Kaltenbach: Érdemes eltanulni a Fidesztől a tudati átalakítást, de jó célra használni

Kaltenbach Jenő jogtudós, egykori kisebbségi ombudsman, volt fővárosi képviselő érkezett a Reggeli személlyel. Elsőként az került szóba, hogy a rendőri panasztestület tagja is volt, amit a Fidesz megszüntetett. Azt mondta: minden olyan testületet eljelentéktelenítettek, amely érdemben véleményt mondhatna a teljesítményükről, ami nem csoda, mert teljesítmény az nincs. Megszűnt az adatvédelmi ombudsman posztja, helyette egy kormányszerv működik, amely minden, csak nem független. Minden intézményt teleraktak saját káderekkel (példaként az Alkotmánybíróságot említette), mindenféle konszenzus nélkül, erőből, így aztán szinte mindegy, hogy létezik-e a szervezet, mert a legtöbb vagy az összes nem azt teszi, ami a dolga lenne.

Hiányzik az alkotmányos kultúra

Alkotmányos kultúrára lenne szükség, ezzel kapcsolatban példaként említette, hogy a „szörnyű amerikai elnök”, akit sikerült leváltani (Donald Trump) kinevezett saját embert az ottani alkotmánybíróság szerepét betöltő legfelsőbb bíróságba, de az illető nem volt hajlandó részt venni a választási eredmény körül kialakult vitában az elnök oldalán, a szakmai becsülete szerint cselekedett. Itt viszont akik pozícióba kerülnek, azoknak az elsődleges feladata megfelelni a főnök akaratának. Nem is volt igazán alkotmányos kultúra, de ahogy ezek a szervezetek működnek, még jobban leépült. Szerinte az emberek számottevő részének nem annyira fontos ez, így aztán nincs rá igény. 

Kaltenbach Jenő sokat gondolkodott azon, mi lehet az oka annak, hogy Magyarország többször egymás után visszaesik abba az állapotba, amiben most is vagyunk, és nem alakul ki nyugati típusú jogállami kultúra. Ez csak részigazság, de szerinte nem volt itt cezúra. Akik a korábbi rendszerek emberei voltak, egy ideig meglapulnak, de megint felszínre kerülnek, mert nincs elszámolás, nincs tiszta lap. Pedig van rá példa, mint Németország, amely a hitleri időszak rémtetteivel szembenézett 1945 után, eltávolították azokat, akik részt vettek azokban, és ehhez következetesen tartják is magukat. Nálunk hiányzik a morális alap, amelyre föl lehet építeni valamit.

Kicsit zavarban van, amikor olyanokat olvas, hogy nem kell feltétlenül kétharmad, mert anélkül is meg lehet oldani a rendszerváltást, erről Vörös Imre volt alkotmánybíró és mások is írtak. Kaltenbach Jenő nagyon reméli, hogy lesz kétharmad, mert anélkül borzasztóan nehéz lesz időszak lesz, és félő, hogy kudarccal végződik, Orbán visszajön, és még rosszabbá válik a helyzet.

Nagy volt az alkotmányos köntös

Szerinte 1990 után azt hitte az elit, hogy ha ráadják országra az alkotmányos köntöst, új alkotmányt fogadnak el, létrehozzák a szükséges intézményeket, akkor magától megoldódik a „tudati átalakulás” is, amely nélkül nincs stabil, hosszútávú alkotmányos rendszer. Ez naivitásnak bizonyult, ezt a hibát nem kellene elkövetni megint. Úgy fogalmazott: tudja, hogy furcsán hangzik, de egyfajta „politikai nevelésre”, tudati átformálásra is szükség van, mint ahogy a németeknél is ez történt. Létre kell hozni olyan hálózatot, amelynek a tudati átalakulás elősegítése lenne a feladata – vélekedett. A Fidesz ezt sokkal hamarabb megértette, csak negatív módon oldja meg (maszlagot, propagandát közvetítve, butítással, fanatizálással) azt, amit pozitív módon is lehetne. „Érdemes eltanulni a Fidesztől, hogy a szellemi világ feletti ellenőrzést meg kell szerezni, mert lehet jó célra is használni” – vélekedett a jogtudós.

Az ország élén áll egy viszonylag szűk oligarchikus csoport, amely mindent kisajátít, az erőforrások legnagyobb részét birtokolja, a többiek ebből kiszorulnak. Ez a berendezkedés elvezet minket attól a Nyugattól, amelyhez lelkesen csatlakoztunk a ’90-es években, és „nem szeretnék ilyen kipcsak módra élni, a gyerekeimet, unokáimat kipcsak országban felnőni látni”, mert keletre nézve nem sok követendő példa van – fogalmazott.

Mi lesz, ha győz az ellenzék?

Egyértelmű, kell jogi területen készülni arra, ha sikerül esetleg leváltani a Fideszt. Ez a munka folyik is, Kaltenbach Jenő is részt vett ebben egy civil mozgalom segítségével, főleg jogász szakemberekkel közösen. A pártoknak is vannak szakértői csoportjai, amelyek készülnek arra, hogy az esetleges győzelmet ne üres kézzel várják, rögtön hozzá tudjanak kezdeni a munkához. Hogy ebből mennyit kell elárulni, az jó kérdés. Az alkotmányos konstrukció fontosabb alapelemeit közölni kell, meg kell ismertetni az emberekkel és be kell vonni őket, egyfajta vitát már a választások előtt érdemes lefolytatni, hogy adott esetben korrigálni lehessen az elképzeléseket. Ez az állampolgári tudat kialakításának egyik lépcsője, hogy az emberek érezzék, bele tudnak szólni, abba a történik, nem úgy, mint manapság és Magyarország történetében régóta, amikor kialakult az az elképzelés, hogy a politika úri huncutság. Ahhoz, hogy itt nyugati típusú, működő demokrácia legyen, „demokratákat kell nevelni”, akik meggyőződtek arról, hogy demokratának lenni jó dolog, mert az ember befolyásolhatja azt, hogy mi történik vele.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Beliczay László