Jogosan kiált kettős mércét a kormány a hetes cikkelyes eljárás miatt?

Az orosz központi hírügynökség, a TASZSZ részletesen beszámolt a szombati Békemenetről, amelynek legfontosabb üzenetét a tudósítás abban foglalta össze, meg kell akadályozni, hogy Európa háborúba léphessen és a magyar kormány tudja is, miként kell ezt csinálni. Nem kell elfogadni a NATO és az EU terveit a háború kiszélesítésére és azokra a pártokra kell szavazni június 9-én, akik békét akarnak. Úgy látszik, mondta beszédében Orbán Viktor, hogy a háborúpárti vonaton nincsen fék, és megőrült a masiniszta. Meg kell húzni a vészféket, hogy legalább aki akar, leszállhasson, és kimaradjon a háborúból – idézi őt a TASZSZ, illetve még azt is, hogy magyar vér nem folyhat Ukrajnáért. Megjegyzi a tudósítás azt is, hogy beszédét végig taps kísérte és nem kevesebb, mint 100 ezer ember gyűlt össze a Margitszigeten.

A német Ruhr24 TV-csatorna a magyar kormányfő pénteki Kossuth rádiós kinyilakoztatását idézte: Orbán arra figyelmeztetett, hogy a NATO fokozatosan belesodorja  Magyarországot is a háborúba. A csatorna úgy látja: annak ellenére, hogy Oroszország az agresszor, aki letámadta Ukrajnát, a magyar miniszterelnök még szorosabbra fűzi a szálakat a Kremllel.

A 7-es cikkelyes eljárás vitán felül politikai természetű, hiszen az Európai Tanács miniszterei és államfői szavazzák meg – írja Pardavi Márta a Visegrad Insightban, amelynek egyik elemzője, Krzysztof Izdebski a Magyar Helsinki Bizottság társelnökével egyetemben, aggodalommal figyeli, hogy az Európai Bizottság május 21-én annak ellenére szüntette meg az eljárást Lengyelországgal szemben, hogy a lengyel kormány részéről egyelőre csak ígéretek és törvényjavaslatok vannak a korábban kifogásolt, a jogállamisági normákat sértő intézkedések kapcsán.

Izdebski arra figyelmeztet, hogy az EB döntései Lengyelország esetében "elsősorban politikai jellegűnek tekinthetők. Ez viszont csökkentheti a bizalmat, és könnyű célpontot jelenthet Orbán számára a Bizottság Magyarországgal kapcsolatos tevékenysége esetén" – vagyis könnyen kettős mércét kiálthat a magyar kormány.

Bóka János uniós miniszter egy hatoldalas levélben már fel is kérdezte Vera Jourovát, az EB értékekért és az átláthatóságért felelős alelnökét, magyarázza meg, miért változtattak a megközelítésükön, miért tartják hirtelen elegendőnek a Lengyelország által még februárban előterjesztett jogállamisági cselekvési tervben vállalt politikai kötelezettségvállalásokat azok tényleges végrehajtása nélkül. 

Magyarország esetében az Európai Parlament 2022-ben, négy évvel a Sargentini jelentés után úgy értékelt, hogy a 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás megindítása óta több aggály is fennállt vagy jelentősen súlyosbodott azzal kapcsolatban, hogy Magyarország megfelel-e az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt értékeknek. Ezek közé tartozott az igazságszolgáltatás függetlenségének, a korrupciónak, az összeférhetetlenségnek, a független és plurális médiarendszernek, az alkotmányos és választási rendszer működésének valamint a civil szervezetekre vonatkozó szabályozásnak a kérdése. Mindezeket a problémákat 2024 januárjában parlamenti határozatként a képviselők meg is küldték az Európai Tanácsnak, utóbbi viszont mind a mai napig nem tette közzé a cselekvési tervét, hogy rendezni lehessen a kifogásokat. Csak remélni lehet, hogy a magyar elnökség előtt most elnöklő Belgium júniusban tart egy újabb meghallgatást, de a következő ciklusban el kell gondolkodni a 7-es cikkelyes eljárás átírásán is, ami kézzelfoghatóvá teszi a számonkérés módozatait – írja Pardavi.

A Neue Zürcher Zeitung Dombóvárra kísérte el Magyar Pétert. A 17 ezres városban az egyik megkérdezett úgy nyilatkozott, hogy Orbán 10 éve nem járt arra, s bizony ekkora tömeg azóta senkit nem fogadott, kb. 250-en lehettek a kampányeseményen. Magyar a fideszes városokat, falvakat látogatja sorra. A korrupciót és a nepotizmust akarja felszámolni Magyarországon – hirdeti az újdonsült politikus. A magyar zászló színeivel dekorált Ford Transitot pedig a remény szimbólumának tekintik sokan az országban - írja a lap. A lap megszólaltatta a CEU volt rektorhelyettesét, Enyedi Zsoltot, aki elmondta, Magyar nem tekinthető baloldali politikusnak, sokkal inkább kozmopolita értelmiséginek. S miután két hónap alatt 20 százalékos támogatottságra tett szert, képes felforgatni az egész ellenzéket. Enyedi megjegyezte azt is, hogy amíg Magyar az ellenzéktől vesz el szavazatokat, nem változik semmi. A kormányközeli Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston politológus pedig úgy jellemezte őt, mint a reménysugár az elmúlt évtizedben apátiába süllyedt emberek számára. Két gimnazistát is megszólaltatott a lap, akik elsőszavazóként Magyarra adják le voksukat, mert minden ellenzéki politikussal szemben ő szerethető figura. 

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.