Kényelem a levegőben, a lakásban, a kutyaólban
19/07/2020 10:04
| Szerző: Klubrádió
A Galaxiskalauzban először egy kis repüléstörténeti áttekintést adtunk, aztán megnéztük, mi változott otthon a karantén alatt, és végül azt, hogyan szeret lakni a kutya, a macska.
Legutóbbi adásunkban először annak jártunk utána, hogyan lett a repülőgép az egyik legtöbbet használt közlekedési eszközünk. A motoros repülőgépek az 1800-as végén jelentek meg, ami után rövid időn belül a légitársaságok már szervezett formában kezdtek el dolgozni, utas- és áruszállítást kezdtek el kínálni és mindehhez a pilóták igyekeztek egyre nagyobb teljesítményt nyújtani. Charles Lindbergh például 25 évesen elsőként repülte át az Atlanti-óceánt, ami olyan hírnevet hozott neki, hogy ikonként kezdték el tisztelni, és más pilótákat is további sikerekre sarkallt. A technika nagyon gyorsan meglendült, és miközben az első világháború a földön poklot, a repülésben előrelépést hozott, hiszen olyan dolgok valósultak meg, amiket később a polgári repülés fel tudott használni, és megindulhatott az interkontinentális repülés. Először persze kedvet kellett teremteni a repüléshez. Magyarországon hidroplánok teljesítettek belföldi utakat, amik a Duna partján álltak a Gellért Szállóval szemben, aminek a recepcióján lehetett jegyet váltani rájuk. A célközönség eleinte nagyon szűk volt, a borsos ára miatt a repülés úri huncutságnak minősült, amiért próbálták az utast kompenzálni luxus körülmények biztosításával.
Ma már jól éreztük magunkat a levegőben - már aki -, az sem mindegy, hogy az otthonunk hogyan van kialakítva, hogy igazán komfortosan érezzük magunkat benne. Az, hogy tereket használunk, az emberi fejlődés következménye. Rájöttünk arra, ha bemegyünk a barlangba, akkor nem ázunk, nem fázunk, a bejáratot pedig védeni is tudjuk, valamint a benti helyeken más dolgokat tudunk csinálni, mint kint. A tér differenciálásával jelentősen megváltozott az életünk, és nagy ugrással ez ment át egy olyan életformába, ahol helyekben és helyiségekben gondolkodunk, aminek a funkción kívül nagyon sok jelentősége van. Új és pszichológiai kihívásokkal teli helyzet teremtődött a karanténnal, hiszen erőfeszítést kellett tenni arra, hogy hova vonulhatunk el a munka miatt, hogyan tagoljuk az életteret, hogy ne boruljon meg a napi rutin, hogyan találjunk személyes teret a lakásban.
Aki aludt már kutyával-macskával, az tudja, hogy ők a személyes terünket nem ismerik. Nem egyszer megy a harc a kanapéért, és a paplanért az ágyban. Utolsó megállónkban arra kerestük a választ, hogy min múlik az, hogy a háziállataink hol választják ki a helyüket? Nem mindegy ugyanis, hogy a frissen vett pihe-puha pamlagot hova helyezzük le nekik. Míg a macska hetente is váltogathatja, éppen min fekszik, mit preferál, a kutyának inkább az számít, hogy közel legyen a gazdához. A macska tényleg helyhez kötöttebb abban a tekintetben, hogy rosszul viseli a költözést, a környezetváltozást, míg a kutyának mindegy, amíg a gazdájával lehet. A maga helyét a macska akár úgy is kijelölheti, hogy a talpán lévő illatmirigyeit kenegeti bele a felszínbe, amikor a karmait élesíti, a nyúl ugyanakkor az állán található szagmirigyeivel hagy nyomot úgy, hogy az állát neki dörzsöli egy saroknak, széklábnak, jelezve, hogy ez az ő territóriuma.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.
2020.07.15.
Műsorvezető: Timár Ágnes
