. Ízlelő képességgel azonban ők is bírnak, bár erre a tudásra a természetben nem azért van szükségük, hogy jól essen egy falat étel, hanem hogy kiszűrhessék, mi lehet számukra káros, és mi nem, mondta el Paulovkin András. Az entomológus hozzátette, ha egy rovar új helyszínre kerül, ahol számára ismeretlen élelmek veszik körül, akkor inkább nem eszik semmit, minthogy kockáztasson.
A rovar tehát finoman szólva nem kísérletező típus, nem úgy az ember. Legyen szó ételről, kapcsolatról, hobbiról, általában előbb akarjuk magunk megtapasztalni, hogy jó-e nekünk, minthogy hallgatnánk mások tanácsára. Persze hogy ki tartozik a tapasztalatgyűjtő, és ki a tanuljunk más hibájából csoportba, az nagyban függ az egyén személyiségétől. Megyeri Zsuzsa pszichológus elmondta, a tapasztalatszerzés nagyon fontos része a fejlődésünknek, ugyanakkor az sem mellékes, hogy a szerzett tapasztalatokat milyen módon tudjuk felhasználni a különböző jövőbeli szituációkban. A szakember hozzátette, ha valaki egy boldog családi környezetből jött, az nagyon jó alapokat adhat, hogy ő maga is jól működő párkapcsolatot alakítson ki a későbbiekben, de arra is van példa, hogy az illető valamiért idealizálja az ismert családmodellt, és mindent ahhoz hasonlít. Megyeri Zsuzsa elmondta, ilyenkor mindig van a háttérben valamilyen konkrét ok, ami ezt a viselkedést kiváltja, így az a fontos, hogy ezt felismerjük, és megkeressük a megoldást.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Wikimedia Commons.
2020.10.28. 15:00
Műsorvezető: Timár Ágnes
És még valami:
A Klubrádió elindult Az Év Honlapja 2020 versenyen, amelynek egyik díja a közönség szavazatától függ. Kérjük, szavazzon ránk! Ezt az alábbi képre kattintva teheti meg.
Ha úgy döntött, támogat minket, akkor a verseny oldalára jutva, a jobbra fent látható kék gombra kell majd kattintania – mellette látszik, hány szavazatnál tartunk.
Ez is egy apró segítség a Klubrádiónak. Köszönjük.
