Izrael: megtörténhet, hogy a vulkán fölötti csodából csak a tűz marad meg az emlékezetben
7/08/2024 06:03
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
Az izraeli liberális demokrácia és jogállam jövőjéért folyó háborúskodásért nem csak az ellenzék teszi felelőssé Benjamin Netanjahu miniszterelnököt.
Olvasóink sejtésem szerint nem teljesen egyformán ítélik majd meg Lendvai Pálnak a bécsi Der Standardban megjelent, Izrael zsákutcában című írását. Éppen ezért, a kellő árnyaltság érdekében, a szokásosnál bővebben – bár így sem teljes terjedelmében - ismertetem a cikket. Vágjunk bele.
Évtizedeken át magától értetődő volt, hogy minden zsidó szolidáris Izraellel. Az érzelmi kötődés azt is jelentette, hogy ha valami rosszat követtek el ebben az országban, akkor azért a diaszpórában is bűntudatot éreztek, és ha veszély fenyegette Izraelt, akkor a diaszpórában is fenyegetve érezték magukat. A Hamász október hetedikei terrortámadása előtti és utáni fejlemények azt a benyomást erősítik meg, hogy Izrael létét elsősorban a saját társadalmán belüli gyújtogatók veszélyeztetik, és nem az iráni, illetve szomszédos országbeli hagyományos ellenségek. Az izraeli liberális demokrácia és jogállam jövőjéért folyó háborúskodásért nem csak az ellenzék teszi felelőssé Benjamin Netanjahu miniszterelnököt.
Előre menekült, amikor szélsőjobboldali, rasszista politikusoknak adott kulcspozíciókat a koalíciós kormányban, annak érdekében, hogy elkerülje korrupció miatti bírósági elítélését. Ez példátlan tüntetéseket váltott ki, és meggyengítette az állami védekező erejét, ami végzetes következményekkel járt. Azzal, hogy a polgári áldozatokra tekintet nélkül páncélosokkal és bombákkal mért ellencsapást a gázai övezetre, Netanjahu nagyrészt lerombolta kétmillió ember létfeltételeit. A Hamász meghirdetett teljes kiiktatását és az összes túsz kiszabadítását azonban nem tudta elérni. A gázai emberi szenvedésekről és a sok halottról szóló számtalan tévébeszámoló teljes mértékben kioltotta az egészet kiváltó, 1200 halottal és több mint kétszáz túsz elrablásával járó eredeti terrortámadás emlékét. A Hamász-vezető elleni teheráni és a Hezbollah-parancsnok elleni libanoni sikeres merénylet nyomán sok izraeli elégtételt érezhetett. Ám ez világszerte kiváltotta azt a félelmet, hogy egy nagy közel-keleti háború lesz a következmény, és Izrael még inkább elszigetelődött. Netanjahunak már most a szemére hányják, hogy tudatosan provokálta Iránt, hogy belerángassa a konfliktusba az elnökválasztási kampány miatt megbénult Egyesült Államokat.
A zsidók elleni gyűlöletnek a második világháború óta példátlan mértékű fellángolása repedéseket idéz elő a zsidók Izrael melletti szolidaritásában is. Netanjahu kockázatos játéka az izraeliek számára is következményekkel terhes hibás számításnak bizonyulhat. Egy bölcs, idős lengyel zsidó tudós sok évvel ezelőtt úgy jellemezte Izraelt, hogy az „csoda a vulkán fölött”. De ha kitör az a háború, amelyben Irán, Libanon, sőt talán Szíria és Irak felől is rakéták hullanak Izraelre, ha a megszállt nyugati parton fellázadnak a telepesek által sanyargatott palesztinok, valamint nyugtalanság támad a csaknem kétmillió arab izraeli körében, akkor a legrosszabb esetben az is megtörténhet, hogy a vulkán fölötti csodából csak a tűz marad meg az emlékezetben.
Eddig a Lendvai-cikk. De ha már osztrák sajtó, akkor említsük meg, hogy a finn és a német média után közvetlen nyugati szomszédunkhoz is begyűrűzött az orosz és belarusz állampolgároknak adott magyar beutazási könnyítés ügye, és ennek kapcsán az a megnövekedett kockázat, hogy kémek lephetik el a schengeni övezetet. A minap először az APA hírügynökség jelentését vette át több osztrák lap, amely arról szólt, hogy Ylva Johansson belügyi EU-biztos a magyar belügyminiszterhez intézett levélben adott hangot aggodalmának. Tegnap már a Die Presse közölt erről glosszát, kérdés formájába csomagolva azt a véleményét, hogy Orbán Viktor a magyarok utazási szabadságával játszik. A miniszterelnök új frontot nyitott Brüsszel elleni harcában. Budapest és Moszkva között ugyan ötszáz kilométerrel nagyobb a távolság, mint a magyar főváros és a luxemburgi-francia-német hármashatár térségében fekvő, Schengen nevű kisváros között, ahol 39 évvel ezelőtt megállapodtak az Európán belüli határellenőrzés nélküli akadálytalan mozgás biztosításában, ám a jelek szerint az orosz metropolis közelebb fekszik Orbán
Ha pedig valaki azt mondaná, hogy a Die Pressének nem olyan hatalmas az olvasótábora, akkor igaza lenne, de az a helyzet, hogy tegnap a Kronen Zeitung bulvárlap is foglalkozott – mégpedig igen terjedelmes, fényképpel illusztrált írásban – azzal, hogy egyre hangosabb a kritika a különutas magyar beutazási szabályozás miatt. Mivel a schengeni térség így már nem szivárgásbiztos a kémekkel szemben, cseh litván és finn európai parlamenti képviselők, valamin volt belga, illetve ír miniszterelnökök intézkedéseket követelnek Budapesttel szemben, mégpedig konkrétan azt, hogy zárják ki Magyarországot a szabad határátlépést biztosító schengeni zónából – áll az igen széles olvasótáború Kronen Zeitungban.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.08.07., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János
