„Vásároljon
Galaxis kalauz

Jedik, na’vik, hobbitok

6/11/2021 09:15

| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió

A japán kultúra átalakulásától a filmkészítők nézőkbe vetett hitéig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben azt is megvizsgáltuk, hogy a sci-fik idegen civilizációi milyen valós világokon alapulhatnak.

2021. november 03. Galaxis kalauz (2021. november 03., szerda 15:00)
48:25
00:00
Műsorvezetők: Timár Ágnes Szerkesztők: Timár Ágnes
November 3. a japán kultúra napja. Az ünnepnapot Meidzsi császár születésének évfordulójához kötik. Innen indult el a Galaxis kalauz 156. epizódja, de több megállón keresztül haladva találkoztunk na’vikkal, fremenekkel, hobbitokkal, és mindenféle droidokkal. Azonban a sok kitalált civilizáció előtt egy valódi úti célunk is volt: a felkelő nap országa. Dr. Vihar Judit, irodalomtörténész, műfordító, a Magyar–Japán Baráti Társaság elnöke először Meidzsi császár kivételes életútjával ismertette meg a hallgatókat. Kiderült, hogy a japán császár nagy hatással volt úgy a társadalom, mint a kultúra átalakulására. Az ő idején kerültek háttérbe a sógunok és a szamurájok, akikkel leginkább azonosítja a csak felületes ismeretekkel bíró európai ember Japánt. Valamint bevezette a nyugati kultúrát is, ezzel együtt pedig a tradicionális szokások, viseletek háttérbe szorultak. Természetesen nagyszabású terveit sok akadályon kellett keresztül vinnie, de hosszú távú pozitív hatása abban is megmutatkozik, hogy születésének dátumát jelölték ki a japán kultúra napjává. Dr. Vihar Judit hozzátette, a kultúra Japánban folyamatosan változik, így az 1980-as években például egy nagyon határozott múlttól való elhatárolódás jelent meg a fiatalok részéről, de ennek az iránynak határt szabott, hogy a popkulturális alkotásokban újra helyet kaptak a régebbi korok legendái, hagyományai.

Szóba került az interjúban, hogy a művészeti alkotásokban ábrázolt Japán tényleg azonos a valódival, így a folytatásban arra kerestük a választ, hogy egy olyan világ, amelyet a fantasy vagy a sci-fi alkot meg, vajon képes-e a valódi Japán alteregójává válni. Vagy éppen megidézni egy varázstükrön át nézett Afrikát, esetleg elénk tárni a kelta világ kreatívan átszínezett változatát. Kovács Tücsi Mihály író, blogger megerősítette a feltevést, hogy igen. Szerinte a szerzők sokszor nem akarnak, sokszor nem is tudnak teljesen elszakadni attól a közegtől, amelyet jól ismernek, így inkább azt beleírják műveikbe. Példaként hozta fel Tolkient, aki egyes kelta motívumokat épített be A gyűrűk ura trilógiába. Továbbá említette a Dűnét, amelyben Frank Herbert a sivatagi népek életéhez hasonlatosra alkotta meg a fremenekét. Tücsi kitért még a Star Wars univerzumra is, amely pedig bolygónkét különböző a földihez hasonló kultúrákat teremtett. 

A sci-fikben megjelenő, fantázia szülte világok tehát sokszor valós kultúrákat vesznek alapul. Az azonban már az olvasóra, a nézőre van bízva, hogy rájuk ismer-e. Ahogy általában egy-egy alkotás sajátja, hogy mennyire kíván részletekbe menően magyarázkodni a befogadónak. Vannak filmesek, akik nem bízva a nézőben, mindent jól elmagyaráznak, mások viszont ránk hagyják, higgyünk, amit akarunk. Hogy van-e jó döntés, és hogy mit jelent nézői oldalról az aktív figyelem, erről is szó volt a következő beszélgetésben.

Bárdos Csaba filmesztéta szerint a mozi születésekor is volt különbség az egyes alkotások mélysége között, de mai szemmel ezek többsége a szöveges részletek nélkül is tökéletesen értelmezhető lenne. Korszakonként és műfajonként is eltérő, hogy mennyire válik didaktikussá egy film, tette hozzá. És persze arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az egy szerzői módszer is lehet, ha az alkotó hosszasan, sok fordulattal mesél el egy történetet, mint Christopher Nolan, vagy kevés támpontot adva, mint David Lynch. Ahogy az is valószínű, mondta el Bárdos Csaba, hogy néhány évtized múlva mindkét említett filmes idejétmúltnak számít majd, de talán elnyerik a klasszikus státuszt.

Galaxis kalauz
2021. november 3. szerda 15:00
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes